Mindez tökéletesen mutatja a kettős mércét
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, az autonómia ügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt egy a jogállamisági vitáról, a kisebbségi jogok be nem tartásáról egyes uniós tagországokban.
A politikus elmondta, a koronavírus-járvány alatt igyekszik minden szabályt betartani, a munkáját leginkább otthonról elvégezni, ez megoldható, de mint azt hozzátette, hiányérzete van, elsősorban a közösségekkel való személyes kapcsolattartás terén.
Szili Katalin értékelte a magyar és a lengyel kormány vitáját az Európai Unióval. Mint elmondta, egy sajátságos helyzetet élünk, mert például – emelte ki, amikor az EU a jogállamiságról beszél, akkor arról nem esik szó, hogy a kollektív bűnösségről szóló Benes dekrétumok Szlovákiában még hatályban vannak, de arról sem, hogy Romániában a székely autonómiáról még beszélni sem lehet. De ott van Ukrajna, amelyik ugyan nem tagja az EU-nak, de egy megállapodás szerint ugyanazokat a kötelességeket kell betartaniuk a kisebbségek érdekében, mint másoknak, de eltörlik a nemzetiség nyelvoktatást. Mindezekbe az EU nem szól bele, annak ellenére, hogy a szomszéd tagországoknak a kisebbségi jogokat meg kellett adniuk a felvételkor, ám ezekkel azóta is adósak. Mindezek fényében érdekes az, hogy most Magyarországot és Lengyelországot veszik elő a jogállamisági ügyekkel, amelyeknek egyébként még a keretszabályai sincsenek meg. De szemet hunynak a Kisebbségvédelmi Charta be nem tartása miatt. Mindez tökéletesen mutatja a kettős mércét, az EU olyan dolgokkal foglalkozik leginkább, ami nagyon nem fontos és olyanokkal nem, ami igazán fontos lenne. Itt vannak az őshonos kisebbségek, akiknek az ügyével nem foglalkozik a közösség, annak ellenére, hogy az EU lakosságának a 10 százalékát jelentik, ami 50 millió embert jelent.
Szili Katalin kijelentette, a demokrácia alapja az, hogy az országokat a választott vezetők irányítják, ám most olyan emberek akarnak befolyást gyakorolni, akiknek nincsen ilyen maghatalmazása, „csupán” sok pénze van. De egy országnak vannak szuverén jogai, amiről a saját polgárai döntenek, ők döntik el, hogy mit szeretnének. Egy közösségben pedig el kell fogadni a mások szuverenitását.
