ANNA KARENINA
Lev Tolsztoj:
Anna Karenina
Dráma két részben
Rendező: Roman Polák
Anna Karenina elbűvölő és magával ragadó nő, megbecsült férje oldalán él, és imádattal szereti kisfiát. Harmonikusnak látszó házasságát váratlanul felborítja találkozása egy katonatiszttel, Vronszkijjal. Szenvedélyes szerelem szövődik közöttük, amely a végletekig felforgatja életüket. Annának választania kell.
Tolsztoj remekművét Roman Polák, a Szlovák Nemzeti Színház rendezője viszi színre. Alkotótársai, a nagyszerű jelmeztervező, Peter Čanecký, a kitűnő díszlettervező, Jaroslav Valek, valamint Michal Novinski, akinek csodálatos zenei világa a Vígszínház több előadásából is ismerős lehet már a közönség számára. A magyar szöveget Roman Polák és Daniel Majling adaptációja alapján Morcsányi Géza készítette.
Bemutató | 2019. október 25. | Pesti Színház
Háttér:
Lev Tolsztoj otthonától nem messze egy asszony szerelmi bánatában vonat alá vetette magát. Az író tanúja volt a drámai eseménynek, amely mélyen megérintette. Pár évvel később beépítette a jelenetet készülő művébe, mely nemcsak a 19. század végi Oroszország árnyalt társadalomrajza, hanem egy végzetes szerelmi történettel ötvözött családregény is. Így született meg végül 1877-ben az Anna Karenina, amely a Háború és béke után még tovább növelte Tolsztoj hírnevét: regénye világszerte ismert klasszikussá vált. Alig 30 évvel megjelenése után, még a némafilm korszakában elkészült belőle az első filmváltozat, amit később számos feldolgozás követett. Már a 20. század legelején bemutatták első színpadi adaptációját is, amit megannyi prózai-, zenés-, valamint balettelőadás követett.
„Az Anna Karenina a szenvedély hatalmáról szól. Egy olyan előadást szeretnék színpadra állítani, ami részben elszakad a realizmustól, bizonyos fokig stilizált, ahol minden mozdulatot, minden tekintetet, minden érzelmi kitörést a színészi játék tesz hitelessé.
A darabnak természetesen több rétege van. Egyrészt a korabeli Oroszország jellegzetes birodalmi jegyeinek bemutatása, másrészt az a lélektani árnyaltság, ami a szereplők viszonyában megjelenik.
A történet érzelmi síkja tárja fel azt a féktelen szenvedélyt, amely képes áttörni a társadalmi konvenciókon, majd egy idő után elhalványul, és fájdalmas szenvedéssé válik.” – Roman Polák
ANNA KARENINA
- október 25. | Pesti Színház
SZEREPLŐK és ALKOTÓK
Anna Karenina | BACH KATA |
Karenin | HEGEDŰS D. GÉZA |
Vronszkij | ORBÁN LEVENTE |
Dolly Oblonszkaja | WASKOVICS ANDREA |
Sztyiva Oblonszkij | JÓZAN LÁSZLÓ |
Levin | KISS GERGELY MÁTÉ |
Kitty Scserbackaja | ANTÓCI DOROTTYA e.h. |
Jasvin | CSAPÓ ATTILA |
Lidia Ivanovna | HALÁSZ JUDIT |
Betsy Tverszkaja | MAJSAI-NYILAS TÜNDE |
Mása | GILICZE MÁRTA |
Nyikolaj Levin | ZOLTÁN ÁRON |
Scserbackaja hercegné | KÚTVÖLGYI ERZSÉBET |
Scserbackij herceg | BORBICZKI FERENC |
Szerjózsa | PAP JEROMOS/SZABÓ IGOR ERVIN |
Magyar szöveg | MORCSÁNYI GÉZA |
Dramaturg | BALASSA ESZTER |
Díszlet | JAROSLAV VALEK |
Jelmez | PETER ČANECKÝ |
Világítás | HLINKA MÓNI |
Zene | MICHAL NOVINSKI |
Rendező | ROMAN POLÁK |