A civil szektor kiválóan működik itthon, amihez a kormány megfelelő forrásokat rendel, ráadásul senkit sem diszkriminálnak
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában az Európai Parlament döntéséről, valamint a hazai civil szféráról beszélt.
A politikus értékelte az Európai Parlament döntését, amelyik egy időre megakasztotta a múlt heti uniós csúcson hozott megállapodást. Ez a helyzet – véleménye szerint az európai konstrukció egyik sajátossága miatt alakult így. Az európai együttműködés alapjában az államok közötti együttműködésről szól, mellette fontos intézmény az Európai Parlament is, amelyik számos kérdésben rendelkezik jogosítványokkal, de ezek között nem található meg az, hogy az állam- és kormányfők tanácsának, az Európai Tanács döntéseit felülírja, csupán csak egy ideig megakasztani képes. Tudni kell azt is – tette hozzá, az állam- és kormányfők mögött ott áll a népakarat, persze ez igaz az EP választáson mandátumot nyert képviselőkre is, de ez egy teljesen más típusú döntés eredménye. Ha egy országban a parlamenti képviselők felülírják egy adott kormány döntését, az azt jelenti, az a kormány megbukott. Ebben az esetben persze az EP egy másik erőt képvisel, ennek ellenére ezt a testületet komolyan veszi mindenki, annak ellenére, hogy itt is születtek olyan döntések, amelyek nem voltak megfelelőek, mint például a Sargentini jelentés, amit a helyettes államtitkár pamfletnek nevezett.
Szalay-Bobrovniczky Vince kijelenttette, az uniós csúcson született megállapodás jó, különösen Magyarország számára, az EP minden lépése ellenére meg is maradni az eredeti formájában. Az állam- és kormányfők döntése alapján a pénzügyi megállapodásról leválasztották a jogállamisági feltételeket, amivel elsősorban Magyarországot és Lengyelországot támadták.
Ennek kapcsán arra a felvetésre, amelyet legutóbb a BBC is megjelentetett, mely szerint ez a két ország egyre inkább hasonló politikát folytat, a bíróságokat állami fennhatóságúvá akarják tenni, a közmédia pedig állami propagandacsatornává válik, mindkét ország kilép az Isztambuli Egyezményből, a politikus úgy válaszolt, ez a médium is csak leginkább próbál a valóságról beszélni, de nem teszi azt. Hozzátette, egyes sajtóorgánumoknál már teljesen egybenőve kezeik a két országot, akiket gonoszként ábrázolnak, ám a kritikusok alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában. Arról nem beszélve, hogy a demokráciára nagyon is kényes Egyesült Államok elnöke többször is fogadta a lengyel vezetőket. tette ezt annak ellenére, hogy például Európa vezető erejének számító Németországban az ottani elit nem kedveli a jelenlegi lengyel vezetést.
Ugyancsak kifogás érte a civilekkel kapcsolatok kormányzati álláspontot, erre Szalay-Bobrovniczky Vince úgy reagált, a szektor kiválóan működik itthon, amihez a kormány megfelelő forrásokat rendel, ráadásul senkit sem diszkriminálnak. Vannak olyan szervezetek, amelyek Soros Györgyhöz köthetőek, ám ők nem keresik a kormányzati pályázatokat. Ám azok a szervezetek, amelyek igénylik az állami forrásokat, azokkal a kormányzat partnerként tekint, így is bánnak velük, a pályázati kérelmeket faitr alapon bírálják el. Hozzátette, Magyarországon ma a civil ügyekért felelős helyettes államtitkárság megközelítően 10 milliárd forint felett gyakorol felügyeletet, ez az összeg a civil szervezetek között kerül elosztásra, ennek a jelentősebb részét kollégiumi rendszerben ítélik meg. Ám ezen összegen kívül évente körülbelül 300 milliárd forint megy el a civil szektorra, ebben kormányzati, önkormányzati és uniós pénzek szerepelnek. A kormány álláspontja az is, hogy azon szervezetek, amelyek itthon működnek, de kapnak külföldről is támogatást, ha ennek az összege meghaladja a 7.2 millió forintot, akkor azt tegyék nyilvánossá. A politikus szerint a kormányzat nem kíván semmi mást, csak a nyilvánosságra hozatalt, ám sajnos vannak szervezetek, amelyek ezt megtagadják.
