Zsidó témák a médiában (Sajtófigyelés 2019. augusztus 26.)
Magyarország
magyarnemzet.hu
A vallási tolerancia jegyében focitornát és családi napot szerveznek
A vallási tolerancia jegyében felekezetek közötti focibajnokságot és családi napot rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szeptember 1-jén Budapesten, a kőbányai Merkapt sportpályán.
A szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy immár negyedik alkalommal játszanak majd barátságos mérkőzéseket a magyar – keresztény és zsidó – felekezetek 14 év, illetve 10 év alatti képviselői, a rendezvény célja az összetartozás megtapasztalása, erősítése.
A bajnoksággal párhuzamosan tartandó családi napon a résztvevők és hozzátartozóik kipróbálhatják az arcfestést, az ugrálóvárat és a különböző családi vetélkedőket – fűzték hozzá.
Közölték: szeptember 2-ától, húsz csapat részvételével ismét megrendezik az egész országot átfogó Tolerancia Kupát is, a harmadik alkalommal meghirdetett eseménysorozat célja, hogy a különböző felekezetekhez tartozó magyar gyerekek a sport segítségével közelebb kerüljenek egymáshoz.
Az idén az eseményt szervező Mazsihisz mellett Berettyóújfalu, Solt, Poroszló, Kakucs, illetve Kőbánya katolikus közössége, a kiskunhalasi, a nógrádsápi, a hévizgyörki református és a pilisi evangélikus gyülekezet, valamint a Hit Gyülekezete küldi el csapatait a 10 év és a 14 év alattiak kategóriájában.
Mint írták, a torna mára komoly rendezvénnyé nőtte ki magát, védnökei között van Heisler András, a Mazsihisz elnöke.
Az őszi zsidó ünnepek a Judafest fókuszában
Szeptemberben megújulva tér vissza a Judafest: az őszi zsidó ünnepek jegyében egy hétvégére a budapesti VII. kerület számos helyszíne telik meg művészi alkotásokkal, játékokkal, gasztronómiával, sétákkal és installációkkal.
A Judafest Közösségi Fesztivált a Klauzál téren és környékén rendezik meg szeptember 20. és 22. között – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, péntektől vasárnapig új arcát mutatja a történelmi zsidónegyed: a Judafest keretein belül új, Klauzál téri centrummal, számos jól vagy eddig kevésbé ismert helyszín még több programján vehetnek részt az érdeklődők.
A fesztiválon többek között koncertekkel, könyvbemutatókkal, gyerekprogramokkal, kézműves foglalkozásokkal várják a látogatókat. A programok között szerepel slam poetry-est Závada Péterrel és Ratkóczi Hubával, közös főzés Fűszeres Eszterrel, hóra táncház, zsidó szervezetek bemutatkozása és közösségi koncert a Klauzál téren.
A legtöbb programon a részvétel ingyenes, néhány eseményen pedig előzetes regisztráció mellett jelképes árú belépőjeggyel lehet részt venni.
A Judafest Közösségi Fesztivál részletes programja augusztus végétől elérhető többek között a főszervező Bálint Ház oldalán és a www.judafest.org oldalon.
A Judafest Közösségi Fesztivál az American Jewish Joint Distribution Committee által alapított Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány támogatásával jön létre.
varosikurir.hu/arcfestes-a-vallasi-tolerancia-jegyeben/
hirado.hu
Az őszi zsidó ünnepek a Judafest fókuszában
Szeptemberben megújulva tér vissza a Judafest: az őszi zsidó ünnepek jegyében egy hétvégére a budapesti VII. kerület számos helyszíne telik meg művészi alkotásokkal, játékokkal, gasztronómiával, sétákkal és installációkkal.
A Judafest Közösségi Fesztivált a Klauzál téren és környékén rendezik meg szeptember 20. és 22. között – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, péntektől vasárnapig új arcát mutatja a történelmi zsidónegyed: a Judafest keretein belül új, Klauzál téri centrummal, számos jól vagy eddig kevésbé ismert helyszín még több programján vehetnek részt az érdeklődők.
A fesztiválon többek között koncertekkel, könyvbemutatókkal, gyerekprogramokkal, kézműves foglalkozásokkal várják a látogatókat. A programok között szerepel slam poetry-est Závada Péterrel és Ratkóczi Hubával, közös főzés Fűszeres Eszterrel, hóra táncház, zsidó szervezetek bemutatkozása és közösségi koncert a Klauzál téren.
A legtöbb programon a részvétel ingyenes, néhány eseményen pedig előzetes regisztráció mellett jelképes árú belépőjeggyel lehet részt venni.
A Judafest Közösségi Fesztivál részletes programja augusztus végétől elérhető többek között a főszervező Bálint Ház oldalán és a fesztivál oldalán.
A Judafest Közösségi Fesztivál az American Jewish Joint Distribution Committee által alapított Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány támogatásával jön létre.
hirtv.hu/kultura/az-oszi-zsido-unnepek-a-judafest-fokuszaban-2486175?utm_source=feed&utm_medium=rss
www.ma.hu/kulturport.hu/333904/Az_oszi_zsido_unnepek_a_Judafest_fokuszaban?place=srss
akibic.hu/2019/08/25/megujulva-ter-vissza-szeptemberben-a-judafest/
neokohn.hu
„Kitörni a hazai véleményburokból” — A Sóletfesztiválon beszélgettek a Neokohn munkatársai
Mitől más a Neokohn.hu, mint a többi zsidó hírportál? Mik a céljai és miért tartja fontosnak az eltérő vélemények bemutatását? Ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Sóletfesztiválon Kun Zsuzsa portálunk főszerkesztőjével, Seres Lászlóval és szerkesztőjével, Seres Attilával.
A kérdésre, miszerint mitől más a Neokohn.hu, mint a többi portál, Seres László főszerkesztő arról beszélt, hogy a portál célja a „globális hírek befogadásának” segítése, vagyis a szűk és provinciális hazai véleményburokból való kitörés.
A portál hangsúlyos célja a külföldi viták bemutatása, elsősorban a zsidó nyilvánosság szempontjait szem előtt tartva.
Seres Attila újságíró hozzátette, hogy „a magyar piacon nincs is más olyan lap, amely ne próbálná az objektivitás látszatát kelteni”, hiszen a Neokohn világnézeti alapon szemléli az eseményeket.
Seres László szerint bár a magyar zsidóság közkeletű megállapítások alapján — és érthető okokból — a baloldalhoz kötődik, ez Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban „nem magától értetődő”. Véleménye szerint az amerikai Demokrata párt lassú, de annál látványosabb balra tolódásával ezt a folyamatot nézhetjük végig, máshol azonban — például az Egyesült Királyságban — ez a folyamat lezárult.
Mint fogalmazott, a Neokohn feladata többek között olyan perspektívákat is behozni vitás témákban, melyeket a hagyományos orgánumok nem hoznak be. Ilyen példának okáért a migráció, mellyel kapcsolatban a hazai baloldali sajtó túlságosan befogadó, a jobboldali sajtó pedig túlságosan xenofób.
Seres Attila kijelentette, hogy a probléma nem is a baloldali vagy jobboldali felosztás körül, hanem a kizárólagosságra való törekvésben van. A migráció és Izrael is olyan témák, mellyel kapcsolatban egyesek „a világ legtermészetesebb módján adják elő” a kétállami megoldást, az izraeli elnyomás teóriáját vagy azt, hogy az amerikai demokrata oldal „nyilván jó” — dacára annak, hogy Barack Obama elnöksége alatt többen haltak meg háborúkban, mint eddig Donald Trump elnöksége alatt.
Mint mondta, a Neokohn szellemisége nem az, hogy „megmondjuk, hogy gondold”, hanem hogy „ismerd meg!”
Beköszöntő, avagy mikor bombázzuk végre Iránt?
Túllépünk a szekértáborok logikáin. Elveink, értékeink vannak, amelyeket szeretnénk önökkel megosztani.
Kun Zsuzsa felhozta lapunk vasárnap reggeli vezető cikkét, Ari Hoffman amerikai irodalomtudós publicisztikájának szemléjét a Forward progresszív zsidó portálból.
Seres Attila az eddigi egyik legfontosabb cikknek nevezte az írást, amely a Neokohnon részleteiben megjelent.
A cikk szembesíti az olvasót az Egyesült Államokban kialakult helyzettel, ahol is a 80%-ban a demokratákra szavazó zsidóság elutasítja az eddigi leginkább Izrael-barát amerikai elnököt. A cikk szerint megszűnt a konstruktív vita az amerikai zsidóság köreiben, lövészárkok alakultak ki, kicsit úgy — de még nem annyira –, mint idehaza is.
Seres László arra is felhívta a figyelmet, hogy a Neokohn rendszeresen szemléz baloldali véleményeket, mint ahogyan a Forward is egy progresszív amerikai zsidó lap. Lapunk főszerkesztője vitatta a véleménycikkben szereplő állítást, miszerint „ezen a héten” történt volna drasztikus váltás az amerikai zsidóság életében, hanem több éve tartó folyamatról van szó, amely során a Demokrata párt politikusai élen járnak a „zavaros vizekre evezésben”.
A beszélgetés végén megállapították, hogy a kultúra terén lapunk legerősebb oldala a történelmi témák feldolgozása.
Külföld
neokohn.hu
„Végét járja az amerikai zsidó diaszpóra”
neokohn.hu/2019/08/25/veget-jarja-az-amerikai-zsido-diaszpora/
„Valami eltört ezen a héten” — így kezdi magasztos nyelvezetű publicisztikáját Ari Hoffman amerikai irodalomtudós és publicista a Forward progresszív zsidó portál oldalán.
A szerző felsorolja az „egymást követő csapásokat”, melyek szerinte megrengették az amerikai zsidóság helyzetét: Rashida Tlaib és Ilhan Omar Izraelből való kitiltása, majd a tény, hogy a két demokrata politikusnő antiszemita karikatúrákat posztolt, s végül Donald Trump vádjai, miszerint a demokrata zsidók „hűtlenek” lennének — Hoffman szerint mindez „megtépázta az amerikai zsidókat, feszültté tette őket és megkeseredetté”.
„A jobboldal a baloldalt vádolja, a baloldal pedig gyűlöli a jobboldalt. Az, hogy melyik oldalon áll valaki, teljesen meghatározza a nézőpontját”. Ezek egészen eltérőek tudnak lenni: egyesek szerint Izrael vagy szolgamód követi az Egyesült Államokat, vagy pedig egyáltalán nem foglalkozik vele. Mások szerint Trump a valaha volt leginkább filoszemita amerikai elnök, megint mások szerint pedig a legantiszemitább. „Könnyű a másik oldalt vádolni: Izrael önjelölt »királyát«, aki a nyakas nép hűségét követeli — vagy pedig a kongresszusi képviselőnőket, akik mérgüket haladásnak álcázzák”.
A szerző szerint azonban „az igazság ennél is szomorúbb. Mi, amerikai zsidók, a zsidó történelem későn ébredő dilettánsai, vagyunk a legbűnösebbek”.
„Bűneink száma túl nagy ahhoz, hogy sorolni tudjuk. Ítélően állnak előttünk a lehetőségek, melyeket elszalasztottunk” — ostorozza közösségét a szerző. „A zsidó irodalom éveken át tartó figyelmen kívül hagyása szegényessé és felületessé tette a zsidó diskurzust, és túlságosan kitette azt a politika csapongásának”. Hoffman úgy érzi, az amerikai zsidók „politikai iránytűiket” átadták olyan politikusoknak, akik félvállról és meggondolatlanul, vagy számítóan, de bántják a közösséget céljaik elérése érdekében.
A szerző szerint „rajongunk a vitáért és az érvelésért, melyeket zsidó értéknek tartunk, de híján vagyunk az alapoknak és elköteleződéseknek, melyek az effajta vitákat fontossá tennék. Nem mi vagyunk Hillél és Sámáj. A vitáinkat nem a fensőbb értékekért folytatjuk, és ez teszi az amerikai zsidó vitákat pokolivá.
A Twitter nem a Tóra” — hívja fel a figyelmet Hoffman, aki az amerikai zsidó szervezeteket sem kíméli cikkében.
„Kisebb vagy nagyóbb módokon, de tettestársak vagyunk a megaláztatásokban, amelyek értek bennünket. Kifogásokat keresünk, és lelkesen állunk ki az általunk éppen preferált politikai rendszerek mellett, ahelyett, hogy fél szemmel az örökkévalóságot lesnénk, ahogyan a zsidók azt mindig is tették.” A szerző szerint sokkal könnyebb felháborodni a hűtlenség vádjain, mint arra emlékezni, hogy nem szabad az Izrael iránti támogatást feltételessé tenni.
Hoffman úgy gondolja, hogy ebben egy valódi hűtlenség, a zsidóság iránti hűtlenség mutatkozik meg. Mint írja, az, hogy eltérő vélemények léteztek a zsidóságban a történelem során, nem jelenti azt, hogy mindegyik nézet helyes volt. „Herzlnek igaza volt. Ellenfelei tévedtek” — teszi hozzá a szerző. Azonban nem elég, ha az embernek igaza van. „A krízis itt van, és nem vagyunk felkészülve rá”. A szerző emlékeztet: „sokunk nagyszülei még más országokból érkeztek ide”.
„Zsidó közösségek, melyek a miénknél sokkal erősebbek voltak, már csak suttogásokban, az emlékezetben és emlékművekben élnek”.
A szerző szerint igaz ez annak dacára, hogy ezek a közösségek sokkal jobban megértették azt az „alapvető” gondolatot, hogy „zsidónak lenni nem más, mint hűségesnek lenni egy bizonyos néphez és világnézethez”. Azonban „a zsidó történelem egy szélvész, és az értékeink nem garantálják a túlélésünket”. Ráadásul amit most történik Amerikában, az más: „a szegélyeknél jövünk szét, és részesei vagyunk saját szétesésünknek”.
„Őseink azonnal felismertek volna mindent a jelenlegi helyzettel kapcsolatban: a zsidó kisebbséget, amely aránytalan részt vállal egy egyre mérgezőbb politikai diskurzusban, a zsidók egyre növekvő politikai hontalanságát, hogy elszigetelődésünket mind a hatalmasok, mind pedig a szegények támogatják, és az új beszéd- és eszmerendszereket, melyek segítenek kirekeszteni minket”.
Ám Hoffman szerint még őket is meglepné, hogy „a történelem legszerencsésebb zsidói ilyen rosszul sáfárkodtak szerencséjükkel”. „Hogy lehetséges, hogy a zsidó szuverenitás visszatérése kétezer év álmodozást követően a megosztás és a széthúzás forrása lett?” A szerző szerint azok a zsidók, akik sokkal rosszabb sorsot éltek meg, mint az amerikaiak, ezt a kérdést tennék fel: „Hova néztetek, miközben a gyémánt kicsúszott az ujjaitok közül?”
A szerző úgy érzi, hogy „korunk Nagy Zsidó Diaszpórájának vége”. Mint hozzáteszi, „ez nem akkora katasztrófa, mint a Szentély, vagy a Maszada erőd elvesztése. A zsidó élet folytatódni fog, és túl sokat szenvedtünk ahhoz, hogy ne mondjunk egy kis áldás a zsidó nép megmaradása miatt”. Azonban az amerikai zsidóság „elveit elvesztette”, a jövőben „arany helyett bronzzal és ezüsttel” kereskedik, és már csak „utóvédelemre” van ereje előretörése helyett. A kapuk rozogák, bent és kint is barbárok várnak — így az irodalmi kép. „Egyeseket beengedtünk, másokat nem tudtunk megállítani”.
„Kicsiny létszámunk sebezhetőség, nem pedig erény forrása kezd lenni. Művészeink és íróink elbuktak minket, mégpedig olyannyira, hogy már nem tekinthetünk rájuk helyzetünk tisztázásának reményével. Vezetőink maguk is követők, faragatlan tömegek vagy adományozók követői, akiknek pénzei fenntartják a roncsos autót, amely éppen akkor gyorsít, mikor a hajtűkanyarhoz érünk”.
Hoffman szerint „persze lehet követi stratégiákat a vészhelyzetek esetére”, ám úgy kell viselkedni, mintha már hallanánk a riadót. Ugyanis „az egykor virágzó közösség nem egy sebből, hanem ezer sebből vérzik”.
