Az egyházi intézmények egy jelentős pluszt adnak

Az egyházi intézmények egy jelentős pluszt adnak

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a felekezeti iskolákról, intézményekről, ezeknek a fontosságáról.

A politikus szerint nagyon is jó, ha egy gyerek egyházi iskolában tanul, ott is kell figyelni, ott is van sok tanulnivaló, tudni kell közösségben élni, dolgozni, de persze ezekben az iskolákban is meg kell a gyerekeknek küzdeni a kamaszkor minden problémájával, kihívásával. Az egyházi iskolák, ellentétben az államiakkal egy nagy pluszt tudnak adni, ez pedig a lelki többlet, ennek kapcsán azt ki lehet jelenteni, ha másért nem is, de emiatt már érdemes egyházi iskola tanulójának lenni. Nem azt várják el a diákoktól, hogy az adott felekezet tagja legyen,de adnak a gyerekeknek egy olyan értéket, ami a 21. században is kiemelkedő.

Azt is tudni kell, hogy 1945 előtt a közoktatásban az egyházak jelentős szerepet vállaltak, az iskolák több mint a fele tartozott hozzájuk, ebből maradt 1947 és 1990 között összesen 10 egyházi iskola. Ebben az időszakban is ebből a kevés iskolából nagy tudással rendelkező emberek kerültek ki, rájuk kell építeni a mai Magyarországot is.

Ma viszont az egyházak megint komoly szerepet töltenek be az országban, a mostani kormány jelentős támogatása mellett. Soltész Miklós szerint a felekezetek oktatási, szociális, egészségügyi intézményei hatalmas teljesítményt nyújtanak. A kormány előtt van most egy előterjesztés, amiben a mostaninál is nagyobb figyelmet fordítanak az egyházi kórházakra. Hozzátette, a mostani járványhelyzet is megmutatta, az egészségügyi dolgozók munkája sok mindentől függ, legyen szótechnikai feltételekről, a kórházak állapotától,ez utóbbiban nagy fejlődés ment végbe. Ám mindezek mellett a lelki oldal is fontos a gyógyításban, az egyházi kórházak ezt tudják nyújtani, ami a teljesítményükön meg is látszik.

Az államtitkár beszélt az Eucharisztikus Kongresszusról, aminek Magyarország ad otthon augusztusban. Mint megjegyezte, abban bízik mindenki,v hogy nem csak itthon lesznek jók addigra az átoltottsági adatok, hanem világszerte, így sok vendéget tudnak majd fogadni. Ez alapvetően egy katolikus ünnep, ám mindennek az alapját a zsidó-keresztény kultúra adja, a tanításokkal, gondolatokkal. Mindezt be kell mutatni a kongresszuson, ahogy azt is, hogy a magyarok milyen közösségben élnek, milyen sok felekezet él itthon. Ezzel példát lehet mutatni azoknak az országoknak, ahol üldözik a különböző egyházakat.

Soltász Miklós kijelentette, az egyházakkal való kapcsolatot itthon meghatározza a vatikáni szerződés és annak a folytatása is, hozzátéve, ezt a megállapodást egy baloldali kormány kötötte meg 1998 előtt, mert felismerték, szükség van a konszolidációra. Az államtitkár szerint a mostani ellenzéknek is így kellene gondolkodnia az egyházakról. A Vatikáni szerződés minden felekezetnek és az államnak is hasznos, ezt kellene felismerni.

A politikus szerint nem kellene az egyházi iskolák túltámogatottságáról beszélni, helyette inkább számolni kellene, nem pedig a felekezetek ellen hangolni az embereket. Velük szemben vannak, akik a teremtett világot akarják megőrizni, továbbadni, amit az Örökkévalótól kapott az emberiség. Közben minden lehetőséget meg kell adni az embereknek az életre, az emberi életre. Ez a zsidó-keresztény felfogás alapja, ahol az embert nézik.