A BreuerPress és a HetiTV hírei 2019.09.28
Az ombudsmanhoz forduló emberek problémáinak megoldásával, a gyermekek és elesettek jogainak védelmével szeretne kiemelten foglalkozni a csütörtökön hivatalba lépő alapjogi biztos, Kozma Ákos arról is beszélt: meg kívánja őrizni az ombudsmani intézmény függetlenségét, politikamentességét. „Az emberek ombudsmanja szeretnék lenni: az emberek problémáival foglalkozni, megismerni, megérteni gondjaikat, nehézségeiket, és ha lehet, akkor segíteni azok megoldásában” – fogalmazott az alapvető jogok biztosa, akit Áder János köztársasági elnök javaslatára, július 2-án választott meg az Országgyűlés. Kozma Ákos a legfontosabb ombudsmani szerepkörnek azt tartja, hogy a rendelkezésére álló jogi eszközök felhasználásával segítsen mindazokon, akik a közigazgatás normál jogi keretei közt nem találnak megoldást a problémáikra, és „végső elkeseredésükben” az ombudsmanhoz fordulnak.
Egyre közelebbinek látja az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője az európai családi pótlék intézményének megteremtését. Ujhelyi István elmondta, bekerülhet az unió következő hétéves költségvetésébe az európai gyermekgarancia-program, amely jelentős összegeket biztosítana arra, hogy minden gyermek azonos esélyt kapjon az élethez, a tanuláshoz, az egészségügyhöz Európában. Hozzátette: szeretnének létrehozni olyan európai családi pótlékrendszert, amely kiegészítő jelleggel, európai forrásból segítséget tud nyújtani a családoknak. Erre és a garanciaprogramra a forrás az európai multinacionális cégek megadóztatásából származna közölte.
Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első hét hónapjában, miután 2,2 százalékkal kevesebb gyerek született és 0,8 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első hét hónapjában 50 278 gyermek született, 1111-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január-márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban és májusban 1,4 százalékkal magasabb, júniusban 6 százalékkal alacsonyabb, júliusban pedig kis mértékben magasabb volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest. 2019. január-júliusban 77 821-en haltak meg, 586-tal többen, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb, mintegy 20 százalékos emelkedést januárban, a legjelentősebb, 14 százalékos csökkenést márciusban regisztrálták. A februári és a júniusi kisebb mértékű (2,7 és 4,7 százalékos) növekedést leszámítva az év többi hónapjában kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. Kiemelték, mivel a születések száma csökkent, a halálozások száma pedig emelkedett, a természetes fogyás mértéke 6,6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban.
A XXI. Század Intézet szerint Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt egy kiszivárgott hangfelvételen gyakorlatilag beismeri, hogy „maffiamódszerek uralkodnak a baloldalon”. A gyorselemzésben – amely a hangfelvétel megjelenése után készült – az olvasható: mindez egy újabb bizonyíték arra, hogy a baloldal sem az ország, sem egy város vezetésére nem alkalmas, a színfalak mögött sosem látott feszültség van köztük. Az elemzés, amely a hangfelvételen hallottakat Karácsony Gergely „őszödi beszédeként” értékeli, emlékeztet: már régóta tudni lehetett, hogy Zuglóban Karácsony Gergely és az MSZP között igen éles konfliktusok vannak. Ugyanakkor a mostani hangfelvétel egy újabb fordulatot jelent – írják -, hiszen az ellenzéki főpolgármester-jelölt szerint a családját is megfenyegette a szocialisták helyi vezetője, Tóth Csaba. Az elemzés felteszi a kérdést: Karácsony Gergely hogyan tudja ezek után tovább folytatni a kampányát, hiszen elviekben azokkal a szocialistákkal kell együttműködnie mind a kampányban mind azután, akik a családját fenyegetik, illetve elképesztőbbnél elképesztőbb maffiamódszereket alkalmaznak a fővárosban.
Külföld:
A 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény módosítását sürgette Klaus Iohannis román államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott New York-i megbeszélésén. A két államfő az ENSZ-közgyűlés 74. ülésszakára érkezett az Egyesült Államokba, és ez volt az első kétoldalú megbeszélésük Zelenszkij elnökké választása óta. Iohannis kifejezte nyitottságát az együttműködésre, ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokat régóta beárnyékoló gondok orvoslását sürgette. A román elnök leszögezte: világos és működőképes megoldásokra van szükség az anyanyelvű oktatásban okozott problémák elhárítása érdekében, oly módon, hogy a román nyelvű oktatás szintje és minősége ne csorbuljon. Iohannis hozzátette: a román állam komoly erőfeszítéseket tesz a területén élő nemzeti kisebbségek – köztük az ukrán kisebbség – anyanyelvű oktatásának biztosítása érdekében, és ezt a „román modellt” európai és nemzetközi szinten is elismerik.
A csapataival Tripolit ostromló Halífa Haftar, a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője jelezte: kész a párbeszédre riválisával, az egységkormányt vezető Fájez esz-Szarráddzsal. Halífa Haftar lázadó tábornok, a Kelet- és Dél-Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) vezetője április 4-én indította meg csapatait a nemzetközileg elismert egységkormány kezén lévő Tripoli elfoglalására azzal az ürüggyel, hogy kiűzi a terroristákat a fővárosból. Az LNA a legnagyobb és legjobban szervezett az ország számos milíciája közül, és élvezi Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Oroszország támogatását. Harcosai azonban kemény ellenállásba ütköztek az egységkormánnyal szövetséges milíciák részéről, amelyeket Törökország és Katar támogat. A kiegyenlített küzdelemben több mint ezren vesztették életüket az ENSZ adatai szerint.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója Horvátország ellen, szabad mozgásának korlátozása miatt benyújtott keresetét. Hernádi Zsolt az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett mozgás szabadságának elvére hivatkozva nyújtott be panaszt emberi jogainak megsértése miatt 2015 júniusában Horvátország ellen, azt hangsúlyozva, hogy a horvát hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs és fogva tartási végzések ténylegesen megakadályozzák abban, hogy elhagyja Magyarországot. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság döntése szerint Hernádi Zsolt nem merítette ki a helyi jogorvoslati lehetőségeket Horvátországban, ezért keresetét a strasbourgi bíróság nem tudja befogadni. Noha a panaszos kérelmében megemlíti az európai elfogatóparancsot és annak Magyarországon kívüli szabad mozgására gyakorolt következményeit, a bíróság úgy találta, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének felfüggesztésére irányuló panasz alkotmánybíróság előtti előterjesztése nem megfelelő – írták.
Donald Trump teljes átláthatóságot kér azokkal az információkkal kapcsolatban, amelyek miatt beindították ellene alkotmányos felelősségre vonásának folyamatát, de ragaszkodik a teljes átláthatósághoz Joe Biden és fia, Hunter jövedelmező ukrajnai ügyleteinek feltárásában is – az amerikai elnök ezt New Yorkban közölte. Elmondta: beszélt már az amerikai kongresszus republikánus csúcsembereivel, akiket biztosított arról, hogy az őt érintő ügyben támogatja a teljes átláthatóságot. „De ragaszkodom a teljes átláthatósághoz Joe Biden és fia ügyében is” – tette hozzá. Nancy Pelosi, a testület demokrata párti elnöke ugyanis az előző napon bejelentette, hogy a képviselőház hivatalosan vizsgálatot indít az elnök alkotmányos felelősségre vonásának lehetőségéről. A vizsgálat azt hivatott kideríteni, hogy az amerikai elnök egy júliusi telefonbeszélgetésben valóban nyomást gyakorolt-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre Joe Biden és fia jövedelmező ukrajnai ügyleteinek feltárása érdekében. Joe Biden jelenleg a Demokrata Párt legnagyobb támogatottságot élvező elnökjelölt-aspiránsa.
Avichai Mandelblit főügyész csütörtökön elutasította Benjamin Netanjahu miniszterelnök azon kérését, hogy a jövő héten esedékes vádirat előtti meghallgatását élőben közvetítsék. „A kérelem példátlan és jogalap nélküli,” idézte a főügyész Netanjahu ügyvédjének írt válaszát a 13-as csatorna. Mandelblit szerint a meghallgatás célja nem „a közvélemény meggyőzése”, és Netanjahu ügyvédei jobban tennék, ha inkább az október 2-3-i meghallgatásra készülnének. Mandelblit szerint a meghallgatás célja nem „a közvélemény meggyőzése”, és Netanjahu ügyvédei jobban tennék, ha inkább az október 2-3-i meghallgatásra készülnének. Héber nyelvű média jelentések szerint Mandelblit akár már novemberben döntést hozhat, hogy vádat emel vagy ejti az ügyeket. Reuven Rivlin elnök szerda este közölte, hogy Netanjahut bízza meg a következő kormány megalakításával, öt hónapon belül másodszor.A vádemelési szándék nem egyenlő a hivatalos vádemeléssel. A meghallgatás során Netanjahu lehetőséget kap arra, hogy elmondja a saját verzióját, és ezzel akár meg is változtathatja a főügyész álláspontját. Ha ez nem sikerül, Mandelblit hivatalosan vádat fog emelni ellene. A törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a vádemeléssel sújtott miniszterelnöknek le kell mondania.
Gazdaság:
Az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban a vártnak megfelelően, az indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció attól elmaradó mértékben nőtt, az inflációs alapfolyamatok és a külső konjunktúra folytatódó romlása a hosszabb távon lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik – állapítja meg a jegybank Inflációs jelentése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján publikált jelentés kiemeli: az őszi hónapokban az infláció 3 százalék körül alakul, majd ezt követően az év végéig – az üzemanyagárak tavalyi érdemi csökkenésének bázishatása következtében – emelkedik. Az adószűrt maginfláció növekedését az eurózóna gazdasági lassulásából fakadó dezinflációs hatások – az elmúlt hónapok gyengébb forintárfolyama mellett is – fékezik. Az infláció, fokozatos mérséklődését követően, a 3 százalékos inflációs célszintjén stabilizálódik – írták.
Időjárás:
Szombaton délen változóan, máshol erősen felhős időre készülhetünk. Kezdetben a középső, északi tájakon, napközben főként a Dunától keletre és néhol északnyugaton kell számítani esőre, záporra. A szél időnként élénk lehet. Hajnalban 10-15, délután 18-25 fokot mérhetünk, délen lesz melegebb.
