A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei 2020.12.23 reggelén
Éjfélkor hivatalosan is feloszlott a 23. Kneszet
A 23. Kneszet feloszlatása előtti utolsó órában még javában folyt a vita. Forrás: Kneszet csatorna
A Kneszet története során először került sor arra, hogy a költségvetés jóváhagyásának elmaradása miatt írnak ki előrehozott választásokat.
Az izraeli parlament eddig számos más ok miatt oszlatta fel magát, mint például bizalmatlansági szavazás, a miniszterelnök kezdeményezésére vagy sikertelen kormányalakítás miatt. Utóbbi esetekben a ház működésének megszüntetését indítványozó törvényt a képviselőknek három olvasatban kell jóváhagyni. A 23. Kneszet feloszlatása rendhagyó módon kedd éjfélkor automatikusan életbe lépett, az egységkormány megállapodás értelmében.
Naftali Bennett a parlament feloszlatása előtt már kora délután bejelentette igényét a következő forduló miniszterelnök-jelöltségére. A Jamina szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Benjamin Netanjahu leváltására fog törekedni, ugyanakkor nem zárta ki a miniszterelnök esetleges jövőbeli kormányával való együttműködést.
A miniszterelnök legesélyesebb kihívója a Likudból kivált Gideon Szá’ár viszont kijelentette, hogy amennyiben a miniszterelnöknek sikerül kormányt alakítani, akkor az ellenzékhez fog csatlakozni.
Az Új Remény választási finanszírozásának antidemokratikus aláásására irányuló brutális kísérlet ellentétes eredményt fog hozni. Izrael népe új reményt választ a félelem helyett – jelezte Szá’ár Twitteren, utalva a Likud arra irányuló törekvéseire, hogy az utolsó órában még megpróbálta blokkolni új pártjának választási finanszírozási költségeit.
A miniszterelnök a nagyjából 80-100 millió sékelbe kerülő negyedik választás teljes felelősségét Beni Gantzra hárítva kijelentette, nagy győzelmet fog aratni a jövő évi március 23-án sorra kerülő választásokon.
Beni Gantz a vádakra reagálva kijelentette, hogy a miniszterelnök szegte meg az egységkormány megállapodást, így költségvetés nélkül a parlament működésképtelenné vált.
A közvélemény-kutatások alapján a megkérdezettek többsége a miniszterelnököt okolja a koalíció felbomlása miatt.
December 27-től megkezdik az egészségügyi dolgozók oltását, pillanatnyilag 5500 vakcina érkezése biztos az EU-ból, de az azt követő napokban újabb szállítmányok várhatók – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a kormányinfón hozzátette: az oltásban a koronavírus-megbetegedetteket ellátó kórházak intenzív osztályán dolgozók élveznek elsőbbséget. Megismételte: a kormány minden oltóanyaggyártóval tárgyal, így Kínával és Oroszországgal is. Reméli, ha a kínai vakcinát engedélyezik, onnan is jelentős szállítmányok jöhetnek. A cél az, hogy hatékony, ellenőrzött oltóanyag álljon rendelkezésre – hangoztatta, egyúttal tudatta: a kormány eddig összesen 17,5 millió adag oltóanyagot kötött le. Gulyás Gergely mindenkit kért, hogy ha szeretne részt venni az oltásprogramban, regisztráljon a vakcinainfo.gov.hu oldalon. Ezt eddig már több mint 300 ezren tették meg, a cél pedig az, hogy minél többen oltassák be magukat.
Egyértelmű fordulat következett be a koronavírus-fertőzés hazai terjedésében, úgy tűnik, Magyarország túl van a járvány második hullámának csúcspontján a fertőzéseket tekintve – mondta. Reményét fejezte ki, hogy 7-10 nappal az elhalálozások száma is követni fogja a fertőzöttek számában bekövetkezett csökkenést. A miniszter kiemelte: a vírus egész Európában terjed; Európa-szerte vagy fenntartották az eddigi intézkedéseket, vagy szigorítottak. Jelezte: a kormány továbbra is – legalább január 11-ig – fenntartja az elrendelt védelmi intézkedéseket. Ugyanakkor egy éjszakára, szentestére kivételt tesznek, így a kijárási tilalmat a csütörtökről péntekre virradó éjjelre felfüggesztik – mondta a miniszter, megjegyezve: a 10 fős létszámkorlátba a 14 év alattiak nem számítanak bele. Mindenkit kért azonban a szabályok betartására, hangsúlyozta ugyanis, az eddigi fegyelmezettség nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vírus magas fertőzésszám mellett is kontroll alatt volt tartható. Beszámolt továbbá arról, hogy Magyarország semmilyen személyszállító repülőgépet nem fogad Nagy-Britanniából, hasonlóan az EU-tagállamok többségéhez.
A miniszter beszélt a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseiről is, amelyek – mondta – azt szolgálják, hogy a következő nehéz hónapokat a vállalkozások és a családok túl tudják élni, és alkalmasak is arra, hogy a nehéz helyzetben lévők pluszforráshoz jussanak. Gulyás Gergely közlése szerint a kormány legfontosabb gazdaságvédelmi döntése, hogy 2021. június 30-áig a jelenlegi feltételekkel meghosszabbítják a hitelmoratóriumot, vagyis aki 2020. március 18-a előtt vett fel hitelt, annak van lehetősége a fizetési kötelezettség felfüggesztésére. Hozzátette: jelenleg 2,6 millió család jogosult erre, és 56 százalékuk, majdnem 1,5 millió család igénybe is veszi a moratóriumot. Ez a teljes hitelállomány – ami 6500 milliárd forint – több mint 54 százalékát, 3600 milliárd forintot érint – tette hozzá. Mint mondta, a hiteltörlesztési moratórium lehetőséget ad arra, hogy tőkét vonjanak be a gazdaságba, ezzel pedig védjék a munkahelyeket és segítsék a vállalkozások működését a koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzetben. Elmondta: 987 ezer vállalkozó jogosult a hiteltörlesztési moratóriumra, 48,5 százalékuk élt is ezzel, vagyis majdnem félmillió vállalkozásnak segítenek ezzel. Szavai szerint a teljes hitelállománynak – ami 10 300 milliárd forint – 41,7 százalékára – 4300 milliárd forintnyi állományra – áll fenn a moratórium.
Óriási lépésnek nevezte a pandémia kezelésében a koronavírus elleni első vakcina engedélyezését az országos tisztifőorvos. Müller Cecília jelezte: az Európai Gyógyszerügynökség hétfőn Európára, így Magyarországra is kiadta az első oltóanyagra vonatkozó engedélyt. Közölte, az első vakcinaszállítmány a két ünnep között érkezik Magyarországra, ebből várhatóan december 27-étől ötezer egészségügyi dolgozó oltására lesz lehetőség. Az egyéni védelem a második oltás beadását követő hetedik napon válik teljessé, népegészségügyi szempontból jó eredmény, azaz a pandémia megfékezése a társadalom több mint 60 százalékának beoltásával érhető el – fogalmazott. A tisztifőorvos felhívta a figyelmet arra, hogy mivel egyszerre 4-5 millió embert egyszerre nem, csak fokozatosan lehet védetté tenni, ezért továbbra is be kell tartani a higiéniai szabályokat és „az ünnepeket is kellő mértékletességgel, a találkozások minimalizálásával kell eltöltenünk”.
A legtöbb családban nem a korábban megszokott hagyományok szerint ünneplik idén a karácsonyt a koronavírus-járvány miatt. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint a karácsony bensőségességét adó találkozásokról, beszélgetésekről nem kell lemondani. „Ez a szomorú helyzet teszt is egyben, hogyan tudjuk ezt a karácsonyt kicsit más tartalommal megtölteni és az örömünnep helyett intimitást vagy egymáshoz való kapcsolódást keresni benne. Még ha fizikailag nem is tudunk együtt enni, inni, nevetni, de virtuálisan együtt lehetünk” – vélekedik Purebl György a Semmelweis Egyetem honlapján megjelent cikkében. A pszichiáter azt tanácsolja, szomorkodás helyett használjuk ki a XXI. század által kínált lehetőségeket az online térben való együttlétre, közös játékra, beszélgetésre. Mint írja, az izolációt fizikailag ugyan fel kell vállani, de virtuálisan nem. Nagyon fontos, hogy folyamatosan kapcsolatban legyünk egymással, azokkal az idős, beteg hozzátartozóinkkal, akik el vannak szigetelve a külvilágtól.
Válság van, ezekben az időkben pedig semmi helyük a Fidesz adóemeléseinek és a megszorításainak – jelentette ki Varju László, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke, a DK alelnöke. Varju László a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) fizetők tönkretételének nevezte, hogy a kormány nyolcmillióról hárommillió forintra szállította le azt az értékhatárt, amely felett a katások munkáltatójának „büntetőadót” kell fizetnie. A DK-s politikus az intézkedés visszavonását követelte.
A legsürgősebb munkák szerdán lezárulnak Szigetszentmiklóson, a vízügy munkatársai előkészítették az olajszennyezés helyszínét a kármentesítés hosszadalmas folyamatára. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint tizenegyedik napja „megfeszített tempóban” dolgoznak a szigetszentmiklósi olajszennyezés kárelhárításán budapesti, győri és szolnoki munkatársaik. A Ráckevei (Soroksári)-Dunán eddig elvégzett munkákról azt közölték, hogy hétfőn 174 940 kilogramm szennyezett növényzetet és iszapot távolítottak el, és emellett 2000 liter olajos vizet szivattyúztak le, valamint 10 ezer litert elszállítottak. Az eddig elszállított veszélyes hulladék mennyisége meghaladja a 600 tonnányit. Mintegy 30 ezer liter olajos vizet vittek el eddig ártalmatlanításra, és további nagyjából 15 ezer liter várja még az elszállítást.
Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) arra kéri a kormányt, hogy mielőbb intézkedjék az egészségügyi intézmények lejárt tartozásainak kifizetéséről. A járvány és a lejárt adósság együttesen súlyos gazdálkodási nehézséget okoz annak a csaknem négy és fél ezer, szinte kivétel nélkül mikro-, kis- és közepes vállalkozásnak, amely eszközeivel és szolgáltatásaival biztosítja a gyógyítás feltételeit, a magyar egészségügy működőképességét – tartalmazza a közlemény. Hozzáteszik: a Magyar Államkincstár adatai szerint november végén 45,7 milliárd forint volt az egészségügyi intézményrendszer lejárt adóssága.
A szennyvízminták többségében az 51. héten stagnált a SARS-CoV-2 örökítőanyagának mennyisége, de nőtt a koncentrációja Békéscsabán, Nyíregyházán, Szekszárdon és néhány Budapest környéki településen, Tökölön, Biatorbágyon, Szigetszentmiklóson, Budakeszin és Százhalombattán – közölte a koronavirus.gov.hu kormányzati portál. Felhívták a figyelmet arra, hogy bár lassul a járvány terjedése az országban, továbbra is mindenütt jelen van, sok – tünetet mutató és tünetmentes – emberből kerül vírus a szennyvízbe. A kedvező tendencia fenntartásához továbbra is fontos a járványügyi szabályok betartása, különösen a karácsonyi időszakban. Akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe és telefonon értesítse háziorvosát – hangsúlyozták. Hozzátették: változatlanul szükség van a legalább másfél méteres távolság betartására, a maszk viselésére, a gyakori, alapos kézmosásra és a kijárási korlátozások betartására.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 13 évvel ezelőtti „szétverése” óriási bűn volt – mondta a pénzügyminiszter. Varga Mihály, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője felidézte: az OPNI-t 2007-ben a Gyurcsány-kormány szüntette meg; a több mint 130 éves intézményben kilencszáz ember dolgozott és körülbelül 850 fekvőbetegággyal működött. Hozzátette, az épület, amely az Országház után a második legnagyobb alapterületű Magyarországon, azóta üresen áll, bár már sok terv volt a felhasználására. A kormány legutóbb arról döntött, hogy a 41 hektáros területen álló 39 ezer négyzetméteres épületnek hosszú távon oktatási célokat kell szolgálnia. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbízást kapott, hogy készítse elő a Közép-európai Oktatási Alapítvány létrehozását és működését – ismertette. Varga Mihály felhívta a figyelmet, most van a magyar gazdaság abban a helyzetben, hogy egy ilyen célt „felvázoljon”.
Külföld:
Hétfő éjszaka a Knesszet 49-47 arányban leszavazta, hogy időt kapjanak a kormánypártok a költségvetés megtárgyalására. Így kedd éjfélkor lejár a határidő és márciusban újabb választásokra kerülhet sor Izraelben – számolt be a The Times of Israel. A választást várhatóan március 23-ára fogják kitűzni. A halasztást a Kék és Fehér párt három képviselője ítélte bukásra, de ellene szavazott a likudos Michal Shir is, aki várhatóan csatlakozik Gideon Sza’ár új jobboldali pártjához. Benjamin Netanjahu a hosszú vita végén Beni Ganzot hibáztatta a koalíció szétesésért. Beszédében elmondta, hogy a képviselőknek a járványra kellene koncentrálnia és nem pedig egy újabb választásra. Jair Lapid az ellenzék vezetője élesen támadta a miniszterelnököt és azzal vádolta, hogy nem érdekli a járvány csak az, hogy miniszterelnök maradhasson. Ha megszavazták volna a tervezetet, akkor december 31-ére tolódott volna a költségvetési határidő.
Az Izraeli Védelmi Erők közölték, megerősítik a Júdea és Szamária Hadosztály csapatait a zsidó közösségek védelme érdekében. A döntést egy helyzetértékelés előzte meg, a hadsereg az erőszakos incidensek fokozódásának lehetőségével számol a elkövetkező hetekben. A döntés részeként a hadosztály harci erői keddtől kezdve legalább jövő péntekig nem mehetnek eltávra. A Központi Parancsnokságot aggasztja a Júdea és Szamáriában tapasztalható feszültség megemelkedése. Vasárnap feltehetőleg egy terrortámadás következtében megölték Eszter Horgan 52 éves hatgyermekes észak-szamária lakost, illetve hétfőn egy rendőrségi üldözés során autóbalesetben elhunyt Ahuvia Szandak 16 éves telepes.
Felszállt Marokkóba az első közvetlen repülőjárat Izraelből fedélzetén az amerikai és az izraeli békedelegációval. Az El Al izraeli légitársaság Tel-Avivból Rabatba tartó gépének utasai között van a zsidó állam nemzetbiztonsági tanácsának vezetője, Meir Ben-Sabbat, illetve Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és közel-keleti főtanácsadója is. „A szemünk előtt íródik a történelem” – jelentette ki a marokkói zsidó felmenőkkel rendelkező Ben-Sabbat. Marokkó és Izrael két héttel ezelőtt állapodott meg a kapcsolataik rendezéséről az Egyesült Államok közvetítésével.
A második országos zárlat óta a legtöbb új fertőzöttet azonosították egy nap alatt Izraelben. Hétfőn a rekordszámú, 86 857 tesztből 3594 pozitívnak bizonyult, ami október 7. óta két és fél hónapos csúcsot, valamint 4,2 százalékos arányt jelent. Noha a tesztek száma is az egekbe szökött, az azonosított fertőzöttek száma és a fertőzési együttható, a járvány növekedési rátája is azt mutatja, hogy „megfelelő választ kell adnunk a trend megállításához” – mondta Hezi Levy professzor, az egészségügyi minisztérium igazgatója a ynetnek kedd reggel „Országos zárlat bevezetésén gondolkodunk. Most kell döntést hozni. Csak szigorúbb korlátozásokkal körülbelül öthetes, teljes országos karanténnal a jelenlegi fertőzési arány mellett háromhetes zárlatra van szükség – mondta a járványügyi kérdésekért felelős Natan As koronabiztos a katonai rádióban.
Nagy valószínűséggel az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) erősebben fertőző mutációjával szemben is védettséget ad a Pfizer amerikai gyógyszercég és a német BioNTech közös munkájával kifejlesztett oltás – mondták a mainzi központú biotechnológiai vállalkozás alapítói. Ugur Sahin, Özlem Türeci és a BioNTech több vezető munkatársának közös online tájékoztatóján hangsúlyozták, hogy a már európai uniós forgalmazási engedéllyel is rendelkező oltóanyagot nagyjából másfél hónap alatt tovább lehet fejleszteni, hogy alkalmazkodjon a Nagy-Britanniában terjedő új mutációhoz, de erre várhatóan nem is lesz szükség. A tudomány a valószínűség fogalmával dolgozik, és „nagyon nagy a valószínűsége” annak, hogy a vakcina a vírus új változata ellen is véd – fogalmazott Ugur Sahin.
Tömeges antigén koronavírus-tesztelésbe kezdett Szlovénia keddtől, a programban tizenhárom város vesz részt országszerte, de van ahol csak a jövő héten indítják el tesztelést – közölte az RTV szlovén közszolgálati televízió. Bár a kormány korábban arról tájékoztatott, hogy 1,5 millió tesztet rendelnek, első körben csak félmillió teszt elvégzését tervezik a kétmilliós országban. A legnagyobb érdeklődés Ljubljanában van, ahol már reggel nyolc óra előtt hosszú sorok kígyóztak a tesztállomások előtt, és két órát is vártak az emberek a mintavételre. Azokra előjegyzés nélkül, bárki jelentkezhet, az eredményt pedig 15 percen belül kézhez kapják. Szlovéniában a kabinet által közzétett adatok szerint hétfőn 1474-gyel, 107 774-re nőtt a fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 39 beteg, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 2418-ra emelkedett.
Bekérették az orosz külügyminisztériumba kedden Németország, Svédország és Franciaország moszkvai diplomáciai képviseletének vezetőjét annak kapcsán, hogy az Európai Unió a múlt héten tiltott vegyifegyver-használat miatt korlátozó intézkedéseket vezetett be hat ember és egy szervezet ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése miatt. Moszkva most válaszlépésként uniós vezetők ellen rendelt el büntetőintézkedéseket, kibővítve azok körét, akik nem léphetnek be az Oroszországi Föderáció területére. A múlt csütörtökön jóváhagyott uniós szankciók olyan orosz tisztviselőkre vonatkoznak, akik beosztásuknál fogva közel állnak Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz. A listán szerepel Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének helyettese, valamint Andrej Jarin, az elnöki hivatal belpolitikai részlegének vezetője, Szergej Menyajlo, a szibériai szövetségi körzet elnöki megbízottja, Alekszej Krivorucsko és Pavel Popov, a védelmi miniszter két helyettese. Büntetőintézkedésekkel sújtották továbbá a Szerveskémiai és Technológiai Állami Kutatóintézetet, ahol nyugat-európai feltételezések szerint a novicsokot kifejlesztették.
Meg kell ismételni a parlamenti választásokat Koszovóban, miután az alkotmánybíróság semmissé nyilvánította egy korrupció miatt elítélt parlamenti képviselő megválasztását, és így a kormány megválasztását is érvénytelenítette. „Tekintettel arra, hogy a kormányt nem az alkotmánnyal összehangban választották meg, Koszovó elnökének választásokat kell kiírnia, amelyeket legkésőbb negyven nappal kitűzésük után meg kell tartani” – írta határozatában a pristinai alkotmánybíróság. A koszovói sajtó szerint Vjosa Osmani államfő kedden egyeztetésre hívja a politikai pártokat, hogy a választás időpontjáról egyeztessenek. Koszovóban mintegy 10 éve egyetlen kormány sem tudta kitölteni hivatali idejét, ami miatt a lakosság kiábrándult az országot függetlensége kikiáltása óta irányító volt szakadár vezetőkből, és a másfél évvel ezelőtti választásokon a szociáldemokrata-nacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) lett az ország legnagyobb pártja, és elhúzódó koalíciós tárgyalásokat követően Albin Kurti alakíthatott kormányt, amely azonban néhány hónap után összeomlott, és Kurtit Avdullah Hoti váltotta a kormány élén.
Az orosz Szputnyik V védőoltás fejlesztői bejelentették, hogy megállapodást írtak alá a brit AstraZenaca gyógyszergyártóval arról, hogy közösen tesztelik a koronavírus ellen általuk kifejlesztett védőoltások kombinált változatát. A Szputnyik V fejlesztői novemberben ajánlottak együttműködést az AstraZenecának azzal az elképzeléssel, hogy az együttműködéssel javíthatnak a brit vakcina hatékonyságán. Nem sokkal később, december 11-én bejelentették, hogy tesztelni fogják a védőoltások kombinált változatát. Az együttműködésről szóló emlékeztetőt brit részről hétfőn írták alá a moszkvai székhelyű Gamaleja kutatóintézettel, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alappal (RFPI) és az R-Pharm gyógyszergyárral. Az AstraZeneca brit gyártó az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki védőoltását. A Gamaleja kutatóintézet pedig a Szputnyik V-t állította elő, míg az RFPI finanszírozta a terv megvalósítását.
Felbocsátották első útjára Kína legújabb, Hosszú Menetelés-8 típusú hordozórakétáját kedden a dél-kínai Hajnanon található Vencsang kilövőbázisról – adta hírül a CGTN kínai székhelyű, nemzetközi hírcsatorna. A kétfokozatú, két gyorsítórakétával rendelkező Hosszú Menetelés-8 rövid idő alatt elkészíthető, ezért kereskedelmi felhasználásra is versenyképes hordozórakétának számít. Kedden, helyi idő szerint röviddel dél után öt műholddal a fedélzetén indították útnak. A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) becslése szerint a rakéta évi 10 és 20 közötti felbocsátást követően léphet majd piacra.
Az amerikai képviselőház, majd a szenátus is megszavazta a koronavírus-válság ellensúlyozására hivatott, 892 milliárd dollár összegű gazdaságösztönző csomagot és a kormányhivatalok 1400 milliárd dolláros, egyéves költségvetését. A képviselőház 359:53 arányban szavazta meg a gazdaságösztönző csomagot, amelyben vasárnap állapodott meg a kongresszus, valamint a kormányzati intézmények finanszírozását. A szenátus pedig 91:7 arányban bólintott rá. A 892 milliárd dolláros ösztönzőcsomag a második a járványban, és egyúttal a második legnagyobb az Egyesült Államok történetében. Az elsőt, amely 2300 milliárd dollár értékű volt, márciusban hagyták jóvá, de egyrészt ez a keret néhány héten belül elfogyott volna, másrészt sok szektor alkalmazottai kimaradtak belőle, amit a mostaniban igyekeztek pótolni. A Fehér Ház szóvivője azt közölte, hogy a gazdaságélénkítő csomagot Donald Trump elnök is támogatja, így alá fogja írni.
Gazdaság:
Novemberben az előző hónaphoz képest 45 ezerrel 4 millió 496 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma, közölte az előzetes gyorsbecslésre épülő adatot Heti monitorában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak novemberi száma 26 ezerrel (0,6 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbitól. A létszámnövekedés eredményeként a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája egy hónap alatt 1,0 százalékponttal 70,6 százalékra emelkedett és 0,3 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit is. A gyorsbecslés szerint a munkanélküliek száma egy hónap alatt 9 ezerrel, 190 ezerre csökkent, amivel 34 ezerrel haladja meg a tavaly novemberit. A 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal alacsonyabb az októberinél, de 0,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak számának a munkanélküliek csökkenésénél nagyobb növekedése azt jelzi, hogy a munkaerőpiacra frissen belépők közül találtak többen állást.
A jövő héten folytatódnak az egyeztetések a 2021. évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén a kormányzati oldalt Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára képviselte. A keddi egyeztetést követően Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta, a munkaadók a gazdasági realitás talaján álló jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről tudnak megállapodni. Kifejtette, az idei és jövő évet nézve a kormány előrejelzései alapján a két év alatt a GDP mintegy 3 százalékkal, a vállalatok termelékenysége 1,5 százalékkal csökken. A munkaadók 2021 január elsejétől 3 százalékos minimálbér- és ugyanekkora mértékű garantált bérminimum-emelésben hajlandók megegyezni, ezzel lehetne kompenzálni a kormány jövő évre jelzett inflációját. Jelezte, ha a munkáltatói járulék az év során csökkenne, abban partnerek lennének, hogy ez automatikusan további minimálbéremelést jelentsen. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke elmondta, a keddi egyeztetésen a munkavállalói oldal tartotta a 6,5 százalékos béremelési javaslatát 2021. január elsejétől. Ugyanakkor kétlépcsős emelésben gondolkodnak, olyan konstrukcióban próbálnak megállapodni, amelynek lényege, hogy automatizmussal, úgynevezett bérindexálással korrigálják a minimálbért az infláció és az összevont bruttó hozzáadott érték növekedési mutatóival az év második felében visszamenőlegesen.
A megtakarítási hajlandóság növekedése egész Kelet-Közép-Európára jellemző, azon belül Magyarországon kiemelkedően, a tavalyi 70 százalékról 80 százalékra nőtt azok aránya, akik szükségesnek tartják, hogy megtakarítsanak – derül ki az IMAS International által az Erste Csoport számára elvégzett felmérésből. A felmérés szerint azok aránya, akik szerint a rendszeres megtakarítás nagyon vagy eléggé fontos Szlovákiában 10 százalékponttal (86 százalékra), Csehországban és Romániában pedig szintén jelentős mértékben (8 és 6 százalékponttal) nőtt. Magyarországon a legnagyobb ugrást a pandémiás helyzet a fiatalok megtakarítási hajlandóságában hozta: míg 2019-ben a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka gondolta fontosnak, hogy félretegyen, addig 2020-ban ez az arány már 80 százalék volt – olvasható a közleményben. Kelet-Közép-Európa mindkét országában helyi pénznemben számolva nőtt idén az átlagos havi megtakarítás. A legnagyobb mértékben a csehek és a szerbek emelték tavalyhoz képest a félretett összeget (9 százalékkal), míg a magyarok átlag 3 százalékkal takarítanak meg többet havonta. Az országban az átlagos megtakarítás a felmérés alapján havonta 22 ezer 600 forint. A legtöbben a régió egészében vészhelyzetre spórolnak (Magyarországon 79 százalék, szemben a tavalyi 70 százalékkal), míg a második legfontosabb cél a kisebb-nagyobb jövőbeli kiadás, például lakásvásárlás vagy -felújítás. A magyar válaszadók 51 százaléka idén a lakáscélt jelölte meg az egy évvel korábbi 45 százalékkal szemben.
Könnyű:
A szennyezett levegő mintegy 30 százalékkal több embert ölt meg 2019-ben, mint 2017-ben Indiában – adta hírül a The Lancet című orvostudományi folyóirat. Tavaly 1,67 millió ember halálát okozta a légszennyezés, ami az összes elhalálozás 18 százaléka. A 2017-ben folytatott hasonló kutatás szerint 1,24 millió ember vesztette életét akkor a levegő rossz minősége miatt, ez az összes elhalálozás 12,5 százalékát tette ki az országban. Az elemzés szerint a légszennyezés krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), légzőszervi gyulladásokat, tüdőrákot, szívbetegséget, stroke-ot, születési rendellenességet, cukorbetegséget, szürkehályogot okozott azindiaiak körében. A magas halálozási arány miatt az indiai GDP vesztesége elérte a 36,8 milliárd dollárt, a legnagyobb gazdasági veszteségeket Bihar és Uttar Pradesh államokban mutatták ki. Bár a háztartások légszennyezettsége 64,2 százalékkal csökkent 1990 óta, a szállópor-szennyezés több mint kétszeresére nőtt – olvasható a folyóiratban.
