A Mazsihisz elnöke a polgári esztendő végén elsősorban békét kívánt az embereknek, a világnak, mert jelenleg erre van a legnagyobb szükség.

A HetiTV és a BreuerPress hírei 2019.12.14.reggelén

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a szervezet különleges rendezvényéről beszélt, amelyet a Várban rendeznek meg Hanuka ünnepére.

A Mazsihisz elnöke beszámolt arról, hogy rövidesen az agrártárca vezetőjével találkozik egy megbeszélésre, amelynek a témája többek között a Tu Bisvát ünnepe, ami a zsidó vallás egyik nagyon természetközeli ünnepe. Az agrárminisztiériummal együttműködve már évek óta tartanak a zsidó iskolákban az ünnep alkalmából különleges rendezvényeket, ami annyira megmaradt eddig a diákokban, hogy ezt a napot jelölték meg a legkedvesebbnek a tanév végén. Ilyenkor a különböző meghívott szakemberek a gyerekeknek bemutatják a magyar erdőket, a fafajtákat, az élővilág különlegességeit, mindezt úgy, hogy a szakemberek mellett még egy rabbi is elmondja a saját gondolatait.

Heisler András beszélt a közelgő Hanukáról is, megemlítve azt, hogy ilyenkor nagyon korán sötétedik, ezért is van sok vallásnál úgy, hogy az ünnepeikbe beépül a fény. A magyarországi zsidó tradícióban ezt az ünnepet otthon ülik meg, a Holokauszt után azonban sok helyen inkább közösségben ünnepelnek Hanukakor. A Mazsihisz ebben az évben, december 23-án, a Várban tartja meg a hanukai ünnepségét, ahol közös gyertyagyújtás és más szép programok várják a látogatókat, a betemetett nagy budai zsinagóga helyén.

A Mazsihisz elnöke a polgári esztendő végén elsősorban békét kívánt az embereknek, a világnak, mert jelenleg erre van a legnagyobb szükség.

Magyarország az EU ambiciózus klímacéljaival egyetért, de világossá kell tenni, hogy e célok elérésének nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus hangsúlyozta: a teljes karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia. E cél teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170 ezer forint kiadás jutna – közölte. Hozzátette: ilyen költségeket a magyar állampolgárok nem tudnak vállalni. Gulyás Gergely kiemelte: azt is egyértelművé kell tenni, hogy atomenergia nélkül nem érhető el a klímasemlegesség célja, továbbá a szennyező fizet elvét is rögzíteni kell. Kitért rá: hosszú távon is meghatározók a ma kezdődő uniós csúcson születő döntések, mert a bizottság új elnöke klímaügyben előremutató kezdeményezéseket tett.

Az államfő több ponton nem ért egyet az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő, az Országgyűlésben kedden megszavazott jogszabállyal, ezért megfontolásra visszaküldte azt a törvényhozásnak. Az erről szóló levél a parlament honlapján jelent meg. Áder János három pontban fogalmazta meg kifogásait. Jelezte egyrészt: a javaslat vitája során több, megalapozott kifogás fogalmazódott meg, amelyeket a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata kívánt orvosolni, ezt azonban nem fogadta el a parlament. A köztársasági elnök megállapította azt is, hogy az elfogadott törvény számos pontatlan megfogalmazást, ellentmondásos rendelkezést tartalmaz, és ebben a formájában nem illeszkedik a hatályos jogrendszerbe. Arra is kitért: a törvény kiemelt célja a közigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes, és az alaptörvénnyel összhangban álló bírói joggyakorlat kialakítása, ami feltétlenül igényli az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi és egyéb megbecsülését, ezt azonban az elfogadott jogszabály nem teszi lehetővé.

 

Az egészségügyet idén a végeláthatatlan várólisták, az alacsony bérek, a munkaerőelvándorlás, az orvos- és szakápolóhiány, a bezárt kórházi osztályok, kifizetetlen kórházi számlák, a kórházi fertőzések, az ellátatlan betegek, a korrupció és a fejetlenség jellemezte – közölte az MSZP országgyűlési képviselője. Bangóné Borbély Ildikó szerint ma Magyarországon több tízezer ember csak azért hal meg, mert nem kapja meg a megfelelő ellátást. Elmondta, a kórházak adóssága elérte 70 milliárd forintot, ez pedig már a betegellátást veszélyezteti. Hozzátette: az adósság rendezése miatt a beszállítók Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak, mert veszélyben van a vállalkozásuk működése és akár több tízezer munkavállaló állása is megszűnhet. Kitért arra, hogy a parlament szerdán elfogadott egy olyan törvényt, amely alapján 500-700 ezer ember veszítheti el az ingyenes egészségügyi ellátást. A kormányzatnak ez a karácsonyi ajándéka – hangoztatta.

Az önállóan gazdálkodó községi önkormányzatok pénzügyi egyensúlya fenntartható és rendszerszintű beavatkozást nem igényel, egyes településeken ugyanakkor tárt fel egyedi kockázatokat a számvevőszék – jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke.  Warvasovszky Tihamér számolt be arról a vizsgálatról, amelynek keretében 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező község 2016-2017. évi gazdálkodását ellenőrizték. Az Állami Számvevőszék célul tűzte ki, hogy mind a 3200 települési önkormányzathoz eljusson az ellenőrzéseivel, valamint széles körű tanácsadó tevékenységével – mondta. Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára közölte: a most ellenőrzött települések közül 12 gazdálkodása elégtelennek bizonyult, 43-nak kettes osztályzatot adnának, 165 viszont legalább hármas vagy annál jobb eredménnyel „vizsgázott”.

 

Külföld:

Andrej Babis cseh miniszterelnök szeretné elérni az EU-tagországok állam- és kormányfőinek évzáró találkozóján, hogy az EU nyilvánítsa tiszta forrásnak az atomenergiát, és adjon biztosítékokat Csehországnak, hogy senki sem fogja akadályozni a tervezett új atomreaktorok megépítésében. Brüsszelbe utazása előtt a cseh kormányfő abszurdnak minősítette Ausztria elutasító álláspontját a Csehországban tervezett atomenergetikai fejlesztésekkel szemben. „Ausztria áramfogyasztásának mintegy negyedét Csehországból biztosítja. Nem tudom, hogyan főzik majd meg a kávéjukat a bécsiek, vagy mivel világítanának, ha nem kapnának tőlünk áramot” – jegyezte meg Babis. Hangsúlyozta, hogy Csehország szintén szeretné megvalósítani a karbonsemlegességet, és fokozatosan bezárni szénalapú erőműveit. „Ennek feltétele, hogy az Európai Bizottság kimondja: az atomenergia tiszta energiaforrás” – szögezte le a kormányfő. „Atomenergia nélkül ezt a célt nem tudjuk elérni” – tette hozzá.

 

Ludovic Orban román miniszterelnök úgynevezett kormányzati felelősségvállalást jelentett be három, halaszthatatlannak ítélt törvény azonnali hatályba léptetése érdekében a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülésén. A Bukarestben másfél hónapja kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) a parlamenti mandátumok alig 20 százalékával rendelkezik, törvényhozási prioritásai elfogadtatásához további hat kisebb frakció támogatását kell megszereznie. A kabinet ezért – a hosszas, bizonytalan egyeztetéseket elkerülendő – mandátumát kockára téve, a parlamenti vita mellőzésével akarja hatályba léptetni a legsürgősebb tervezeteket. A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament.

Donald Trump amerikai elnök az egyetemi Izrael-ellenes jelenségek és az antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá. Az elnöki rendelet kiterjeszti az antiszemitizmus eddigi fogalmát, és szélesebb hatáskört ad a szövetségi oktatási minisztériumnak emberi jogi vizsgálatok megindításához azokon az egyetemeken és főiskolákon, ahol kedvezőtlen légkör veszi körül a zsidó vallású hallgatókat. „Azt üzenjük az egyetemeknek: ha továbbra is meg akarjátok kapni az óriási mennyiségű szövetségi dollárt évente, akkor vissza kell utasítanotok az antiszemitizmust” – jelentette ki az amerikai elnök a rendelet aláírásakor. A rendelet értelmében megvonható a szövetségi támogatás az oktatási intézményektől, ha nem szállnak szembe az antiszemita kijelentésekkel és jelenségekkel, és nem lépnek fel az Izrael bojkottjára felszólító, úgynevezett BDS-mozgalom ellen. A mozgalom – amely meglehetősen elterjedt az egyetemeken – arra buzdít, hogy a palesztinokkal kapcsolatos politikája miatt bojkottálják és szankcionálják Izraelt, ne ruházzanak be az országban. A mozgalmat Izrael amerikai támogatói és egyes amerikai konzervatív körök antiszemitizmusként és rasszista megkülönböztetésként értékelik.

Héber nyelvű média jelentések szerint az izraeli erők letartóztatták a Hamász terrorszervezet tucatnyi vezető tagját razziák során Hebronban és a környező területeken. A letartóztatások megelőző intézkedésként szolgálnak a hétvégén sorra kerülő rendezvényekre, melyek a Hamász alapításának 32. évfordulóját ünneplik. A Hamászhoz köthető palesztin híroldalak névtelenül nyilatkozó helyi forrásokra hivatkozva arról számoltak be, hogy a letartóztatottak között szerepel Issa Al-Jabari a Hamász egykori minisztere a helyi kormányban, illetve Abdel Khaliq al-Natsheh, a terrorszervezet vezető tagja. Az izraeli média szerint a letartóztatási akciók közben összecsapásokra került sor a biztonsági erők és a helyi lakosok között, de sérülésről nem érkezett jelentés. Az elkövetkező napokban várható zavargásokra való felkészülés részeként a hadsereg megerősítette a biztonsági erők számát Júdea és Szamária területén valamint a Gázai övezet mentén.

 

Gazdaság:

Folytatni kell az államadósság csökkentését, az elképzelések szerint 2022 végére az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter kiemelte: a költségvetés helyzete stabil, a magyar államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest folyamatosan mérséklődik, 2019 végére 66 százalék körüli mértékre csökkenhet a 2018 végi 70,2 százalékról. Varga Mihály jelezte: az államadósságon belül a kormány tovább kívánja növelni a lakosság kezében lévő állampapírok arányát, a célok szerint a mostani mintegy 7500 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra szeretnék emelni a háztartásoknál lévő állampapírok mennyiségét.   Hangsúlyozta: a magyar állampapír plusz értékesítése kiválóan halad, az eladott mennyiség a héten átlépheti a 3000 milliárd forintos határt.

 

Időjárás:

 

Vasárnap már mindenhol a napsütésé lesz a főszerep, csapadék nem várható. A déli-délnyugati szél időnként élénk lehet. Hajnalban -3, +3, kora délután 6-11 fokra számíthatunk. A jövő hét elején további enyhülés jöhet, többfelé 13-16 fok is lehet.