Jáir Lapid izraeli külügyminiszter (Jes Atid) jövő héten az Egyesült Arab Emírségekbe látogat.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2021.VI.22.-én

     

 

A teljes népesség 80-90 százaléka támogatja az Orbán Viktor miniszterelnök által a Világgazdaság konferenciáján bejelentett intézkedéseket – derül ki egy múlt heti közvélemény-kutatásából.

Jáir Lapid izraeli külügyminiszter (Jes Atid) jövő héten az Egyesült Arab Emírségekbe látogat.

Az iráni ballisztikus rakétaprogram nem képezheti alku tárgyát – jelentette ki Ebrahim Raiszi, a síita állam újonnan megválasztott elnöke Teheránban .

Az Európai Bizottság elfogadta Ausztria koronavírus-járvány utáni helyreállítási tervezetét – jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök Bécsben.

Belföld:

A teljes népesség 80-90 százaléka, és a kormányelleneseknek is több mint kétharmada támogatja az Orbán Viktor miniszterelnök által a Világgazdaság konferenciáján bejelentett intézkedéseket – derül ki a Real-PR 93 múlt héten elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatásából, amit a figyelo.hu tett közzé. Felidézték: Orbán Viktor június 9-én, a Világgazdaság című lap konferenciáján több fontos gazdaságpolitikai intézkedést is bejelentett, amelyekkel Magyarország újraindulását kívánja a kormány elősegíteni a járvány után. A most bejelentett elképzeléseknél úgy tűnik, hogy az utóbbi is biztosított, hiszen ritka, hogy bármilyen kérdésben ilyen széleskörű egyetértés legyen a magyar társadalomban” – írták. A felmérésből kiderült: a minimálbér látványos, közel húsz százalékos emelésével például az összes megkérdezett 90 százaléka egyetért. Noha a kérdésben is hangsúlyt kapott, hogy az intézkedést a kormány tervezi, a kormánnyal szemben összességében kritikus polgárok 84 százaléka (a kormánypártiak 93 százaléka) is inkább jó döntésnek nevezte a „kétszázezres minimálbért”, és a kormánykritikusoknak csak 12 százaléka gondolta mindezt rossz döntésnek.

Sok dolgozónak csökkent a fizetése az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése után, mert a kormány nem biztosítja a pénzt az intézményi pótlékokhoz – hívta fel a figyelmet az MSZP országgyűlési képviselője. Bangóné Borbély Ildikó az MSZP közösségi-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón azt mondta, már az is hatalmas bűn, hogy az új jogviszony felelőtlen kikényszerítésével az Orbán-kormány elüldözött több ezer dolgozót a teljesítőképessége határán lévő egészségügyből a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt. De a maradókat is átverték – mondta, sajtóhírek szerint ugyanis elsősorban a szakdolgozóknak csökkent a fizetése, akik az új jogviszony miatti szigorítások után eleve semmilyen bérkompenzációt nem kaptak.

Az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás nem a tényekről szól, hanem politikai, zsarolási eszközt jelent Magyarországgal szemben – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban, az európai uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos találkozóján. Kiemelte: ismert Magyarország álláspontja, ugyanis minden

feltehető kérdést megválaszolt, az eljárás lezárható. Erről szavazni kell, és a szavazás eredménye alapján lehet továbbmenni – közölte. „Nyilvánvaló számukra, hogy nem tudják megnyerni a szavazást, mert egyhangúság kell hozzá, és az Európai Unió mind a 27 tagállama nem fogja elítélni Magyarországot” – fogalmazott. Kijelentette azt is, nyilvánvaló az összefüggés a politikai zsarolási eszközt jelentő eljárás és a jövő évi magyarországi választások között.

Az egészségügy rendkívüli teljesítménnyel állt helyt egy nagyon nehéz időszakban – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház udvarán a koronavírus-járvány elleni védekezésben kimagasló teljesítményt nyújtók munkáját elismerő Szent Corona-emlékérmek átadásán felidézte, az egész ország félt, miként jutunk túl a járványhelyzeten és „mennyien éljük túl”. Arra is jól emlékszünk, az elmúlt években oly sokat kárhoztatott egészségügy adta a legcsattanósabb választ erre a rendkívüli helyzetre, hiszen kiderült, hogy míg Európa számtalan országában ellátási nehézségek, ellátatlan betegek is voltak, addig Magyarországon – természetesen rendkívüli, megfeszített erővel – beteg nem maradt ellátatlanul. Ez az önök kiváló munkájának volt a következménye – emelte ki.

Külföld:

Jáir Lapid izraeli külügyminiszter (Jes Atid) jövő héten az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Lapid lesz az első izraeli miniszter, aki hivatalos látogatást tesz az Emírségekben az Ábrahám-egyezmény aláírása óta. A kétnapos látogatáson (június 29-30) Lapid felavatja az izraeli nagykövetséget Abu-Dzabiban és egy főkonzulátust Dubaiban. Továbbá találkozni fog Abdullah bin Zajed Al Nahjan külügyminiszterrel. Izrael szeptemberben kétoldalú normalizációs megállapodásokat írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel. Mindhárom ország aláirt egy háromoldalú dokumentumot is, melyet Ábrahám-egyezménynek neveztek el a világ három fő monoteista vallásának pátriárkája után. Később Marokkó és Szudán is normalizálta kapcsolatait az Egyesült Államok közvetítésével. A megállapodások Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök hivatali ideje alatt születtek.

A Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet tegnap tartott tárgyalásai az Egyesült Nemzetek Szervezetével kudarcot vallottak, közölte Jahía Szinwar, Gáza de facto
ura. Gázai riportok szerint a kudarc következtében a terrorszervezetek újraindíthatják a zsidó állam déli részét célzó léggömb terrort. Tor Wennesland ENSZ-követ a közelmúltban érkezett a Gázai övezetbe, hogy megpróbálja stabilizálni a törékeny tűzszünetet Izrael és a Hamász között. ,,Tájékoztattuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy nem fogadjuk el a megszállás provokációját. Ez egy rossz találkozó volt. Egyáltalán nem volt pozitív, és tisztáztuk a[z ENSZ] küldöttséggel, hogy következő lépéseink eldöntéséhez találkozót tartunk Gázában az iszlám és nemzeti frakciókkal” – nyilatkozta Szinwar.

Az iráni ballisztikus rakétaprogram nem képezheti alku tárgyát – jelentette ki Ebrahim Raiszi, a síita állam újonnan megválasztott elnöke Teheránban tartott első sajtókonferenciáján, amelyen kitért egyebek közt az Egyesült Államokra és Szaúd- Arábiára is. Raiszi kiemelte: a rakétaprogramról nem hajlandó tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel sem. „Az Egyesült Államoknak kötelessége feloldani minden, önkényesen kiszabott szankciót Irán ellen” – jelentette ki. Leszögezte azt is, hogy bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat, és hozzátette: jutalmat érdemelne azért, mert védte az emberek jogait és biztonságát. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2019 végén sújtotta szankciókkal Raiszit, akit több ezer – egyes emberi jogi szervezetek szerint több tízezer – ember kivégzésében játszott 1988-as szerepéért a teheráni mészárosként is emlegetnek. Ő az első, amerikai szankciókkal sújtott iráni elnök. A büntetőintézkedésekkel sújtottak esetleges vagyontárgyait az Egyesült Államokban zárolják, az amerikai állampolgároknak, illetve vállalatoknak pedig tilos kereskedelmi tevékenységet folytatniuk velük.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia és Kanada tegnap összefogtak, hogy szankciókat vezessenek be Fehéroroszország több vezető tisztségviselője ellen a múlt hónapban két EU-ország között közlekedő utasszállító repülőgép Minszkbe történő eltérítése miatt. „Közös az aggodalmunk a Lukasenko-rezsim folyamatos támadásai miatt az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a nemzetközi jogok terén” – jelentette ki a négy ország közös nyilatkozatukban.

Az Európai Bizottság elfogadta Ausztria koronavírus-járvány utáni helyreállítási tervezetét – jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök Bécsben. Az európai uniós úgynevezett „Next Generation EU” helyreállítási alapokból Ausztria 3,5 milliárd eurót kap, melynek egy része közvetlen támogatás, másik része pedig hitel. „Ausztria ambiciózus tervet nyújtott be, melynek alappilléreit jövőorientált, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó, klímabarát beruházások képezik. Az osztrák helyreállítási csomag – amellett, hogy túlteljesíti a szigorú követelményeket – egy jobb jövőt teremt nemcsak Ausztria, de általánosságban az Európai Unió számára is” – fogalmazott a bizottsági elnök.

Majdnem minden olaszországi tartomány úgynevezett fehér zónába lépett át tegnap a járványkorlátozások szinte teljes feloldásával, egyedül a maszk használata maradt kötelező szabadtéren is. Olaszországban az október végén bevezetett járványintézkedések nagy részét megszüntették. Országosan eltörölték az esti kijárási tilalmat. Az egyetlen kivételt a 125 ezer lakosú Valle d’Aosta képviseli, mely csak június 28-től lesz fehér övezet. Az ország többi részében teljesen szabaddá vált a mozgás a tartományok és a városok között. Kötelező korlátozásként fennmaradt a biztonsági távolság betartása, valamint a szájmaszk viselete szabadtéren is. A római kormány a következő napokban határoz a maszkviselés eltörléséről, melynek dátuma július eleje lehet. Az autonóm Alto Adige tartomány viszont önállóan döntött, és máris feloldotta a szabadtéri maszkhasználatot.

Gazdaság:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott hadjáratát annak érdekében, hogy már 2022-ben elérjék a 3 százalék körüli költségvetési hiányt és ezzel az államadósság-ráta erőteljes csökkentését – jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tegnap a Magyar Nemzet online platformján, ahol a továbbiakban hetente közlik írásait. Matolcsy György szerint a 2022-es költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindult ebben az évben, ezért kiindulópontjai hibásak, ezekre nem épülhetett jó büdzsé. Az újraindítás helyett az infláció költségvetése a jövő évre elfogadott büdzsé, mivel a helyreállítás másfél éven belül megtörténik, ami inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett. A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne – mutat rá a jegybank elnöke.

Időjárás:

Ma is marad a hőség és a sok napsütés, erős UV sugárzással. Erőteljesebb gomolyfelhősödés és helyi záporok, zivatargócok kialakulásának esélye elsősorban a nyugati határszélen, és az északi országrészben valószínű ezen a napon, míg másutt kevésbé valószínű. Összességében csak kis területet érinthet csapadék.

Általában gyenge lesz a légmozgás, de a zivatarok térségében megerősödhet átmenetileg.

Éjjel csillagfényes, nyugodt idő várható.
A hőmérséklet jellemző csúcsértéke eléri a 36 fokot.