A Breuer Press és a HetiTV hírei 2019.10.21
A családtámogatási rendszer bővülése és újabb gazdaságvédelmi program várható az Országgyűlés őszi ülésszakában – jelentette ki a Fidesz alelnöke. Kósa Lajos azt mondta: kétségtelen, hogy az önkormányzati választásokon az ország legnagyobb részén a Fidesz több voksot kapott, mint korábban, de az ellenzék is. Ebben az értelemben nem a botrányok döntötték el a választásokat, sokkal inkább az a helyzet, hogy az ellenzéki pártok stratégiáját elfogadták a saját szavazóik – tette hozzá. A Fidesz így is győzött a választásokon, de az ellenzék komoly részsikereket tudott elérni – hangoztatta Kósa Lajos. Közölte, hogy az őszi ülésszakban tovább bővítenék a családtámogatási rendszert, mert céljuk, hogy a magyar népesség növekedési pályára álljon. A csökkenés üteme már mérséklődött, de a Fidesz szeretné, ha a lakosságszám enyhén gyarapodna. Kósa Lajos azt mondta, hogy ez elérhető a családpolitikai eszközök bővítésével. A magyar családok jövőbeli kilátásait jelentősen javítják ezek az intézkedések, ezért „jó néhány ilyen javaslatunk lesz” – tette hozzá. A közeljövőben megkezdődő minden fővárosi nagy beruházásnak van végrehajtható építési engedélye – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Fürjes Balázs hangsúlyozta: a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában érdemes áttekinteni például a Liget-projekt ügyét, ha Budapest új vezetésének bármilyen felvetése van.
El kell kerülni, hogy tömegek induljanak Európa felé, mert kritikus helyzet alakulhat ki egy-egy határszakasz térségében – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György hangsúlyozta, ha Törökországból további tízezrek-százezrek indulhatnak útnak, akkor egyre többen várakoznak majd egy-egy európai határszakasznál arra, hogy továbbjussanak. A 2015-ös tapasztalatok szerint a kritikus tömeget elérve a migránsok nem működnek együtt a hatóságokkal, és egyre agresszívebben lépnek fel akár a hatósági emberekkel, akár a helyi lakossággal szemben – közölte. Kifejtette, ahol szigorítják a határőrizetet, ott torlódás keletkezik, hosszabb időt kell eltölteniük együtt különféle nemzetiségű migránsoknak és a csoportok között konfliktusok alakulnak ki. Ez főként a görög szigetekre jellemző, de Bihácsnál is hasonló a helyzet.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnök-frakcióvezetője levélben fordult Kövér László házelnökhöz az újságírók jogainak korlátozása miatt – közölte a párt. „Követeljük, hogy a sajtó munkatársait megillessék mindazok a jogok, amik a demokratikus berendezkedésű országokban kijárnak kollégáiknak. Lehet, hogy a fideszes országgyűlési képviselőknek van okuk bujkálni az újságírói kérdések elől, mi, európai magyarok viszont úgy gondoljuk, hogy a sajtó munkatársainak joguk van kérdéseket feltenni, akkor is, ha azok bizonyos politikusoknak esetleg kínosak” – olvasható a DK közleményében.
Az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok víz nélkül teljesíthetetlenek, a víz központi kérdéssé vált – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök. Az államfő a Budapesten megrendezett Víz Világtalálkozót felidézve kiemelte: a feladat az, hogy ahol még lehet, az emberiség előzze meg a vízválságot, ahol pedig az már bekövetkezett, ott keresni kell a lehetőségeket, hogyan csökkenthetők a vízválság okozta károk. Áder János a magyarországi helyzetről szólva elmondta: a hazai vizek több mint 90 százaléka a határokon túlról érkezik, ebből a szempontból kiszolgáltatottak vagyunk a vízszennyezéseknek, és annak is, ha mások a víz egy részét felfogják, megtartják. A csapadék éves mennyisége összességében nem változott, de rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű csapadék esik. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy egy nap alatt lehullott másfél-kéthavi eső, villámárvizeket és jelentős károkat okozva – tette hozzá a köztársasági elnök. Áder János kiemelte, hogy Magyarországon elegendő víz van ugyan, de ennek eloszlása egyenlőtlen, az ország csaknem 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. A Duna-Tisza-közének egy része súlyos vízhiánnyal küzd, és a következő 15-20 évben komoly összeget kell a költségvetésből fordítani arra, hogy a helyzet javuljon.
Külföld:
Boris Johnson formálisan kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését. Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá. A nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra – közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél – legyen. A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet „Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke” küldte.
Hárman meghaltak egy áruházban keletkezett tűzben, az üzletet kifosztották a tüntetők Santiago de Chilében – közölték a helyi hatóságok. Karla Rubilar, Santiago tartomány kormányzója elmondta, hogy ketten megégtek, egy harmadik embert pedig életveszélyes állapotban szállítottak kórházba, ahol belehalt sérüléseibe. Alberto Espina chilei védelmi miniszter bejelentette: 1500 katonát vezényeltek az utcákra, hogy helyreállítsák a rendet. Velük együtt a hadsereg összesen csaknem tízezer tagja áll szolgálatban a fővárosi régióban. Sebastián Pinera chilei elnök rendkívüli állapotot hirdetett a fővárosban, valamint Valparaisóban, Concepciónban és több településen. Santiago de Chilében kijárási tilalmat is elrendeltek.
Több mint huszonötezren gyűltek össze Bernie Sanders elnökjelölt-várományos New York-i kampányeseményén. Ez volt a politikus első közszereplése több mint két héttel azt követően, hogy szívrohammal kórházba szállították. „Maximálisan készen állok betölteni az Egyesült Államok elnökének tisztségét” – mondta Sanders. „Maximálisan készen állok, hogy támadást indítsak a vállalati elit és védői kapzsisága és korrupciója ellen” – tette hozzá. A 78 éves vermonti szenátor a 19 demokrata elnökjelölt-várományos egyike. Sanders a harmadik helyen áll Joe Biden volt alelnök és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor mögött. Ugyanakkor az elmúlt negyedévben Sanders több adományt gyűjtött össze, mint bármelyik másik demokrata politikus.
Egy török katona életét vesztette, egy pedig megsebesült a szíriai kurd erők támadásában – közölte az ankarai védelmi minisztérium. A török katonákat egy felderítő misszió közben érte a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támadása Tell-Abjad környékén. A török védelmi minisztérium leszögezte, hogy az atrocitás ellenére Törökország elkötelezett a tűzszünet betartása mellett. Törökország csütörtökön megállapodott az Egyesült Államokkal, hogy 120 órára felhagy az észak-szíriai harci cselekményekkel. Ezalatt a kurd harcosoknak ki kell vonulniuk abból a 440 kilométer széles, Manbidzstól az iraki határig tartó, 32 kilométer mély sávból, ahol Ankara biztonsági övezetet akar létrehozni.
Izraeli katonák tüzet nyitottak egy kis csoport gázaira, akik a határkerítés felé tartottak, meghátrálásra kényszerítve őket, számolt be az incidensről az izraeli média az Izraeli Védelmi Erőket idézve. A Hamász terrorszervezet vezette Gázai Egészségügyi Minisztérium egy sérültről számolt be, aki az övezet északi részén, Dzsabalia közelében sebesült meg. Az izraeli média szerint a hadsereg vadászgépeket küldött Gáza felé, miután egy gyanús tárgyat észleltek behatolni az övezet területéről Izraelbe. A vadászgépek ezt követően visszatértek a bázisra. A jelentésekből nem derült ki, hogy mi volt a gyanús tárgy.
Gazdaság:
A globális pénzügyi vezetők egyetértenek abban, hogy a világgazdaság növekedése lelassult, de továbbra is reménykednek egy jövő évi szerény növekedésben, feltéve, ha nem súlyosbodnak a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek. Aszo Taro japán pénzügyminiszter, a G20-ak soros elnöke azt mondta: noha a jelenlegi feltételek nem optimálisak, még mindig derűlátóak abban a tekintetben, hogy a feltételek javulni fognak. „Széles egyetértés van abban, hogy a globális gazdasági növekedés folytatódik, de üteme gyenge marad” – mondta a tanácskozást követően. A G20-csoport úgy ítéli meg, hogy a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai feszültségek hatására a kockázatok nagyok, mégis arra számítanak, hogy jövőre újra erőre kap a növekedés.
Időjárás:
Hétfőn a hajnali órákban a szeles nyugati térségben enyhébb idő, derült égbolt a valószínűbb, míg a szélcsendes északkeleti, keleti térségben lehet inkább párásság, ködfoltok és hidegebb az idő.Napközben folytatódik az eseménytelen, alapvetően napos és az évszakos átlagnál jelentősen melegebb időjárás. Változó vastagságú, szakadozott fátyolfelhőzet szűri időnként és helyenként a nap sugarait. Délelőtt, nyugaton erős lökésekkel is kísért, a középső országrészben élénk, keleten és északon gyenge délnyugati, déli szél fúj. Délután országszerte legyengül a légmozgás. Éjjel szélcsendes idő, csillagfényes égbolt, kevés felhő, párásság, elszórtan ködfoltok is várhatóak. A jellemző hőmérséklet hétfő regge nyugaton 10-16, keleten 6-10,hétfő délután 20 – 27, fok körül alakul.
