Ez lehet akár cenzúra is
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a Brexit adatvédelmi hatásairól, valamint a közösségi oldalak helyéről és szerepéről.
Az elnök a végül megkötött Brexit megállapodásról elmondta, a hosszú folyamat során, ahol Nagy-Britannia kivált az EU-ból nyilvánvalóan adatvédelmi kérdések is felmerültek, amelyek során lettek volna különbségek, ha ez egy rendezetlen, megállapodás nélküli elválás lett volna. Ám ez egy rendezett folyamat lett, így, miután eddig az Egyesült Királyság uniós tagállam volt, így a GDPR-nak való megfelelés nem kérdés, hiszen a tagállami kötelezettségek rájuk is érvényesek voltak, ebben nem lesz változás a későbbiek során sem, azaz a személyes adatok szabadon vándorolhatnak a szabályok szerint.
Péterfalvi Attila külön is foglalkozott a közösségi oldalak és a GDPR kapcsolatával, kiemelve azt, hogy természetes személyek szerepe a közösségi oldalakon egyrészt adatvédelmi kérdés, például azt, hogy milyen tájékoztatást kap az adott oldaltól, milyen információkat gyűjtenek az ott szereplő sütik. Kérdés az, mi történik, ha valaki olyan adatokat tölt fel, ami beazonosíthatóan más személyekre is vonatkozik, kérdés a jogalap, a nyilvánosság ereje. Mi van akkor, ha ezeket az adatokat más is megosztja. Ezek mind a GDPR-hoz tartoznak. Ha valaki véleményt fogalmaz meg, az egyrészt adatvédelmi ügy, másrészt pedig van ennek vélemény- és információszabadság oldala is. Ha valakit letiltanak, mint például most az Egyesült Államok elnökét, az lehet egyfajta cenzúra is – jelentette ki a NAIH elnöke, de egyben amerikai ügy is. Az biztos, ez még nincs szabályozva, hogy mit lehet tenni, mit nem. Azaz itt egy amerikai üzleti vállalkozás egy független országban élő szabályok érvényesülését gátolja. Van olyan ország Európában, amelyik megpróbálja ezeknek a közösségi oldalak működését szabályozni, erre szükség van, mert egyrészt itt lehet akár választásokat nyerni, de sajnos ezek az oldalak fake newsok közlésére is alkalmas.
Sokak szerint az csupán gazdasági kérdés, hogy a hagyományos sajtó helyett a közösségi oldalakon képződnek hírek, ám Péterfalvi Attila szerint ez nem így van, persze van gazdasági oka is, hiszen a közösségi oldalak egyre nagyobb szeletet vesznek ki a reklámtortából. De az is adhat nagyobb teret ezeknek az oldalalaknak, hogy az EU-ban nincs egységes szabályozás a véleménynyilvánítás szabadságáról.
