A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.05.01.-reggelén
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón az újságírók, így a Heti Tv kérdéseire is válaszolt.
Többek között a magyar kormánynak köszönhetően nem sikerült egy az éppen tegnap 72 éves Izraelt elítélő uniós nyilatkozatot elfogadtatni. A kormány többször is kiállt már Izrael mellett, ennek kapcsán a heti Tv arra volt kíváncsi, nem kíván-e a magyar kormány egy Izraelt támogató uniós állásfoglalást benyújtani, elfogadtatni?
A miniszter hangsúlyozta, a magyar külpolitika tudja, hogy hol vannak a lehetőségei, határai, ezért egy ilyen állásfoglalás benyújtásának kicsi az esélye. Ugyanmakkor megerősítette azt, a kormány ezután sem fogja olyan határozatokhoz a nevét adni, amivel nem ért egyet. Az köztudott, hogy csak és kizárólag az összes tagállam egységes fellépése esetén lehet közös uniós külpolitikáról beszélni. Mindez azt is jelenti, hogy nem lesz közös fellépés. A miniszter példaként hozta fel a jelenlegi EU-s álláspont visszásságaira Törökországot. Mint kifejtette, meg lehet kritikákat fogalmazni a török kormány politikájával szemben, amelyek között biztosan vannak jogosak is, azonban azt is látni kell, az Európai Uniónak egy stabil Törökország az érdeke, hiszen jelenleg ők – egy megállapodás értelmében – több millió menekültet tartanak vissza. Sok mindent figyelembe lehet venni, az emberi jogok fontosak, de az uniós külpolitikánál is államok szuverenitását is figyelembe kell venni.
A Heti Tv szerette volna megtudni, mit gondol a kormány, mikor indulhat újra az európai politikai élet, mikor várható, az Európai Parlament összehívása, tervez-e Magyarország valamit a különböző, az országot elítélni kívánó elképzelésekkel szemben?
A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában arról beszélt, ironikusan azt is lehet mondani, akkor lehet látni az európai politika, az Európai Parlament újraéledését, ha a képviselők, elsősorban a baloldali, zöld politikusok nyomására ismét egy Magyarországot elítélő határozatot akarnak elfogadni. Azonban most még nem lehet tudni, hogy mikor indul újra az európai élet.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában a civil szervezetek jelentőségéről beszélt, de szóba került még a szektor támogatása is.
A politikus egy különleges akcióról beszélt, amit ugyan tavaly kezdtek el szervezni, de most, a koronavírus-járvány idején ez még hangsúlyosabbá vált, ez pedig a civil véradás megszervezése, amit a NEA civil irodái koordinálnak. A 20 megyei, illetve fővárosi irodában, az Országos Vérellátó Szolgálattal közösen végzik ezt a munkát, amivel igyekeznek hozzájárulni a járvány elleni küzdelemhez. Ebben több politikus, közéleti személyiség is szerepet vállal, mint például a köztársasági elnök és a felesége is. Természetesen a véradásokat a lehető legnagyobb biztonságban bonyolítják le. Az államtitkár hozzátette, azok, akik most segítenek, azok tulajdonképpen a vérüket adják a hazáért, ami ugyan patetikusnak hangozhat, de ettől még tény. A civil véradás egy csepp a tengerben, de nagyon fontos, mert ezeknek az embereknek a segítségével is bebizonyosodik, Magyarország valóban minden magyarra gondol. Az még jobb lenne, ha a politikai oldalak mindegyik szereplője így gondolkodna, kormány, de a Nemzeti Együttműködési Alap, mint a civileket segítő szervezet, többek között ezen is dolgozik már régóta. Ám sajnos így is vannak olyanok, akik másként érvelnek, példaként hozva fel azt a Parlamentben elhangzott ellenzéki felszólalást, amelyben a képviselő kifogást emelt a határontúli magyarságnak nyújtott a járvány elleni támogatásért.
A fővárosi közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv kidolgozására vonatkozó javaslat elfogadásával elindulnak a kerületekkel egyeztetett tesztprojektek – közölte Karácsony Gergely főpolgármester. Karácsony Gergely elmondta, az előterjesztés kapcsán kialakult vitából úgy tűnik, hogy azt „senki nem olvasta”. Hiszen a városvezetés javaslata nem szólt másról, mint hogy a Fővárosi Közgyűlés megbízza őt azzal a feladattal, hogy egy átfogó közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervet nyújtson be a testület elé, és tesztjellegű projekteket indítsanak el. A sajtót bejárt fűnyíróelv-szerű forgalomcsökkentési elképzelés nem volt – hangsúlyozta hozzátéve: tudják, hogy nem ilyen elv szerint kell meglépni ezeket a forgalomcsillapításokat, hanem a kerületi polgármesterekkel egyeztetve, utcáról-utcára kell megnézni azt, hogy hol indokolt adott esetben a forgalom csillapítása, és hol merülhet fel az az igény, hogy „új szabályozó elemeket” alakítsanak ki. A főpolgármester közölte azt is, hogy széleskörű társadalmi és politikai konszenzus van abban, hogy Budapesten jelentősen csökkenteni kell a közlekedési balesetek számát, és e mellett közösen álltak ki kormánypárti képviselők és különböző társadalmi szervezetek is.
Külföld:
Donald Tusknak, az Európai Néppárt (EPP) elnökének bocsánatkérését várja Magyarország, miután az Európai Bizottság az uniós szabályokkal összhangban állónak találta a magyar pandémiás intézkedéseket – közölte. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Vera Jourová uniós biztos szerdán ismét egyértelművé tette a pandémiás helyzettel kapcsolatos magyar intézkedések összhangban állnak az EU jogszabályaival, kötelező előírásaival és szerződéseivel. A miniszter aggasztónak nevezte, hogy a Fidesz európai pártcsaládjában, az EPP-ben is voltak olyanok, akik hangulatot keltettek Magyarországgal szemben, akik alaptalan, valótlan és sértő állításokat fogalmaztak meg Magyarországról. Különösen szomorú – mondta – , hogy az EPP elnöke is ebbe a körbe tartozott. Hozzátette: az EPP elnöke korábban az EU egyik legmagasabb rangú tisztviselője volt, tőle különösen elvárható, hogy a bizottság döntése után kérjen elnézést. Szólt arról is, megalapozatlan és kifejezetten szégyenteljes volt az a magatartás, hogy „a magyar baloldal képviselői, a Demokratikus Koalíciótól a Jobbikig” Brüsszelbe rohangáltak, hogy saját országukat feljelentsék.
Lemondásra szólította fel Klaus Iohannist az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a román elnök nyilatkozata miatt. Az EMNT Tőkés László elnök által jegyzett közleményében megállapította: „Az államfő uszító, gyűlöletkeltő beszéde a román büntető törvénykönyv paragrafusaiba ütközik, etnikai feszültséget szít, és mint ilyen, mélységesen kisebbség-, illetve demokrácia- és Európa-ellenes”. A tanács szégyenletes körülménynek nevezte, hogy az erdélyi szász államfő és a magyar felmenőkkel rendelkező miniszterelnök a román-magyar megértés és megbékélés helyett a sovén magyarellenességet gerjeszti. Az EMNT felidézte: 30 évvel ezelőtt Ion Iliescu volt elnök szeparatizmussal vádolta meg az autonómia mellett felsorakozó erdélyi magyarokat, és a magyar kártya kijátszásával nyitott utat a marosvásárhelyi magyarellenes agressziónak. Úgy vélte: ma Klaus Iohannis ugyanezt tette. „Mindketten a +magyar szeparatizmus+ nótáját fújják, az 1990 márciusában helyreállított Securitate kottája szerint” – fogalmazott az EMNT. Az EMNT tiltakozott az egykori kommunista politikai rendőrség, a Securitate kisebbség- és magyarellenes politikai örökségének a továbbvitele ellen. Szerinte ez az általános autonómiaellenességben, Beke István és Szőcs Zoltán terrorista váddal történt jogtalan bebörtönzésében, valamint az úzvölgyi temetőgyalázásban is megnyilvánult.
Tűzszünetet hirdettek a ramadán muszlim böjti hónap idejére a Líbia keleti és déli részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok erői. A Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNH), amely szerdán jelentette be, hogy átveszi az észak-afrikai állam irányítását, felfüggeszti minden katonai műveletét. A nemzetközi közösség már többször is felhívást intézett a szembenálló felekhez, hogy legalább a koronavírus elleni küzdelem érdekében állapodjanak meg a harcok beszüntetéséről. Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt, s területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák, valamint helyi csoportok igyekeznek ellenőrzésük alá vonni.
Az izraeli főügyész álláspontja szerint nincs jogi akadálya annak, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök ismét kormányt alakítson. Aviháj Mandelblit az izraeli legfelsőbb bíróság kérésére állította össze jogi szakvéleményét. A legfelsőbb bírósághoz előzőleg három petíciót nyújtottak be annak megakadályozására, hogy Netanjahu a márciusi választások nyomán ismét kormányt alakítson. Indoklásában Mandelblit rámutatott a példátlan nemzeti vészhelyzetre, a csaknem másfél éve tartó politikai patthelyzetre, a három választási kampányra, és a koronavírus-világjárvány okozta állapotokra, ami miatt különösen nagy szükség van a működőképes törvényhozásra és kormányra.
Gazdaság:
A tavalyi 17 millióval szemben idén 9-11 millió utast vár a ferihegyi reptér – derül ki a Budapest Airport csütörtöki hírleveléből. Ezt azt jelenti, hogy az utasforgalom több mint 40 százalékát elveszíti a repülőtér. A hírlevél felidézi, hogy az előrejelzések szerint az országhatárok megnyitását és a légijáratok újraindulását követő időszakban is a korábbinál kevesebben fognak repülni, „az utazási kedv egészségügyi megfontolások és gazdasági okok miatt várhatóan csak fokozatosan tér vissza”, írják. A Budapest Airport jelenlegi becslései alapján az utasforgalom az idénre is tervezett 17 helyett 9-11 millió között lehet idén a Liszt Ferenc repülőtéren, és a számításaik szerint nemhogy jövőre, de még 2022-ben sem érheti el az utasok száma a válság előtti szintet.
A reptér közleménye szerint miután a Wizz Air május elejétől több járatot is elindított, júniusban fokozatosan tér vissza a forgalom: néhány légitársaság már jelezte a Budapest Airportnak felé, hogy június 17-től tervezi az újra indulást. Az American Airlines és az Air Canada Rouge viszont bejelentette, hogy idén biztosan nem üzemeltet közvetlen tengerentúli járatot Budapestre, vagyis Philadelphia, Chicago és Toronto legkorábban 2021-ben lesz elérhető Ferihegyről átszállás nélkül.
Időjárás:
Szombaton is számíthatunk záporokra, délutántól néhol egy-egy zivatarra is, de napsütésből sem lesz hiány. Többfelé élénk lesz az északi-északnyugati szél. 18-23 fokos maximumokra számíthatunk.
