A BreuerPress és a HetiTV hírei
Csak betartható, reálisan végrehajtható ígéreteket tesz főpolgármester-jelölti kampányában Tarlós István. A harmadik ciklusára készülő főpolgármester erről a Századvég Alapítvány Budapest című konferenciáján beszélt. A kampányokban a legszomorúbb az, hogy ilyenkor nagyon sok politikus és jelölt „előre megfontolt szándékkal” olyanokat ígérget, amelyekről tudja, azok nem megvalósíthatóak – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a főpolgármesterséghez „le kell tudni tenni teljesítményeket” az asztalra, és azokat igazolni is kell. „A kampány hátralevő részében is arról fogok beszélni, amit megtettem, és amit reálisan végrehajthatónak tartok és tervezek” – fogalmazott Tarlós István, aki a tanácskozáson közölte azt is, hogy a jövő évben megoldják a 3-as metró klimatizálását.
Vizsgálatot kezdeményezett az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) a Miniszterelnökség a szegedi fedett uszoda építése miatt – írta a delmagyar.hu. Az önkormányzat azt közölte, hogy a beruházás minden szakaszában törvényesen és szabályosan járt el. Az ÁSZ megkapta a Miniszterelnökség kezdeményezését és értékeli az abban foglaltakat. A delmagyar.hu cikke szerint a Miniszterelnökség szeptember 11-én kezdeményezte a vizsgálatot, mert a szocialista Botka László vezette szegedi önkormányzat a kötelező elszámolást a jogszabályi előírások és az ismételt felszólítás ellenére sem küldte meg. Szeged a Modern városok program keretében összesen 16,2 milliárd forintot kapott az államtól a fedett uszoda építésére. Ebből idén 12,1 milliárd forint érkezett meg a város számlájára. A Miniszterelnökség felszólította az önkormányzatot, hogy ezt az összeget tegye át kereskedelmi számlájáról egy a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára, de ezt megtagadták. A tárca szerint a szegedi városvezetés ezzel még jobban átláthatatlanná tette a hazai forrás felhasználását, s ez felveti annak gyanúját, hogy a város vezetése másra fordította a támogatási összeget.
Jogerősen négy év letöltendő börtönre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla a Fidesz volt országgyűlési képviselőjét, Mengyi Rolandot. Az úgynevezett Voldemort-ügyben a vád különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények voltak. A fideszes politikus pénzbüntetést is kapott, és eltiltották a közügyektől. Tavasszal még csak három év letöltendő börtönre ítélte a bíróság Mengyi Rolandot, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselőjét. A mostani, másodfokú tárgyaláson azonban súlyosabb ítélet született, így a politikusnak négy évre kell börtönbe vonulnia.
A vád különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények voltak. Kenőpénzt, vagy, ahogy a vádlottak nevezték „alkotmányos költséget” – kértek nyertes uniós pályázatokért.
A vád szerint az elkövetők az 500 millió forintból legkevesebb 75 millió forint költségvetési támogatást kíséreltek meg jogtalanul megszerezni, melyből az elkövetésben résztvevő mindhárom elkövetői csoport egyenként 25 millió forintban részesült volna. Mengyi Roland a 2010-es választásokon került be a Parlamentbe, a Fidesz jelöltjeként. Két teljes ciklust dolgozott képviselőként és a gazdasági bizottság tagjaként. Volt olyan időszak, amikor ő volt a bizottság alelnöke.
A Demokratikus Koalíció (DK) béremelést kér a pedagógusok számára. A DK alelnöke azt mondta, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) joggal háborodott fel azon, hogy a pedagógusok 38 százalékkal kevesebbet keresnek, mint más diplomások. Niedermüller Péter hozzátette, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint az oktatásban 4534 üres álláshely van. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, az önkormányzatoknak is lehetőségük van arra, hogy támogassák a minőségi oktatást és a pedagógusokat. VII. kerületi polgármesterjelöltként bejelentette, hogy amennyiben nyer az októberi helyhatósági választáson, akkor Erzsébetvárosban felújíttatják a leromlott állapotú, kihasználatlan önkormányzati lakásokat, és azokat fiatal pedagógusoknak kínálják fel.
Külföld:
Ismét összeült a brit parlament, miután a legfelsőbb bíróság törvénysértőnek és semmisnek mondta ki a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést. Boris Johnson miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vett volna részt New Yorkban, hivatalos programját megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba, és délután nyilatkozatot tett az alsóházban a kormány álláspontjáról. A londoni alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Johnson kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. A legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak lezárását indítványozta, mivel a döntés ésszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában. John Bercow, az alsóház elnöke a szerdai ülésnapot megnyitó bejelentésében közölte: utasítást adott arra, hogy a hivatalos parlamenti hírlevélben módosítsák az ülésszak lezárásáról szóló bejegyzést. A javított bejegyzés szerint az ülést a legutóbbi vitanapon szerdáig elnapolták.
Szigorítja a civil szervezetek hajóinak működését a Földközi-tengeren a menedékkérők európai szétosztásáról született máltai egyezmény – közölte az olasz sajtó. A szerződés értelmében a hajók nem kapcsolhatják ki azokat a berendezéseket, amelyek közlik tartózkodási helyüket és nem segíthetik fényjelekkel vagy üzenetekkel az afrikai partokról illegális migránsokat szállító hajókat – írta a La Repubblica olasz balközép napilap. Hozzátette: „a mentési műveletekben részt vevő hajóknak tiszteletben kell tartaniuk az illetékes koordináló központ utasításait”. A civil szervezetek hajói nem akadályozhatják meg a parti őrségek kutatási és mentési műveleteit – olvasható a lapban. Eközben az kormány megkezdte a volt belügyminiszter, Matteo Salvini által bevezetett migrációs törvénycsomag módosításának kidolgozását.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ Közgyűlésén felszólalva Izrael határain elmélkedett és megismételte álláspontját, hogy az izraeli-palesztin konfliktus lezárásának egyetlen módja a kétállami-megoldásban rejlik, az 1967-es határok szerint, egy független Palesztin Állam létrehozásával Kelet-Jeruzsálem fővárossal. Négy térképpel illusztrálva Erdogan úgy állította be, mintha 1947 előtt létezett volna egy Palesztin Állam, nem foglalkozva a ténnyel, hogy a terület valójában brit ellenőrzés alatt állt, azt megelőzően pedig az Oszmán Birodalom része volt. Nem foglalkozott továbbá azzal sem, hogy 1947 és 1967 között a jordánokhoz tartozott Júdea és Szamária (Ciszjordánia), ideértve Kelet-Jeruzsálemet is. „Izrael, amely 1947-ben szinte nem létezett, a mai napig folytatja a palesztin föld megszerzését azzal a céllal, hogy megszüntesse az államot, és az ‘évszázad megállapodása’ támogatni fogja ezeket a területi törekvéseket,” állította Erdogan utalva Donald Trump amerikai elnök bemutatásra váró béketervére. Trump egyébként nem említette a béketervet a beszédében.
Reuven Rivlin államfő Benjámin Netanjahut, a jobboldali Likud párt elnökét kérte fel az új izraeli kormány megalakítására. Az államfő azért döntött az eddigi miniszterelnök személye mellett, mert a legtöbben – ötvenöten – őt ajánlották a szeptember 17-i előrehozott parlamenti voksoláson megválasztott képviselők közül a kormány élére. Netanjahu legfőbb riválisát, Beni Ganzot, a centrista Kék-fehér párt elnökét 54-en javasolták Rivlinnek, miután az arab pártok Közös Listájának 13 képviselője közül hárman inkább úgy döntöttek, hogy senkit sem támogatnak.
Az államfő közölte, senkinek sincs 61 képviselőből álló többsége a 120 fős kneszetben, hogy kormányt tudjon alakítani, de Benjámin Netanjahunak van nagyobb esélye a pártok ajánlásai alapján.
Az izraeli központi választási bizottság szerdán tette közzé a szeptember 17-ei választás hivatalos végeredményét, ebből kiderül, hogy Netanjahu pártja 32, Ganz pártja pedig 33 helyet nyert el a 120 férőhelyes parlamentben.
Most tehát Netanjahun a sor, hogy tárgyalásokat folytasson a koalícióról annak érdekében, hogy meglegyen a 61 szék a többségi kormányzáshoz. Mindeközben Netanjahunak még jogi ügyeivel is foglalkoznia kell, jövő héten megvesztegetés és csalás ügyében hallgatják ki.
Gazdaság:
Közösen dolgozott ki javaslatcsomagot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) a munkaerőhiány kezelésére, amely elsősorban a fekete foglalkoztatás visszaszorítására, az állami szféra átvilágítására, hosszú távon a termelékenység növelésére helyezi a hangsúlyt. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke elmondta, a munkaerőhiányt a cégek és a munkavállalók is megszenvedik, az MGYOSZ és a MOSZ ezért döntött a közös fellépés mellett. Becslésük szerint mintegy 200-250 ezer ember hiányzik a magyar gazdaságból, az ország demográfiai helyzete miatt pedig azzal kell számolni, hogy évente 40 ezerrel csökken a munkavállalók száma.
Időjárás:
Hazánkban csütörtökön délelőtt nyugat felől elkezd szakadozni, csökkenni a felhőzet, egyre többfelé a nap is előbukkan, de közben keleten és délen még további esőre, záporra kell készülni. Délután tovább szakadozik, csökken a felhőzet, de a változékony időben futó zápor még előfordulhat. A szél napközben eros északnyugati lesz. Hajnalban 11, 16 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 16, 22 fok között alakul. Késő este 12, 18 fok lesz. Csütörtökön hidegfronti hatás érvényesül. Többen tapasztalhatnak fejfájást, a nap első felében vérnyomás-ingadozást és hasi panaszokat is. Ingerlékenység, nyugtalanság jelentkezhet, a görcsös panaszok fokozódására kell számítani. A szabadban csökken a komfortérzet és a hőérzet is, a kinti programoknak nem kedvez a változékonyság. Az esernyőkre szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás emelkedik.
