A kerület igyekszik figyelni minden szociális rászorulóra
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a Heti Tv Pirkadat című műsorában a kerületi hajléktalanszálló elleni aláírásgyűjtésről beszélt, de szóba került még Weiss Manfréd személye is.
A polgármester beszélt arról a sikeres aláírásgyűjtésről, aminek következtében sikerült megakadályozniuk, hogy a főváros pont Csepel belvárosában hozzon létre egy hajléktalanszállót. Mint megjegyezte, nagyon sok gratuláló üzenetet kapott az önkormányzat, de ezekre is úgy felelt, ez elsősorban a csepeliek érdeme volt. Egy volt iskolába szerette volna a főpolgármester beköltöztetni a hajléktalanokat. Borbély Lénárd elmondtam bár őt arról tájékoztatta Karácsony Gergely, hogy több kerületben akarnak hajléktalanszállókat létrehozni, de ez egyszerűen nem igaz, hiszen most csak a budapesti Városháza lett erre kijelölve. Arról nem beszélve, hogy eddig csak arról nem volt szó, hogy van elegendő szállás a hajléktalanok számára, így például Csepelen is minden hajléktalan képesek ellátni, van két szálló is. A kerület igyekszik figyelni minden szociális rászorulóra – emelte ki a polgármester, például ha valakinek el kell hagynia az önkormányzati lakását, mert rendszeresen nem fizeti a bérleti díjat, akkor is figyelnek arra, hogy hova tud innen elmenni máshova, hogy valóban elkerülje az utcára kerülést. Van a kerületnek egy íratlan szabálya, mely szerint idős embereket és családokat nem is lakoltatnak ki.
Arra a kérdésre, hogy miért fordulhat elő, hogy valaki rendszeresen nem fizeti meg a lakása bérleti díját, Borbély Lénárd úgy felelt, több oka is lehet ennek, de mégis az a fontosabb, hogy a kerületi ellátórendszer, a csepeli szociális háló még a legutolsó pillanatban is igyekszik segíteni a fizetésképtelen embereket, például adósságrendezéssel. Azért érdemes figyelembe venni – tette hozzá a kerület első embere, egy szociális lakbér általában 10-20 ezer forint szokott lenni, Csepelnek több mint 1300 önkormányzati lakása van.
Borbély Lénárd külön beszélt Csepel nagy emberéről, Weiss Manfrédról, akire mindenki büszke lehet, hiszen a gyáros fektette le azokat a működési alapokat, amelyek jelentős része mentén ma is működik a kerület, nem beszélve az egykori gyár mellett felépült rendelőről, óvodáról és sok minden másról, amit szintén az egykori tulajdonos hozott létre. Az nagyon szomorú, hogy a történelemben kétszer is elveszítette a Weiss család a gyárát, ahogy a gyár mai helyzete is igen szomorú. A rendszerváltást követően ma már nagyon nehéz a tulajdonosi szerkezete a gyárnak, most éppen az üzem területén például üzemel a két kerületi hajléktalanszálló is, ami ellen sokan tiltakoztak, mint a GYOSZ is. Itt nem ilyen intézményekre van szükség, hanem munkahelyekre.
Csepelnek vannak tervei a gyárral kapcsolatban, ehhez már érkeztek kormányzati források. Eddig már megépítették a gyár történetét bemutató múzeumot. De vannak, voltak más fejlesztési elképzelések is a kerületben, amikhez eddig partner volt a helyi önkormányzat mellett a kormány, de Budapest is, ám most úgy tűnik, hogy ebből az együttműködésből a főváros új vezetése kimaradni látszik, ez mutatkozott meg akkor, amikor megpróbálták megfúrni az atlétikai világbajnokságot. Most mindezekben a kerület a kormányra tud támaszkodni, csak abban reménykedve, hogy ezt a főváros nem fogja megfúrni.
