Az okos eszközök fejlesztésébe rengeteg pénz áramlik, ezek azért együtt járnak a személyes adatok kezelésével, védelmével.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a személyes adatok védelméről, de egy konkrét per kapcsán szóba került a GDPR kérdése is.
Péterfalvi Attila arról beszélt, hogy az emberek saját testi adatait is védeni kell, hiszen ma már a technikai fejlődés olyan léptékben halad, amire korábban senki nem gondolt volna. Jelentős kutatások folynak, amelyek az emberiség előrelépést segítik, de ezeknek lehetnek árnyoldalai is. Az okos eszközök fejlesztésébe rengeteg pénz áramlik, ezek azért együtt járnak a személyes adatok kezelésével, védelmével. Példaként hozta fel a NAIH vezetője az önvezető autókat, amelyekbe nem lehet kitakart arcú emberek képét betáplálni, hiszen ebben az esetben csak akkor állnának meg, ha kitakart arcú emberek lépnek az autó elé. Hozzátette, felmerülhet a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha ezek a személyes adatok rossz kezekbe kerülnek, ezt meg kell akadályozni, de ez nem egyszerű, hiszen a technikai fejlődés nagyon gyors ütemben halad. Fontosak a jogszabályok, ahogy az etikai következmények is, ezek megalkotásában az álamnak, a jogszabályok megalkotóinak van felelőssége, azonban ezek a kérdések csak globális összefüggésben válaszolhatók meg. Hiszen az nyilvánvaló – tette hozzá, hogy a magyar kormány is felismerte, az okos városok, az okos eszközök biztosítják a fejlődést, de nagyon oda kell figyelni, mit lehet kezdeni azokkal a veszélyekkel, akik realitásként megjelennek.
A NAIH bírságolási helyzetével kapcsolatban az elnök elmondta, egy konferenciát rendeznek ezen téma köré, ahol többek között szóba kerül majd az egyik parlamenti párt, a DK adatvédelmi incidense is, ahol a szervezet bíróságon támadta meg a NAIH döntését, ám a hatóságnak adtak igazat, igaz az is, hogy a bírságolás szempontjait tekintve új eljárást írtak elő. Felmerülhet, miként lehet az európai szabályozással egységesíteni a bírságolási szempontrendszert, ami a GDPR egyik kifejezett célja. Ez azért lényeges, mert Magyarországon még mindig lényegesen alacsonyabbak a bírságok, mint Európában, példaként hozva fel a bolgár adatvédelmi hatóság egyik döntését, ahol az OTP bolgár leánybankját bírságolták meg 170 millió forintra. Ezzel szemben a NAIH legmagasabb bírsága 30 millió forint volt, amit a Sziget Fesztiválnak kellett megfizetnie.
Visszatérve a DK ügyére, Péterfalvi Attila elmondta, vizsgálni kell, hogy a hatóságnak milyen szempontok szerint kell vizsgálnia egy adatvédelmi incidenst, felmerülhet, hogy a párt állami támogatásai bevételnek minősülnek vagy nem. Van egy egységes európain rendelet, amit természetesen bizonyos nemzeti szabályokkal ki lehet egészíteni, de ezek nem lehetetleníthetik el a GDPR azon rendelkezését, ami szerint hathatós bírságot kell kiszabni, ami eltántoríthat a további jogsértésektől. Kérdés az is, elsőre egyből kell bírságolni, ennek eldöntése az adatvédelmi hatóság kompetenciájába tartozik. Ennek kapcsán is azt mondta el Péterfalvi Attila, hogy az említett bírósági döntés ellen fellebbezést nyújtott be a NAIH, a Kúria dönt majd ebben az ügyben.
