A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.05.29. reggelén
A világ zsidósága ma ünnepli Savuot, a Tóra-átadásának ünnepét, amely Izraelben egy, a világ többi részén, így Magyarországon is kétnapos ünnep. Az ünnep ötven nappal van Peszách után. A sávuot szó szerint a Hetek Ünnepe, mivel pontosan hét héttel van Peszách után. Sávuot éjszakáját ébren töltjük és a Tórát tanulmányozzuk. Ez köt össze bennünket a Színáj hegyi Tóra-adás emlékével. Ezen a napon olvassák fel a Tíz Parancsolatot a zsinagógában. Ez az ünnep többek között Dávid király születésének és halálának is az évfordulója. A zsidóságnak mint nemzetnek a születésnapja ez az ünnep.
Belföldi híreink:
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón a Heti Tv kérdésére is válaszolt.
A heti Tv ismertette azokat a KSH jelentését, amely szerint 2020 áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 73 ezer fővel, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezer fővel csökkent. Ennek tudatában azt azerette volna megtudni a Heti Tv, hogy a kormány szerint, ha tovább emelkedik ez a szám, akkor mi lehet a megoldás?
A miniszter válaszában elmondta, ha ma valaki elveszti a munkáját Magyarországon, akkor 3 hónapig számíthat munkanélküli segélyre, álláskeresési járadékra.
A kormánynak az a feladata, hogy ezen idő alatt, ha az ember nem talál magának munkát, akkor ebben az állam nyújtson neki segítséget. Hozzátette, minden más megoldás csak szociális válságot eredményez, valamint arra is felhívta a figyelmet, a mostani adatok alapján is ki lehet jelenteni, egy a világ több országát is érintő gazdasági válság közepette is ma 800 ezer fővel többen dolgoznak itthon, mint a 2010 előtti kormányok alatt.
Ennek fényében a feladat továbbra is a munkahelyteremtés, valamint az, hogy a beruházásokat is úgy ösztönözzék, hogy azok új munkahelyeket teremtsenek. Azt is megjegyezte, ha ezek után sem talál valaki magának munkahelyet, akkor pedig az a feladat, hogy az állam tudjon ajánlani munkát.
Iskolaőrség létrehozásáról döntött a kormány – közölte a Miniszterelnökség vezetője. Arról is beszámolt: 2021. január 1. helyett 2021. július 1-jével tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat. Az iskolaőrségről Gulyás Gergely azt mondta, az intézkedés első körben mintegy 500 iskolát érint, ebből körülbelül 140-150 szakiskola. Az iskolaőr része lesz a tantestületnek, állandó jelleggel jelen lesz az iskolában – azokban az intézményekben, ahol a legsúlyosabb fegyelmi problémák vannak -, és nagyrészt vélhetően korábbi rendőrök töltik majd be a posztot az 500 tagú testületben. Az iskolaőrnél fegyver nem lesz, de más kényszerítő eszközök lehetnek nála, és intézkedési jogosultsága is lesz erőszak megakadályozása érdekében. Kibővítik továbbá azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyeknél a büntethetőség alsó korhatára 12 év, és a pedagógusok sérelmére elkövetett összes bűncselekmény ebbe a körbe tartozik majd – közölte a tárcavezető.
Az államnak feladata, hogy az iskolában a rendet biztosítsa, a pedagógusokat pedig megvédje – jelentette ki, megjegyezve: a legtöbb helyen ilyen problémák nincsenek, de vannak olyan térségek, ahol rendszeresek a fegyelmi gondok, és állandó a tanárokkal szembeni erőszak veszélye, ami tűrhetetlen, megengedhetetlen. Hozzátette, egyeztettek az érintett térségek országgyűlési képviselőivel is, mindannyian támogatták a javaslatot. Ha pedig szükséges, a kormány kész több iskolaőrt is alkalmazásba állítani. Gulyás Gergely bejelentette azt is: 2021. január 1. helyett 2021. július 1-jével tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat. A betiltást úgy kell megtenni, hogy az – különösen a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben – ne veszélyeztessen munkahelyeket – hangsúlyozta.
Csütörtök délutántól korlátozások nélkül átkelhetnek a magyar-szlovén határon a két ország állampolgárai. Anze Logar szlovén külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hosszúfalu (Dolga Vas)-Rédics határátkelőn tartott megbeszéléseik után jelentették be, hogy délutántól mindkét ország polgárai karantén és más korlátozások nélkül átkelhetnek a két állam határán.
A Demokratikus Koalíció arra szólítja fel a kormányt, hogy adja vissza az önkormányzatoknak a koronavírus-járvány során tőlük elvett forrásokat. A DK EP-képviselője azt mondta, szerdán kiderült, hogy Magyarország mintegy nyolcmilliárd euró vissza nem térítendő uniós támogatást kaphat a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. Rónai Sándor hozzátette, az ország emellett hétmilliárd euró hitelt is felvehet, bár erre valószínűleg nincs is szükség. A politikus úgy látja, hogy ezek után a kormánynak semmi szüksége nincs az önkormányzatoktól elvett pénzekre. Az uniós támogatásokhoz képest az önkormányzati források gyakorlatilag aprópénznek számítanak, azok elvonása nemcsak értelmetlen, de káros is – jelentette ki.
A Párbeszéd önkormányzati vezetői arra szólították fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy fejezze be a „politikai bosszúhadjáratot”. V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere azt mondta, hogy a Párbeszéd önkormányzati politikusai az utóbbi hónapokban a szokásos feladataik ellátása mellett a koronavírus-járvány elleni védekezést is szervezték. Eközben hetente érkeztek arról hírek, hogy a kormány a járványra hivatkozva milyen forrásokat von el az önkormányzatoktól – tette hozzá.
Külföld:
Magyarország sikeresen zárta le a koronavírus elleni védekezés első szakaszát, amelyet követően az uniós tagállamok között elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az EUObserver című brüsszeli hírportálon írásában. „Mindezidáig sikerült megelőznünk, hogy a járvány hazánkban is olyan tragikus méreteket öltsön, mint más uniós tagállamokban. Ez annak köszönhető, hogy a magyar kormány kellő időben meghozta a szükséges intézkedéseket, valamint számíthatott a magyar állampolgárok áldozatvállalására és fegyelmezettségére” – fogalmazott a miniszter. A rendkívüli irányítás Magyarország által választott struktúrája betöltötte a funkcióját, és jól működött. A veszélyhelyzet jogi keretet biztosított a gyors és eredményes döntések elfogadásához. Kihirdetése nélkül a szükséges intézkedések egyikét sem lehetett volna kellő időben meghozni, és az emberek életét védő intézkedések egy részét egyáltalán nem lehetett volna elfogadni – húzta alá. Kiemelte, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbító törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvénytervezet benyújtásával mindenki számára egyértelműnek kell lennie, hogy a hozott intézkedések nemcsak szükségesek, arányosak és sikeresek, hanem átmeneti jellegűek is.
Bekérették a német külügyminisztériumba Szergej Nyecsajev orosz nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, amiért Moszkvának állítólag köze volt a Bundestag (német szövetségi parlament) elleni 2015-ös hackertámadáshoz. Miguel Berger külügyi államtitkár a leghatározottabb módon elítélte a kibertámadást – közölte a minisztérium. A tárca közleménye szerint „terhelő jelek” vannak arra, hogy a fő gyanúsított „a támadás elkövetésének időpontjában az orosz katonai hírszerzés (GRU) tagja volt”. „Az orosz nagykövettel a szövetségi főügyész 2020. május 5-én Dmitrij Badin orosz állampolgárral szemben kiadott letartóztatási parancsára hivatkozva közölték, hogy a német kormány Brüsszelben az EU kibertámadásokal szembeni szankciórendszerével akar élni a német Bundestag elleni támadás elkövetőivel, köztük Badin úrral szemben is” – áll a minisztériumi állásfoglalásban.
Horvátország teljesen megnyitja határait Szlovénia, Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Németország állampolgárai előtt – jelentette be Andrej Plenkovic miniszterelnök a kormány csütörtöki ülésén. Plenkovic az N1 horvát tévécsatorna által élőben közvetített ülésen kiemelte: összehasonlították a járványgörbéket, és úgy találták, hogy a fent említett országokban hasonló a járványügyi helyzet, mint Horvátországban, illetve csökkenő tendenciát mutat az új fertőzések száma. Ezen tíz uniós ország állampolgárainak nem kell többé megindokolniuk, miért utaznak Horvátországba – hangsúlyozta. Hozzátette: amennyiben másutt változik a helyzet, tovább bővítik a kedvezményezett országok listáját.
Az ukrán államfő üdvözölte Netanjahut hivatalba lépése és az új izraeli kormány megalakulása alkalmából, és arra kérte a miniszterelnököt, országa nyújtson humanitárius segítséget Ukrajnának a koronavírus elleni harcban, és ossza meg az e téren szerzett tapasztalatait — írja a Kárpáthír. Zelenszkij megjegyezte, Izrael az élő példa arra, miként kell eredményesen küzdeni a világjárvány ellen, ezért nagyon örülne, ha Izrael Ukrajna segítségére volna. Az izraeli kormányfő gyümölcsözőnek nevezte a két ország kapcsolatait, és megígérte, hogy kormánya megvitatja Zelenszkij kérését. Az ukrán elnök kérte Netanjahut, mielőbb ratifikálják a két ország között megkötött szabadkereskedelmi megállapodást. Netanjahu a járvány utáni izraeli látogatásra invitálta Volodimir Zelenszkijt.
Gazdaság:
A rozsdaövezetekben már egy-két éven belül több ezer új lakás épülhet, a kedvezményes áfakulcs miatti lakásépítési kedv felfutása pedig évekig is kitarthat – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amelyet a rozsdaövezeti lakásfejlesztésekre vonatkozó törvényjavaslat megjelenése miatt készített. Ha a törvénytervezetet elfogadják, akkor a rozsdaövezetek kijelöléséről a kormány dönthet az adott önkormányzattal történt egyeztetések után. Ez pedig azt jelenti, hogy a már folyamatban lévő lakásépítések is megkaphatják a rozsdaövezeti besorolást, amennyiben a később kijelölendő rozsdaövezeten belül épülnek, és így a kedvezményes, 5 százalékos áfával kerülhetnek majd piacra. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben arra is rámutatott, hogy vannak még tisztázatlan kérdések, például az, hogy mely területeket jelölik ki erre a célra, illetve, hogy mely rozsdaövezeti lakásokból mennyit vásárolhatnak meg magánszemélyek és mekkora lesz a bérlakások aránya. A szakértő szerint lesznek olyan területek, ahol lényegében azonnal megindulhatnak a társasház-építések, ez támaszt adhat a járvány miatt visszaeső lakásépítési kedvnek.
Időjárás:
Pénteken a Dunántúlon és a középső országrészben erősen felhős, keleten változóan felhős időre számíthatunk, és a nyugati, északnyugati országrész kivételével ismét sokfelé alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Az északias szél ezúttal is a Dunántúlon és északkeleten lesz erős. Éjszaka csökken a felhőzet, megszűnnek a záporok, zivatarok. Kissé a szél is mérséklődik.
A jellemző hőmérséklet átlaga péntek reggel 6 – 10, péntek délután 18 – 22, szombat reggel 6 – 9 fok körül alakul.
