A magyar prioritások az Európa Tanács soros elnöksége alatt
Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában az Európa Tanács (ET) soros magyar elnökségének feladatairól, a vallásközi párbeszéd és a nemzeti kisebbségek ügyéről beszélt.
Juhász Hajnalka elmondta, az 1949-ben alapított Európa Tanács soros elnöki posztját ebben a hónapban veszi át Magyarország. Ez a világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezete, amelynek jelenleg 47 tagja van, valamennyi európai országgal, Koszovó Belarusz és Vatikán kivételével, ami azt is jelenti, hogy az EU minden tagja is az ET-ben is jelen van, ennek értelmében egy nagyon szoros kapcsolat van a két szervezet között. Az ET eljárási szabályzata rögzíti, hogy félévente adják az országok egymásnak át a soros elnökséget, Magyarország a németektől veszi át hivatalosan a németektől ezt Hamburgban május 21-én.
Minden tagállam, amelyik éppen átveszi az elnökséget, az maga határozza meg a prioritásait, amit szabadon választhat meg, nem köti egyetlen országot sem az előző elnökség. Magyarország számára öt ilyen fontos prioritás van, ezek mindegyike képviseli a kormány értékrendjét – jegyezte meg a politikus, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, a vallásközi párbeszéd erősítése, garanciái, de mellette szerepel még a jövő kihívásai is, mint a mesterséges intelligenciával való foglalatosság, a kibervédelem ügye, valamint a család- és ifjúságvédelem, az ötödik pedig az egészséges környezethez való jog.
A képviselő kiemelte, az Európa Tanácsnak két fontos terepe van, a parlamenti közgyűlés és a miniszteri bizottság, ez utóbbiban az országok külügyi vezetői képviseltetik magukat, itt is soros elnökség van, így májustól a magyar külügyminiszter lesz a bizottság elnöke hat hónapig. A parlamenti közgyűlésnek hét állandó és hét helyettes magyar tagja van. A magyar delegáció által megnevezett prioritásokat az ET főtitkára hagyta jóvá. A parlamenti közgyűlés magyar delegációját egyébként Németh Zsolt vezeti, aki mellette a közgyűlés egyik fontos bizottságának, a Politika és demokrácia bizottságnak is az elnöke lett.
Visszatérve a magyar prioritásokra, miután azokat az ET vezetése elfogadta, így ezekre építheti programjait Magyarország, amiben lesznek kulturális rendezvények, konferenciák, amelyek Budapesten és Strasbourgban kerülnek megrendezésre, ezek mindegyike hibrid formában, azaz online és személyes megjelenéssel. Arra a felvetésre, hogy milyen eredmények várhatóak, a politikus megjegyezte, az elnökség végén fogják elkészíteni a számvetést. Ugyanakkor már az is nagy siker, hogy a mostani prioritások közé sikerült a vallásközi párbeszédet is beemelni, mert ez nem igazán volt téma eddig az ET-ben, így most Magyarország egy hiátust tud pótolni.
Mellette a nemzeti kisebbségek ügyének a beemelése is jelentős – tette hozzá Juhász Hajnalka, mert ez nem igazán szerepel az EU jogalkotási mechanizmusában, a Minority Safe Pack elutasításra került, most van napirenden a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése. Most lehetőség van arra, hogy az Európa Tanács és az Európai Unió közeledjen ebben az ügyben, Magyarországnak most lehetősége van arra, hogy az Európai Bizottság megindokolja az elutasítását. A vallásközi párbeszéd kapcsán meg kell érteni, ez egy fontos üzenet a világ számára, ahogy a Közel-Kelet ügye is, hiszen ezek szorosan kapcsolódnak a biztonságpolitikához is.
A nemzeti kisebbségek kérdésében négy konferenciát is szervez Magyarország, ezek elsősorban arról szólnak, hogy a kisebbségek jogait miként lehet a jelenleginél is jobban közelíteni az EU-hoz. Ennek kapcsán Juhász Hajnalka fontosnak tartotta megjegyezni az Emberi Jogok Egyezményéhez való csatlakozás az EU napirendjén szerepel, amennyiben ez megtörténik, akkor a közösség az összes ezzel kapcsolatos dokumentumot el kell fogadja, azaz sok mindenről kell beszélni. Többek között arról is, hogy ha már az EU a polgári kezdeményezés intézményét megalkotta, akkor miért nem volt még egyetlen egy sem, ami sikeres volt, ebben is párbeszéd kell az EU és az ET között. Vannak olyan fogalmak, amiket tisztázni kell, mint amikor kisebbségekről van szó, akkor mit értenek alatta, őshonos, netán bevándorló kisebbségeket, nincs egységes fogalom az EU-ban erre. Magyarország nem csak problémákat akar az asztalra tenni, irányelveket is előkészítenek a nemzeti kisebbségek vonatkozásában, mert a kormány szerint ez nem egy magyar, hanem egy európai ügy. Látni kell azt is, ezeket a célokat az európai közösség megfogalmazta a megalakulásakor, a mostani magyar elnökségnek az lesz a feladata, hogy Európát erre emlékeztesse. A kisebbségi ügyek kapcsán a politikus beszélt Ukrajnáról, amelyik tagja az Európa Tanácsnak,ám a nyelvtörvény és az oktatási törvény ügyében is lehetne kifogást emelni ellenük, ám ez eddig nem igazán történt meg.
