Az európai tagállamoknak arra kell ráállni, hogy miként tudják a közösségeket helyben tartani

Az európai tagállamoknak arra kell ráállni, hogy miként tudják a közösségeket helyben tartani

Juhász Hajnalka, a KDNP parlamenti képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a nemzetközi jog fontosságáról az Európai Unió kapcsán.

A politikus a két ártatlanul bebörtönzött romániai magyar fiatal kapcsán azt mondta, nehéz helyzetben van az EU, hiszen neki is megvannak a kötött jogi szabályai, a magyar kül- és nemzetpolitika nagyon egyedi. Véleménye szerint talán arra megy majd az új Európai Unió, hogy a tagállamok megértsék egymást, legyen beleszólása a nemzetállamoknak a közösség jövőjébe. A magyar kormány edig is sokat küzdött azért, hogy megértsék a nemzetpolitikáját. Sajnálatos módon nem került bele az EU alapjai közé a nemzeti kisebbségek védelme, ezt azért nem sikerült módosítani, mert a Lisszaboni Szerződés 2009-es megújítása óta a szerződésmódosítás nem volt napirenden. De nem került bele a zsidó-keresztény kultúra alapelvének a támogatása sem. Így a magyar kormány azt tudja megtenni, hogy egyértelműen kiáll a magyar kisebbség érdekében. Erre szükség van, példaként hozva fel Ukrajnát, ahol egészen megdöbbentő dolgok történtek az elmúlt egy évben, nézve az oktatási, az állampolgársági törvényt, de meg lehet említeni a magyarok elleni állandó gyűlöletkeltő kampányokat is – emelte ki a képviselő. Hozzátette, Ukrajna nehéz helyzetben van, ami ott zajlik, az a nyugat-balkáni helyzetet is nehezíti, ez sok kihívást okoz majd az EU-nak is.

Juhász Hajnalka elmondta, van egy bővítési csomag az EU előtt, ám az erről folyó tárgyalások elodázódnak folyamatosan, most van egy céldátum, 2025, ám ez Szerbia és Montenegro estében lehet realitás, a legnagyobb problémát Észak-Macedónia és Albánia okozza majd. Három probléma is nehezíti ezt a helyzetet, ott van Törökország, amely számára eszközrendszer lett a nyugat-balkáni kérdés, számukra az ottani iszlám közösségek megerősítése az egyik cél. Ott van még Oroszország, amelynek nem tetszik Montenegro és Albánia NATO tagsága. Valamint Kína is megjelent, mint befektető, az egy út, egy övezet gondolat mentén, hiszen számukra a nyugat-balkáni integrációval lehetőségük nyílik Európa elnyerésére.

Érdemes még megemlíteni – tette hozzá a képviselő, hogy Albánia és Észak-Macedónia esetében jelentős iszlám közösség van,  az itt élők azt érezhetik, hogy véglegesen leszakadtak, illúziókat vesztettek, ennek a súlyát pedig az uniós politika nem érzi.

Juhász Hajnalka szerint Romániát tekintve is elmondható, mindig is volt kettős mérce az EU-ban, ami ellen a magyar kormány mindig is küzdött. A kisebbségek védelme érdekében az Európa Tanács Parlamenti közgyűlésében próbálja meg Magyarország elérni, hogy sűrűbben vizsgálják a  tagországokban a nemzeti kisebbségek helyzetét, így próbálva meg többek között Romániát és Ukrajnát is arra kényszeríteni, hogy a nemzetközi szerződéseket betartsák.

A magyar kormány sok segítséget igyekszik megadni az üldözött keresztényeknek, arra a kérésre, hogy ehhez a munkához mikor fog az európai közösség csatlakozni, Juhász Hajnalka elmondta, abban hisz, hogy követik a tagállamok egy másiknak a kezdeményezését. Ezek egyike a menekültkérdésre adható válasz, a helyben való segítés. Az európai tagállamoknak arra kell ráállni, hogy miként tudják a közösségeket helyben tartani. Erre a nemzetközi szervezetek nem képesek egységes megoldást adni, más a probléma Afrikában, a Közel-Keleten és akár a Nyugat-Balkánon. Mindig a célközösséget kell megtalálni és a közösség igényeinek megfelelően segíteni. Az első lépés ez kell legyen, például Afrikában a vízkészleteket, a vizek tisztaságát kell megőrizni, ez a legfontosabb, minden más csak ezután jöhet. A Közel-Kelet esetében az EU-nak is rá kell ébrednie, hogy mit is jelent a vallásközi párbeszéd, az ottani ősi közösségek megtartása. Nagy kitartás kell ahhoz, hogy ezt Európa megértse, de ezt Juhász Hajnalka szerint mindig is meg fogja tenni. Minden fórumon beszélni kell erről,  a különböző felekezetek képviselőivel közösen.