Nem teljesen normális, ha egy teljes körű átvilágítást rendelnek meg, miután rendben átvették az ügyeket
Dr. Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a berlini fal leomlásának évfordulója kapcsán saját élményeiről, a most is meglévő németországi különbségekről, de természetesen szóba került Teréz- és Erzsébetváros új vezetésének több döntése is.
A berlini fal leomlásának harmincadik évfordulójára emlékezve mesélte el Bajkai István, hogy egyetemistaként a nyolcvanas években többször is járt az akkori NDK-ban, ahol folytatott nemzetközi jogi tanulmányokat, de közben megismerkedett a keményebb szocialista rendszerrel is, ami jelentősen különbözött a késő Kádár kori Magyarországtól.
Azóta már egyesült a két Németország, de az igaz, hogy az elmúlt harminc évet nézve, a mai napig is érezhető a különbség a keletnémetek és a nyugatnémetek között. Ez mindenféle szempontból tapasztalható, elsősorban gazdaságilag, pedig az ország nyugati fele az egyesítés után jelentős forrásokat biztosított a volt NDK területére. A társadalmat tekintve is jelentősek a különbségek – tette hozzá a politikus, ehhez elegendő megnézni a nyugati és a keleti pártstruktúrát, például azt, hogy a szélsőséges AfD az ország keleti részében a legerősebb.
Az is igaz, hogy az egykori NDK, ellentétben a nyugatnémetekkel soha egyetlen szóval sem kért elnézést a II. világháborús szörnyűségekért,, mintha ők nem is vettek volna részt a világégésben. Bajkai István megjegyezte, ennek oka volt az is, hogy a keletnémet külpolitika nagyon is a Szovjetunió befolyása alatt tevékenykedett, teljesen másként éltek, mint a nyugatiak, olyannyira – emlékezett vissza a képviselő, hogy kinti tanulmányai során találkozott egy keletnémet professzorjelölttel, aki egy keletnémet-nyugatnémet szótárt akart szerkeszteni.
A hazai ügyekkel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy lehet-e valaki ma Magyarországon választott tisztségviselő, ha éppen eljárás folyik ellene, a politikus úgy felelt, a magyar jogrendszerben nagyon helyesen az a szabály, hogy amíg valakit jogerősen el nem ítélnek, addig őt ártatlannak kell tekinteni. Erkölcsi szempontból más a helyzet, mert ha valaki ellen büntetőeljárás folyik, azt egy választási kampányban el kell mondani. Amennyiben valakit jogerősen elítélnek és ebben szerepel a közügyektől való eltiltás is, akkor ez a személy alkalmatlanná válik a közbizalmat élvező poszt betöltésére. Ám az is lehet, hogy az erkölcs győzhet a jog felett, mint nemrégiben Terézvárosban, ahol a Jobbik jelölt volna alpolgármestert, de a Fidesz frakció felhívta a figyelmet, hogy a politikus büntetőeljárásban érintett, ezért az új polgármester nem jelölte őt alpolgármesternek. Bajkai István hozzátette, azért az is látszik, hogy az ellenzéki összefogás pártjai már a kampány előtt megállapodtak a Jobbikkal, így fordult elő az, hogy Erzsébetvárosban nem vettek részt az együttműködésben, nem is indultak, ám a győzelem után mindjárt lett bizottsági tagsága a szélsőjobboldali pártnak, ahogy az is érdekes, hogy az erzsébetvárosi Jobbik elnök lett volna Terézváros alpolgármestere.
Arra a felvetésre, hogy a mostani vezetés az elődjeik ügyeit vizsgálja, a politikus elmondta, az teljesen természetes, hogy egy váltáskor átnézik az éppen folyó aktuális ügyeket, az azonban véleménye szerint nem teljesen normális, ha egy teljes körű átvilágítást rendelnek meg, miután rendben átvették az ügyeket. Főleg úgy, hogy nem egy-egy konkrét ügy mentén kérik a vizsgálatot, hanem általánosan, de azt is hozzátette, ebben természetesen semmi jogellenes nincsen. Ugyanakkor az egy bizalmi kérdés, hogy az átvilágításra ki kapja a megbízást, ha a mostani vezetés egy olyan személyben bízik meg, mint Czeglédy Csabában, a kétezres években jogerősen elítéltek gazdasági bűncselekményekért, az megmutatja a régi magyar kifejezést, madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni – jelentette ki Bajkai István. Mindenki maga dönti el, hogy kit akar ügyvédjének, kivel akar együtt dolgozni, de furcsa, hogy egy pesti kerület polgármestere egy szombathelyi ügyvédi irodát és annak vezetőjét bízza meg. Ez is egy erkölcsi kérdés. A politikus szerint ez a választás nem Niedermüller Péter személyes döntése volt, hanem a DK elnökének és feleségének az utasításait követte.
