A BreujerPressés a HetiTV hirei 2020.01.14.-reggelén

               Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a civil szervezetek támogatásáról, de természetesen szóba kerültek a külföldről támogatott szervezetek is.

A helyettes államtitkár, mint a civil kapcsolatokért felelős szakember arról beszélt, hogy a magyar civil szektor működik, jól van, egyre jobban lesz, a források is növekednek. A Modern Városok Program, valamint a Magyar Falvak program keretében is elindul egy új civil program, ami azt is jelenti, hogy összességében jóval jelentősebb forrásokat tud az állam elkülöníteni a civilek részére. Ez utóbbi nem a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA)keresztül fog érkezni, hanem egy másik forrásból, amit Gyopáros Alpár államtitkár vezet.

A támogatásokkal kapcsolatban a helyettes államtitkár kiemelte, a döntéseket teljesen független grémiumok hozzák a pályázatok 85 százalékáról, ezen felül van egy 15 százalékos miniszteri keret, ez utóbbi a Miniszterelnökség joga és felelőssége. Ez azt jelenti, hogy a politikának a pályázatok túlnyomó többségéhez semmi köze nincsen. Szalay-Bobrovniczky Vince azt is megjegyezte, csupán a 15 százalékos miniszteri keretnél érzékelteti a kormány a saját prioritásait, ami ellen egyébként senki sem emelt még kifogást. Azonban azt is látni kell, a kormány senkitől sem követel semmit, azaz nyerhetnek és nyernek olyanok is támogatást, akik teljesen ellentétesen gondolkodnak a kormányzathoz képest.

Az LMP ismét benyújtja törvényjavaslatát egy önálló klímaügyi és fenntarthatósági minisztérium létrehozására. Schmuck Erzsébet, a párt társelnöke úgy ítélte meg: az ökológiai válsággal kapcsolatos feladatok megoldása érdekében a kormányzat szintjén is strukturált változásokra van szükség. Ide sorolta az ország gazdaság-, agrár- és társadalompolitikájának átalakítását, ahogy az energiaellátás „zöldítését” is. Mindennek megvalósítása érdekében a párt szerint szükség van egy olyan  csúcsminisztériumra, amely a fenntarthatóság elvei alapján hat a többi tárca tevékenységére és készít átfogó javaslatokat a kormány számára. Schmuck Erzsébet az osztrák példát állította a magyar kormány elé. Azt is kérte a kabinettől: adjon tájékoztatást, milyen forrásokat rendel a klímacélok mellé.

Az év első két hete sok munkát adott a határokat védő rendőröknek és katonáknak, nagy a nyomás a határokon – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára.  Kontrát Károly hozzátette: tavaly összesen több mint 17 200 migráns Magyarországra jutását akadályozták meg. Idén, az év első 12 napjában 1630 migráns próbálkozott eredménytelenül bejutni az ország területére. Elmondta: a Frontex az elmúlt napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben megduplázódott a balkáni útvonalon tartózkodó migránsok száma. Jelenleg több mint 100 ezer migráns halad a balkáni útvonalon, egyre többen közelednek a magyar határhoz. Közben több szakértő arra is figyelmeztet, hogy a migránsokkal terroristák is érkezhetnek Európába; ennek veszélye jelenleg is fennáll – közölte az államtitkár.

Létszámbővítést és komoly béremelést sürget a Magyar Postánál az MSZP két vezető politikusa. Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke a Nyugati pályaudvar közelében, a Teréz körúton lévő posta előtt azt mondta, a Fidesz, „a Borkai-párt” nagy profizmussal rabolja szét az országot, tömi tele a haverok zsebét, de csődöt mond, ha a magyar emberek fizetéséről van szó. Ma Magyarországon a legrosszabb munkáltató a magyar állam – tette hozzá. Szerinte az alacsony bérek miatt súlyos a munkaerőhiány a postán. Ennek már emberi áldozata is van: a kelebiai postahivatal vezetője öngyilkos lett, mert nem tudott megfelelni a rendszer elvárásainak, hogy kevés pénzért rengeteget kell dolgozni – hangoztatta, megjegyezve: az lenne az alap, ha a posta vezérigazgatója lemondana. Komjáthi Imre közölte, háromezer embert kellene felvenni a postához, hogy működőképes legyen és komoly, kétszámjegyű béremelést kellene adni a dolgozóknak. Erre pénz is lenne – mondta.

Idén is folytatódnak a különböző népegészségügyi programok, fejlesztik és erősítik az iskolaorvosi szolgálatot és a gyerek-alapellátást, folytatódik a szintén a megelőzést szolgáló Három generációval az egészségért program – mondta az egészségügyért felelős államtitkár.   Horváth Ildikó elmondta, a kormány elkötelezett azokban az intézkedésekben, amelyek a megelőzést szolgálják, így például erősíteni fogják a várandósgondozás minden elemét, kiemelt tekintettel a dohányzásról leszoktatásra. A védőoltásokat említve kitért arra, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltások terén Magyarország az élmezőnybe tartozik, a költségvetésben az idén erre több mint 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Kitért arra, hogy – bár nem kötelező – még mindig érdemes kérni a szezonális influenza elleni oltást. Az államtitkár beszélt az állam által támogatott szűrőprogramokról is, így a 45-65 éves nők emlő- és méhnyakszűréséről, illetve az 50-70 év közöttiek vastagbélszűréséről.

 

Külföld:

Előremutatónak nevezte a Törökország és Oroszország által kezdeményezett líbiai tűzszünetet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Luxembourgban, azonban arra figyelmeztetett, hogy az ország újjáépítésének folyamatát az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kell vezetnie. Vasárnap éjféltől a líbiai polgárháborúban szemben álló felek beszüntették a harci cselekményeket, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdai felszólítása nyomán. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel folytatott tanácskozását követően tett nyilatkozatában Ursula von der Leyen aláhúzta: a tűzszünet a helyes irányba tett első lépést jelenti, de szükség van a konszolidációra, az újjáépítés folyamatának megindulására, valamint a nemzetközileg támogatott egységkormány megalakítására.

 

Beiktatták az első koalíciós kormányt Spanyolországban, az új kabinet huszonkét tagja VI. Fülöp spanyol király jelenlétében tette le hivatali esküjét. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés új minisztereinek egyike sem tért el a fogadalomtétel hagyományos formulájától, felesküdtek az alkotmány betartására és betartatására, illetve hűséget fogadtak az uralkodónak. Így tettek az Unidas Podemos egyébként köztársaságpárti politikusai is. A beiktatási ünnepségről hiányoztak a vallási jelképek, a Biblia és a feszület, ahogy Pedro Sánchez kormányfő múlt heti eskütételekor is. Míg az előző Sánchez-kormányban többségben voltak a női miniszterek, az új kabinetben 50 százalék a férfiak és nők aránya, amellyel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai között Spanyolország az ötödik helyen áll.

Megölték az Iszlám Állam terrorszervezet afrikai ágának hármas számú vezetőjét Nigériában – közölte Timothy Antigha ezredes, a több afrikai állam katonai egységeit összefogó, terrorellenes multinacionális harci kötelék szóvivője. Antigha szerint légicsapás végzett Amir Halífa Umárral, aki befolyásos tagja volt az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány (ISWAP) nevű dzsihadista csoportnak. A katonai szövetség a szélsőségesek egyik rejtekhelyét bombázta a Tunbums Sabon néven ismert térségben a Csád-tó környékén. Az ezredes közölte azt is, hogy három másik dzsihadistával is végeztek egy másik bombázásban „az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány és a Csád-tó medencéjében erőszakot szító és bizonytalanságot keltő” erők ellen indított műveletekben.

Választási szövetségre léptek a baloldali pártok Izraelben, hogy együtt bizonyosan átlépjék a választási küszöböt a március 2-ára kiírt parlamenti választáson. A szociáldemokrata Munkapárt, a szociális ügyek képviseletére alakult Híd (Geser) párt, és a baloldali liberális Merec lépett szövetségre, hogy együtt átlépjék a 3,25 százalékos bejutási küszöböt, ami felmérések szerint külön-külön nem feltétlenül sikerülne. A közös pártlista első helyén Amír Perec, a Munkapárt elnöke áll majd, őt követi Orli Lévy Abaxis, a Híd elnöke, és Nicán Horovic, a Merec elnöke lesz a harmadik. A pártszövetség technikai jellegű, és a választások után, a kneszetben várhatóan ismét szétválnak útjaik.

 

Gazdaság:

Negatív hitelképességi kilátással kezdik a 2020-as évet a közép- és kelet-európai (CEE) EU-gazdaságok a Moody’s Investors Service megítélése szerint, elsősorban a külső növekedési környezet romlása miatt. Magyarország egyéni, befektetési ajánlású államadós-osztályzatának kilátása ugyanakkor változatlanul stabil. A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett 14 oldalas előrejelzésében hangsúlyozza azt is, hogy a közép- és kelet-európai EU-régió gazdasági növekedése továbbra is jelentősen meghaladja az Európai Unió egészének növekedési átlagát. A Moody’s közölte: várakozása szerint a CEE-térség hazai össztermékének (GDP) átlagos növekedési üteme a külső visszahúzó tényezők miatt az idén 3,3 százalékra, 2021-ben 3 százalékra lassul a 2019-re valószínűsített 3,8 százalékról. A ház szerint ez azt is jelenti, hogy az országcsoport átlagos növekedése az idén 2,1 százalékponttal, jövőre 1,6 százalékponttal lesz gyorsabb az euróövezet várható növekedési üteménél a tavalyi 2,7 százalékpontos növekedési előny után.

 

Időjárás:

 

Kedden folytatódik a túlnyomórészt szürke, borongós, párás, nyirkos időjárás fagypont körüli hőmérséklettel, itt-ott ónos ködszitálással, hószállingózással. Ismét az ország délnyugati, nyugati negyedén van esélye, de ott is csak foltokban napsütés és az évszakos átlagnál jóval enyhébb délután kialakulásának. Általában gyenge lesz a légmozgás, délnyugaton élénkülhet meg kissé a délies szél.

 

A jellemző hőmérséklet átlaga kedd reggel  -4 – -1,  kedd délután általában -2 és +1, nyugaton itt-ott +6, fok körül alakul.