„Ez az a betegség, ami tényleg arra jó itt Európában, hogy ijesztgessük egymást” – Rusvai Miklós az ebolától nem tart, az influenzaoltást viszont idén ő is felveszi
Az afrikai ebolajárványról, a hazai légúti fertőzések idei alakulásáról, az influenza elleni védőoltásról és a méhek téli pusztulásáról beszélgetett M. Kende Péter Rusvai Miklós virológussal a Pirkadat november 12-i adásában. A vendég szerint az ebola Európában legfeljebb behurcolt esetként jelenhet meg, a hazai őszi helyzet egyelőre kedvező, az idei influenzavakcinát azonban mindenkinek érdemes felvennie.
Miért nem telepedhet meg az ebola Európában?
A műsorvezető azzal indított, hogy Európa „elaludt”, miközben az ebola már a határokon kopogtat, és Afrikában egyre rosszabb adatokat mutat. Rusvai Miklós szerint nincs ok a félelemre: a betegségnek nagy valószínűséggel nem lesz jelentősége ezen a földrészen, és ezt több okkal is alátámasztotta.
Először is hiányoznak azok az állatfajok, amelyek Közép-Afrikában az emberi járványok között fenntartják a fertőzést. Ezek nagytestű, gyümölcsevő denevérek, úgynevezett repülőkutyák, amelyek nálunk nem élnek, így ha fel is bukkan egy eset, a vírus tartósan nem tud megtelepedni.
Másodszor az egészségügyi körülmények sem hasonlíthatók össze. A virológus elismerte, hogy itthon is előfordul, hogy sok beteg jut egy orvosra, de nálunk nincs olyan helyzet, hogy egy harmad Magyarországnyi területen egyetlen orvos dolgozzon, akihez csak földutakon lehet eljutni, esős évszakban szinte sehogy. Polgárháború sem akadályozza a gyógyszerek és az orvosi ellátás eljuttatását a lakosokhoz.
Harmadikként a temetkezési szokásokat említette. A helyi hagyomány szerint a rokonok megölelik, megérintik a halottat, akit gyakran több napi járóföldre visznek, hogy a szülőföldjén temessék el, és útközben mindenkit megfertőzhet, aki érintkezik vele.
Behurcolt esetek, elkülönítéssel
Rusvai szerint Európában csak importált esetekkel lehet számolni. Az érintett térségekben magyar misszionáriusok, orvosok és segítők is dolgoznak, akik megfertőződhetnek. Őket elsőként Európába szállítják haza, már a szállítás is elkülönített körülmények között történik, itthon izolálják őket, és a kontaktusaikat is felkutatják. A fejlett országokból érkezett fertőzöttek a virológus szerint nagy valószínűséggel túlélik a betegséget, ha időben sikerül elkülöníteni őket.
M. Kende Péter a Marburg-vírusról is kérdezett. Rusvai elmondta, hogy ez az ebola közeli rokona, de valamivel szelídebb, a halálozási arány még a helyi járványokban sem olyan magas. A nevét Marburgról kapta, mert Európában fedezték fel, és itt többször előfordult már, de ez is csak behurcolt esetként jelenhet meg.
Csend a légúti fertőzések frontján
A hazai helyzetről a virológus azt mondta, hogy egyelőre csend van. Az iskolakezdés rendszerint elindít egy hullámot, idén azonban csak nagyon kis járvány alakult ki, mert a száraz, meleg, napos idő nem kedvezett a vírusoknak. A nedves, nyirkos novemberi időjárás ugyanakkor a légzőszervi betegségeknek kedvez, és a szennyvízvizsgálatok már enyhe emelkedést mutattak, bár ez is stagnálásba fordult.
A műsorvezető felvetette, hogy a járvány később bepótolhatja a lemaradást. Rusvai szerint erre képes, mégis kedvező évre számít, éppen azért, mert az előző évek rosszak voltak. Ha két-három éven át magas a fertőzöttség, sokan szereznek immunitást: az egyes emberek vérében már nem feltétlenül vannak ellenanyagok, de lakossági szinten megmarad az immunmemória, és ez segít kivédeni a következő járványt.
Idén mindenkinek érdemes beoltatnia magát
M. Kende Péter elárulta, hogy előző nap felvette az influenza elleni védőoltást, és a nézőknek is ezt ajánlotta. A beszélgetésben elhangzott, hogy most van az ideális időpont, mert Magyarországon az influenzajárvány általában december első felében kezdődik, és addigra kialakul a védettség.
Rusvai elmondta, hogy ő nem oltatja be magát minden évben: megnézi, milyen az aktuális vakcina összetétele, és szüksége van-e az abban szereplő vírustörzsek elleni védelemre. Utoljára öt éve kapott oltást, idén azonban ismét felveszi, mert a vakcina teljesen új összetételű, és olyan vírusokat tartalmaz, amelyek eddig nem fordultak elő.
A védettség az adott szezonra szól, az immunmemória viszont megmarad. Ha a következő években nincs is már ellenanyag a vérében, fertőzés esetén három-négy nap múlva működésbe lép a védekezés.
A méhek téli pusztulása
Végül a virológus egyik kedvenc témája, a méhek kerültek szóba. A méz már a hordókban van, a méhek pihennek, a méhészek azonban ilyenkor is aggódhatnak, mert a méheknek is vannak vírusfertőzései, és ezek gyakran okoznak téli pusztulást. Előfordul, hogy a tavaszi kaptárbontáskor kiderül, hogy a családok fele elpusztult, száz családból csak ötven maradt életben.
M. Kende Péter megjegyezte, hogy a méheket sajnos nem lehet oltani, a vendéget és a nézőket viszont arra kérte, hogy vegyék fel az influenza elleni védőoltást.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
