A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei
Az átlagjövedelem alatt kereső, gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót 2022 elején – javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság üzleti napilap konferenciáján Budapesten. A kormányfő kiemelte: a gyereket nevelő családokat megviselte a koronavírus-járvány miatti válság. Ezért ha sikerül elérni Magyarországon az 5,5 százalékos GDP növekedést, a miniszterelnök azt javasolja a kormánynak, hogy a gyermeket nevelő szülőknek 2022 év elején adják vissza azt az személyi jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek a költségvetésbe. Hangsúlyozta: a leggazdagabbaknak erre nincs szükségük, tehát az átlagjövedelemnél kellene húzni egy határt, és az ez alatt befizetett szja-t a gyermeket nevelő szülőknek visszaadni, hogy újra feltölthessék tartalékaikat. Ez számításai szerint 550-580 milliárd forintos összeget jelent – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök arról is beszélt: a 13. havi nyugdíj visszavezetésének folyamatát is végig kell vinni, a következő évben oda kell adni a második heti részletét is a nyugdíjasoknak.
Az országos patikanap alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a gyógyszerészeket, kiemelve helytállásukat a koronavírus-járvány elleni védekezés során. A gyógyszerészeknek és gyógyszerész asszisztenseknek címzett írásában Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapok embert próbáló kihívások elé állítottak mindannyiunkat, a koronavírus-járvány elleni védekezés közben azonban azt is megtapasztalhattuk, hogy fegyelmezettséggel és összefogással felül tudunk kerekedni a ránk szakadó nehézségeken. A kormányfő Magyarország minden polgára nevében kifejezte elismerését azért a helytállásért, amelyet a járvány legnehezebb hónapjai alatt nyújtottak a patikákban dolgozók. „Köztudott, hogy a beteg emberek nemcsak receptet beváltani járnak a patikába, hanem sok esetben tájékoztatásért, útmutatásért is, ami különösen fontossá vált most, amikor a vírussal kapcsolatban rengeteg álhír kering a világhálón, és az oltásellenesség is jelentős mértéket öltött” – fogalmazott Orbán Viktor.
Berettyóújfaluban átadták a felújított zsinagógát, a beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 495 millió forint európai uniós forrásból és 275 millió állami támogatásból valósult meg. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a zsidó-keresztény gyökerek megtartása, ápolása létfontosságú a jövő szempontjából. „Ez a kormány abból a szilárd meggyőződésből indul ki, hogy (…) a hitnek helye van a modern világunkban” – hangoztatta. Az államtitkár szerint a megújulás és az újrakezdés az a két fejlemény, ami alkalmat adott, hogy „együtt ünnepelhessük a kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban”.
Részben a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokkal összefüggésben 14 százalékkal csökkent a balesetek száma az idei első negyedévben az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A közlemény szerint a magyar utakon az első negyedévben 2475 baleset történt, ezekben 92 ember meghalt, 754-en súlyos, 2402-en könnyű sérülést szenvedtek. Az elhunytak száma 2,2 százalékkal nőtt, míg a súlyosan megsérülteké 18 százalékkal, a könnyen megsérülteké pedig 15 százalékkal csökkent – írták. Ismertették: az autópályákon 21 százalékkal kevesebb baleset történt (70), ezek közül a súlyosak száma az átlagosnál nagyobb mértékben, 33 százalékkal csökkent. A 100 kilométernél hosszabb autópályákon száz kilométerre vetítve átlagosan 5,7 baleset jutott, fajlagosan a legtöbb az M5-ösön, a legkevesebb pedig az M6-oson történt.
Dobrev Klára azt állítja, ha 2022-ben ő alakíthat kormányt, akkor rövidtávon a stabil és erős forintárfolyam elérése lesz a legfontosabb feladat, középtávon pedig be kell vezetni az eurót Magyarországon. A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje felhívta a figyelmet, hogy a friss adatok alapján májusban 5,1 százalékkal emelkedtek az árak. Nyolc éve nem volt ilyen magas az infláció – tette hozzá az EP-képviselő, kiemelve, hogy az étolaj ára több mint 25 százalékkal emelkedett egy év alatt, a tojásért majdnem tíz százalékkal kell többet fizetni, a benzin pedig több mint 36 százalékkal drágult.
A magyar gazdáknak alkalmazkodni kell az őket körülvevő környezet gyors változásaihoz – hangsúlyozta a köztársasági elnök szerdán, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva című rendezvényen elmondott beszédében. Áder János szerint az alkalmazkodás lesz a kulcsszó a következő években, a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk kell például a világ demográfiai változásaihoz, hiszen 2050-ig további kétmilliárddal nő a népesség a világon. Mindez nagy kihívást jelent a mezőgazdaságnak, amelynek egyre rosszabb minőségű talajon, egyre kevesebb vízből kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani. Az államfő úgy vélte, alkalmazkodniuk kell a világgazdasági folyamatokhoz, amelyek az elmúlt egy évben 40 százalékos élelmiszerár-emelkedést hoztak, követni kell az Európai Unió szabályozásait, amely 2023-tól célul tűzte ki a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának csökkentését, továbbá a biogazdálkodás területének növelését.
Jövő szerdától augusztus végéig teljes szélességében lezárják az M0 autóút Deák Ferenc (Hárosi) Duna-hídjának az M1-es autópálya felé vezető hídját felújítás miatt – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A közlemény szerint az M5-ös autópálya felé vezető hídon a terelés kiépítését már szombaton megkezdik; itt június közepétől augusztus végéig mindkét irányban két sávon haladhat majd a forgalom. Június 16-án reggel lezárják a Deák Ferenc híd M1-es autópálya felé vezető északi hídját, és forgalombiztonsági okokból a halásztelki csomópont északi oldali felhajtóágát is. A szakemberek új hídsarukat építenek be, de elsőként meg kell erősíteni a régi acél hídszerkezetet a saruk környezetében, ehhez acélbordákat hegesztenek be a hídtest belső részein. A munkálatok idejére a hidat mindenképpen le kell zárni, a szerkezetet ugyanis hidraulikus sajtókkal megemelik, és ideiglenes támaszokra helyezik. A híd szerkezetét megerősítő munkák befejezését követően kerülhetnek helyükre az új fazéksaruk – tudatták. A NIF szerint az egyedi szerkezetek gyártása megkezdődött, elkészítésük több hetet vesz igénybe. Az első saruk augusztusban érkeznek meg. A Duna nagyvízi medre feletti hídrész pillérein elvégzendő sarucserékhez bárkákon álló darukat használnak majd.
Kizárólag a törvényt és az igazságot szem előtt tartó ügyészség működik Magyarországon – jelentette ki az Országgyűlés elnöke az ügyészség fennállásának 150. évfordulója alkalmából az ügyészség YouTube-csatornáján közzétett ünnepi videóban. Kövér László úgy fogalmazott: ahogy a 19. században igaz volt, ma is elmondható, hogy az ügyészség „a magyar szuveneritás egyik fontos tartóoszlopa”. A házelnök emlékeztetett: az Országgyűlésnek felelős legfőbb ügyész minden évben számot ad tevékenységéről, és a beszámolókból az állapítható meg, hogy a magyar ügyészség lelkiismeretesen, kiemelkedő szakmai tudással és alázattal látja el feladatait. Kövér László felidézte: 150 éve fogadta el az Országgyűlés az 1871. évi 33. törvénycikket, amely létrehozta a modern magyar ügyészi szervezetet. A házelnök a kiegyezés kora egyik nagy eredményének nevezte a kodifikációt. Bár a kiegyezéssel Magyarországnak az állami szuverenitása egy részéről le kellett mondania, az igazságszolgáltatása független lett – mondta a házelnök. Hozzátette: a gyakorlatban ez a függetlenség a 19. század végén is csak komoly harcok és viták árán valósulhatott és maradhatott meg, az igazságszolgáltatást külföldi befolyástól és belpolitikai csatározásoktól is védeni kellett. Kövér László felidézte: már a törvény elfogadásakor kritikaként merült fel, hogy mennyire alkalmazható a francia minta, azaz a kormány felügyelete alatt álló ügyészségi szervezeti modell Magyarországon.
Megjelentek a határon túli területeken a magyar nyelvű oktatást és nevelést támogató, a magyar iskolaválasztást ösztönző Szülőföldön magyarul program idei felhívásai – jelentette be Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A rogramban azok a szülők igényelhetnek nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, akiknek a gyermekei Magyarország határain kívül magyar tannyelvű óvodában, iskolában tanulnak vagy választható tantárgyként tanulják a magyart. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által meghirdetett pályázat értelmében minden magyarul tanuló gyermek, fiatal 22 400 forint értékű támogatást kap, amelyet a szülők pályázat benyújtásával igényelhetnek. Potápi Árpád János a program idei fő újdonságának nevezte, hogy az eddigi jelképes, a felsőoktatásban tanulóknak járó 2800 forint értékű hallgatói támogatás 22 400 forintra emelkedik.
A kormány 8,7 milliárd forintot biztosít fővárosi utak felújítására – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter Cinkotán. Gulyás Gergely azt mondta: természetesnek tartják, hogy Budapest fejlesztéséhez a kormánynak is hozzá kell járulnia, függetlenül a főváros vezetésének politikai irányzatától, ezért évről évre jelentős forrást biztosítanak útfelújításokra. Hozzátette: bár a főváros korábban jelentős pénzt szánt rá, Karácsony Gergely főpolgármester politikai alapon „kihúzta” a listáról vagy támogatásra sem méltatta ellenzéki vezetésű XVI., XVII. és XXI. kerület útjainak felújítását, és volt több olyan kerület is, ahol a főváros eleve nem támogatott egyes útfelújításokat, így ezek a városrészek kormányzati segítségre szorulnak. Ezt biztosítja a kedden megjelent kormányhatározat, amely 8,7 milliárd forintot ad a X., a XVI., a XVII., a XX., a XXI. és a XXII. kerület számára útépítésre, felújításra, szilárd burkolattal ellátásra.
A koronavírus-járvány miatti lezárásokat követően csak a Horgos-Röszke és a Kelebia-Tompa határátkelők voltak használhatók Szerbia és Magyarország között, hétfőtől azonban a Bajmok-Bácsalmás, a Királyhalom-Ásotthalom és a Gyála-Tiszasziget átkelő is megnyílik – tájékoztatott a közösségi médiában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A politikus azt írta, arról tájékoztatták, hogy a jövő hétfőtől újra üzemelnek ezek az átkelők is a megszokott időben. Emellett reményének adott hangot, hogy hamarosan a többi átkelő is újranyit. A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 214-gyel 714 054-re, Koszovóban öttel 107 039-re, Észak-Macedóniában 23-mal 155 399-re, Montenegróban 14-gyel 99 848-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 45-tel 204 059-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában hattal 6930-ra, Koszovóban eggyel 2250-re, Észak-Macedóniában néggyel 5463-ra, Montenegróban kettővel 1595-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 11-gyel 9344-re emelkedett.
Külföld:
Románia ma igaz barátja a zsidó népnek és Izraelnek az antiszemitizmus elleni küzdelemben – hangoztatta a bukaresti parlamentben mondott beszédében Reuven Rivlin izraeli államfő, aki kedden érkezett háromnapos állami látogatásra Romániába. Héber nyelven mondott beszédében Rivlin a zsidóüldözés, a pogromok, a deportálás és hontalanság borzalmait gyerekként megélő, bukovinai származású, majd Izraelben letelepedett Aharon Appelfeld író életútja révén idézte fel, hogy mit is jelentett zsidónak lenni ebben a térségben a második világháború idején. Mint mondta: a borzalmakról emberi hangon író, a kortárs izraeli irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotójává vált Appelfeld egyike volt Izrael mintegy 600 ezer romániai származású polgárának. Rámutatott: a zsidó nép számára az emlékezet nem elvont fogalom, hanem „eleven húsba égetett valóság”, ugyanakkor a zsidóság nem akar a múltban megrekedni, hanem a jövőt, az életet választja. Rivlin méltányolta, hogy Klaus Iohannis államfő az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából rendezett tavalyi jeruzsálemi világfórumon kötelezettséget vállalt: Románia megőrzi a holokauszt emlékezetét és határozottan fellép az antiszemitizmus, idegengyűlölet minden formája ellen.
Az elmúlt hetek zsidóellenes tüntetései nyomán a kereszténydemokraták megszigorítanák a vonatkozó jogszabályt: antiszemita külföldi nem szerezhetné meg a német állampolgárságot. A legutóbbi izraeli-gázai háború nyomán Európa-szerte, így Németországban is számos Izrael-ellenes, antiszemita tüntetést tartottak, főként migrációs hátterű, illetve muszlim résztvevőkkel. A történtek miatt a kereszténydemokraták (CDU) azt tervezik, hogy megszigorítják a külföldiek állampolgársághoz jutását: az állampolgársági törvény módosításával kizárnák a körből azokat, akik zsidók ellen heccelnek. A párt belügyi szakértője, Mathias Middelberg úgy nyilatkozott, hogy a jogszabályban kifejezetten hangsúlyoznák: nem lehet német állampolgár, aki antiszemita uszítást folytat, aki megkérdőjelezi Izrael Állam létét, vagy aki izraeli zászlót éget.
A nemzeti-vallásos Jamina elnöke, Naftali Bennett és az ultraortodox képviselők szóváltásba keveredtek, miután délelőtt a Kneszet elnöke bejelentette, hogy az új kormány, melyből a haredi pártok kimaradnak, vasárnap leteszi az esküt. A szefárd ultraortodox Sasz vezetője, Arje Deri elítélte a hétfőn a médiában megszellőztetett koalíciós megállapodásokat, mint kísérletet a vallás elhagyására az ország karakteréből, és kijelentette, hogy Izraelt ,,veszély fenyegeti”. ,,A zsidó állam veszélyben van” – mondta Deri. „Kitépik a vallást az országból. Az új kormány meg fogja semmisíteni az ország zsidó jellegét és identitását, amely lehetővé tette számunkra, hogy együtt éljünk.” Az askenázi Jahadut Hatora vezetője, Mose Gafni a megállapodásokat ,,gazemberi cselekedetnek” és ,istenkáromlónak” nevezte. Gafni a továbbiakban megkérdőjelezte Bennett, mint hithű zsidó ragaszkodását a zsidósághoz, és felszólította a Jamina szavazóit, hogy ,,vessék ki és bojkottálják” a párt törvényhozóit. ,,Megrengetjük a Földet és az eget, ezzel a látszólag kipát-viselő emberrel szemben, akiről már a kezdetektől tudtuk, hogy egy vallásellenes kormány az, amit akar” – mondta. Jáákov Litzman, a Jahadut Hatora társvezetője “reformistának” nevezte Bennettet, utalva a reform judaizmusra – egy vallási mozgalomra, amely számos hagyományos zsidó törvényt és gyakorlatot módosított vagy elhagyott annak érdekében, hogy a zsidóságot a modern világ megváltozott társadalmi, politikai és kulturális változásokhoz igazítsa. Ezután felszólította a kijelölt miniszterelnököt, hogy ,,vedd le a kipádat, szégyent hoztál rá”, és kijelentette, hogy az új kormány nem fogja megőrizni a status quót a vallás és állam ügyek terén.
Kolosszális jelentőségű tényeket titkol el az Egyesült Államok a 2014-ben Délkelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító ügyéről, mert nem adja ki az ebben az időszakban készített műholdas felvételeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai tanácskozáson. „Mindeddig makacsul, kategorikusan megtagadták, hogy rendelkezésre bocsássák a 2014 júliusában, a malajziai Boeing katasztrófája idején készített műholdas felvételeiket. A napokban a holland bíróság egyenesen közölte: többé már nincs arra remény, hogy az amerikaiak rendelkezésre bocsássák ezeket a falvételeket, a bíróság számára ez a kérdés lezárult” – mondta ki Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai kémfőnökről, külügyminiszterről és kormányfőről elnevezett előadássorozaton. „Vagyis kolosszális jelentőségű tényeket titkolnak el” – tette hozzá.
Miután valamelyest csökkent az oltakozási kedv Horvátországban, de nagy mennyiségű vakcina áll rendelkezésre, a kormány mobil oltóállomásokat hoz létre, és oltóbuszokat küld minden olyan településre, amely messze esik az egészségügyi intézményektől, hogy felgyorsítsák az oltási kampányt – jelentette be Vili Beros egészségügyi miniszter. „A cél, hogy eljussunk minden állampolgárhoz, aki szeretné beoltatni magát” – tette hozzá a tárcavezető. Beros arra kérte a megyéket, hogy aktívan kapcsolódjanak be az oltási programba. „Csakis így lehet sikeres a turisztikai szezon, így örülhetünk együtt a tereken a horvát labdarúgó válogatott sikereinek az Európa-bajnokságon, tehetjük lehetővé a fiatalok számára a felhőtlen barátkozást és az érettségizők számára a kirándulásokat” – húzta alá.
Ausztriában csütörtöktől tovább enyhítenek a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokon – jelentette be Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter a kormányülés után Bécsben. A döntés alapját egyfelől a járványügyi mutatók – a vártnál jóval kedvezőbb – alakulása, másfelől az oltások előrehaladása jelenti. Ausztriában tizenkét napja tartósan ötszáz alatt van a napi új koronavírusos megbetegedések száma, azoké pedig, akik legalább az első adag oltást megkapták, meghaladta a négymilliót. A tárcavezető hangsúlyozta, az enyhítések legfontosabb alappillére továbbra is az úgynevezett zöld igazolvány, melynek digitális változata némi késlekedéssel ugyan, de ezen a héten már elérhető lesz, és a beoltottaknak, a gyógyultaknak, valamint a negatív koronavírusteszttel rendelkezőknek szabad belépést biztosít az élet különböző területein. Mindenkinek a saját igazolása – akár továbbra is hagyományos papír formában – szolgál belépőül az éttermekbe, hotelekbe, a kulturális és sportrendezvényekre.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett legújabb becslése szerint az angliai felnőtt népesség több mint 80 százalékának szervezetében lehet jelen a koronavírus ellen termelődő antitest. Átfogó tanulmányában az ONS közölte: reprezentatív számítási módszertana arra vall, hogy az Egyesült Királyság messze legnépesebb nemzetén, az 56 milliós Anglián belül a május 17-ével kezdődött egy hétben a felnőttek 80,3 százalékának szervezetében mutatták volna ki a SARS-CoV-2 koronavírus ellen fertőződés vagy oltás hatására termelődő antitestek jelenlétét vérvizsgálattal végzett teljes körű szűrés esetén. A statisztikai hivatal becslése szerint Walesben 82,7 százalék, Skóciában 72,6 százalék, Észak-Írországban 79,9 százalék azoknak a felnőtteknek az aránya, akiknek szervezetében jelen lehet az új típusú koronavírus ellen képződő antitest. Az év elején elvégzett hasonló statisztikai vizsgálat azt valószínűsítette, hogy akkoriban a felnőtt lakosság hozzávetőleg tíz százalékának szervezetében lehetett volna szűrővizsgálatokkal a koronavírus elleni antitestek jelenlétét kimutatni.
Nemzetközi bíróság felállítását javasolta Prágában Szvjatlana Cihanouszkaja, a fehérorosz ellenzék emigrációban élő vezetője, aki szerint a bíróság büntetőeljárást folytathatna Aljakszandr Lukasenka elnök diktatórikus rendszerének képviselői ellen. Cihanouszkaja szerint Lukasenka rendszere alapvetően terrorista, s Fehéroroszország lakossága olyan elnyomásnak van kitéve, amilyet a sztálinista idők óta nem ismert. „Javaslom egy nemzetközi bíróság felállítását, amely kivizsgálná a Lukasenka diktatúra bűntetteit a múltban, illetve a 2020-as választások idején” – jelentette ki Cihanouszkaja a cseh parlament felsőházában, a szenátusban elmondott beszédében. Szerinte büntetőeljárást kellene indítani a Lukasenka-rendszer képviselői ellen, míg az ellenzék elnyomásában közreműködő fehérorosz intézményeket pedig bűnössé kellene nyilvánítani – jegyezte meg.
Aleksandar Vucic szerb elnök szerint kettős mércét alkalmaz az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biztonsági Tanácsa (BT), amikor azért bírálja Szerbiát, mert nem tartotta be az ENSZ BT egyik határozatát, miközben a legtöbb tagország semmibe vette a testület egy másik határozatát. A szerb elnök a Biztonsági Tanács kedd késő esti online ülésén szólalt fel azt követően, hogy az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) kedden elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a „Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet. Mint mondta: számos ország azzal vádolja Szerbiát, hogy nem tartja be az ENSZ BT 1966-as határozatát, amely a hágai nemzetközi törvényszékkel való együttműködésre vonatkozik, miközben ugyanezek az országok „brutálisan megszegték az ENSZ BT 1244-es határozatát – amely Jugoszlávia területi integritására vonatkozik -, amikor elismerték Koszovó függetlenségét”. Hozzátette, Szerbia komolyan veszi ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) iránti kötelezettségeit. A szerb elnök ezzel arra reagált, hogy Carmel Agius, az MICT elnöke a Biztonsági Tanács ülésének a kezdetén felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia nem teljesítette Petar Jojic és Vjerica Radeta letartóztatásának és átadásának a kötelezettségeit. A szerb elnök szerint viszont Belgrád letartóztatta és átadta mindazokat, akiket a nemzetközi törvényszék mindeddig háborús bűnökkel gyanúsított, a két említett személy ügyében pedig a belgrádi illetékes bíróság döntött úgy, hogy nincs alapja a kiadásuknak.
Gazdaság:
Átadták az M85-ös számú gyorsforgalmi autóút Csorna-nyugat és Balf csomópont közötti 2,5 kilométer hosszú szakaszát, amelyen szerdán délután megindult a forgalom. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az átadóünnepségen hangsúlyozta, hogy a beruházás egyaránt fontos a térségben élő családoknak akik könnyebben és biztonságosabban közlekedhetnek, és a helyi vállalkozásoknak, mert minden egyes elkészült útszakasz versenyképesebbé teszi őket, illetve termékeiket és szolgáltatásaikat. Hozzáfűzte: a beruházás fontos az egész országnak, hiszen a közlekedési infrastruktúra bővítése, fejlesztése együtt jár a gazdaság erősödésével.
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások járvány utáni újraindulásához 587 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amihez még hozzájön 2000 milliárd forintnyi államilag támogatott kedvezményes hitel és tőkekonstrukció – mondta György László, az Innovációs és Technológiai (ITM) minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján Budapesten. Kiemelte: a vállalkozás-fejlesztési program most indul, az első 100 milliárd forint értékű pályázatot pénteken hirdetik meg. Megújult a vállalkozás-fejlesztés eszköztára, ennek köszönhetően a következő másfél évben annyi társaságnak tudnak segíteni, amennyit a fejlesztéspolitika az elmúlt 30 évben elért – mondta György László.
A monetáris politikai fordulat akár már júniusban is elkezdődhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már ebben a hónapban sor kerülhet a kamatemelésre – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján Budapesten. Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély. A harmadik negyedéves gazdasági növekedési adat megismerését követően lehetőséget látnak arra, hogy korrekciót javasoljanak a 2022-es államháztartási hiányra vonatkozóan – mutatott rá Matolcsy György. Az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik lemagasabb lenne az Európai Unióban, nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni – tette hozzá. A jegybankelnök elmondta, hogy a magyar GDP a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintet. A járvány okozta válság mélysége szinte azonos volt a 2008-aséval, a helyreállítás azonban most sokkal gyorsabb – hangsúlyozta. Az előző válság után az Amerikai Egyesült Államok gazdasága 11 hónap alatt lábalt ki, Magyarországnak 6,5 évre, az eurózónának pedig 10 évre volt szüksége, hogy elérje a krízis előtti teljesítményét – fűzte hozzá utalva arra, hogy most Magyarország esetében a helyreállítási szakasz másfél évig tarthat. Matolcsy György úgy fogalmazott, a magyar válságkezelés eredményes volt, 2020-ban a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt az uniós átlagnál, 2021-ben pedig a növekedési adatokkal az ország az EU-ban a legjobb pozíciót foglalta el.
A magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a koronavírus-válság előtti szintet – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaság üzleti napilap konferenciáján Budapesten. A pénzügyminiszter a Magyarország újraindul! címmel megrendezett gazdasági csúcskonferencián kiemelte: az online kasszák adatai alapján a vendéglátás forgalma megugrott, jelenleg az ágazat teljesítményének szintje eléri a járvány előttit. Rámutatott: a tárca szerint a következő időszakban a gazdasági lendület a foglalkoztatás, a bérek növekedése, az újonnan kiépült vállalati kapacitások beindulása, és az uniós transzferek segítik.
