A BreuerPress és a HetiTV hírei
Büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja rendőrség, mi vezethetett a szerda esti, legalább hét áldozatot követelő dunai hajóbalesethez Budapesten. Az ütközésben 21-en eltűntek, őket nagy erőkkel keresik a Duna déli szakaszán. Az elhunytak hozzátartozóinak részvétét fejezte ki Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint a pártok képviselői. Az ORFK azt közölte, hogy vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetése miatt indítottak eljárást ismeretlen tettes ellen. A balesetről videofelvételek készültek, a rendőrség értelmezése szerint ezeken az látszik, hogy a kis hajó befordult a nagy elé. A katasztrófavédelem azt közölte, hogy a Duna teljes déli szakaszán folyik az áldozatok és a lehetséges túlélők felkutatása; felvették a kapcsolatot a szerb hatóságokkal is. Mun Dzse In dél-koreai elnök telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és arra kérte a magyar kormányt, hogy továbbra is tegyen meg minden tőle telhetőt az eltűnt dél-koreai turisták mentésében. Mun megköszönte, hogy a magyar hatóságok „aktívan végzik a mentési műveleteket”. A dél-koreai elnök kormányszintű operatív csoport megalakítását rendelte el, később pedig bejelentették, hogy Kang Kjung Vha külügyminiszter vezetésével 18 tagú operatív csoport indul csütörtökön Budapestre, és küldenek egy 13 tagú mentőcsoportot is, zömmel búvárokat.
A Miniszterelnökség vezetője a heti Kormányinfón bejelentette , hogy a kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását. Gulyás Gergely kancellária-miniszter a sajtótájékoztatón indoklásul közölte: noha a kormány szerint az elfogadott jogszabály megfelel az európai sztenderdeknek és a jogállamiság követelményeinek, a közigazgatási bíráskodás bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében áll, amely – a kabinet szerint alaptalanul – megkérdőjelezi a bírói függetlenséget. Amíg ezek a viták megnyugtatóan nem zárhatók le, javasolják a rendszer bevezetésének elhalasztását, amelyről csütörtökön indítványt terjesztenek a Ház elé – tudatta. Hozzátette, hogy ennek megfelelően arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne jelöljön a Közigazgatási Felsőbíróság élére.
A kormány 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ennek fő elemei az adózás egyszerűsítését, egyes adók kulcsának mérséklését, adók összevonását tartalmazzák, azt szeretné a kormány, hogy a magyar gazdaság továbbra is lendületben maradjon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a kormányinfón.
Egyebek mellett csökken a szocho, és a kiva mértéke, kevesebb adó lesz, kivezethető lesz az eva, és az adóelőleg feltöltés eltörlését is kezdeményezi a kabinet. A reklámadó kulcsa 0 százalékra csökkenhet 2022 végéig és 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfája, a kistelepüléseken épülő lakásoknál 5 millió forintig visszatérítik az áfát.
A 13 plusz 1 pontból álló akcióterv egyik első lépéseként a szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től 2 százalékponttal 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken, ez az intézkedés 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban 156-160 milliárd forintot hagy a gazdaság szereplőinél – mondta. A kiva (kisvállalati adó) mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020 január elsejétől, ezzel az adózási formával 40 ezer vállalkozás adózik, a mérséklés 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
Jelezte, hogy az adózás egyszerűsítését is célul tűzték ki, várhatóan az adók száma is csökken, így várhatóan lehetőség lesz az eva kivezetésére. Rámutatott: az adóelőleg feltöltés eltörlését is kezdeményezi a kormány, a jövőben a májusi adóbevallással együtt lehet majd rendezni az adókötelezettségeket.
Mivel a turisztikai ágazat további fejlesztését kívánják elérni, a szálláshely-szolgáltatások áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan 4 százalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulást kell majd fizetni.
Varga Mihály jelezte: ez év július 3-tól a magyar állampapír plusz néven új államkötvény kerül a piacra, nagyon kedvező kamatozással, 3,5 százalékos kamattal indul, majd a vásárlás után az ötödik év végén 6 százalék lesz a kamata. Ennek forgalmazásában az államkincstár és a bankok mellett a lakástakarék-pénztárak is részt vesznek majd.
A pénzügyminiszter elmondta: a kistelepüléseken a lakásépítések, lakásberuházások ösztönzését kívánják erősíteni, ezért az ilyen építkezéseknél 5 millió forintig visszatérítik majd az áfát. A jövőben a magánvállalkozások is kapnak támogatást ahhoz, hogy munkásszállókat építsenek – tette hozzá.
Külföld:
Bár Marine le Pen pártja nyerte az európai parlamenti választásokat, a kialakult politikai helyzet mégis Emmanuel Macronnak kedvezhet a következő elnökválasztásokon. Ezt állítják csaknem egybehangzóan a francia elemzők. A vasárnapi szavazás eredményében nem az volt a meglepő, hogy a szélsőjobboldalinak címkézett Nemzeti Tömörülés végzett az első helyen – amúgy mindössze 0,9 százalékkal előzve meg a kormánypárti koalíciót – hanem a mérsékelt jobboldal bukása. A felmérések rendre azt jelezték, hogy a Republikánusok a szavazatok 12,5-14 százalékára számíthatnak, ehelyett azonban mindössze 8,5 százalékot értek el. Emmanuel Macron pártja sikeresen szívta el a szavazókat a mérsékelt jobboldaltól és immár tartósan jobb-, illetve balközépre lavírozta magát. A közvéleménykutatók szerint vasárnap nagyjából egymillió republikánus választó szavazott a kormánykoalíció listájára, miközben további 700 ezren Marine Le Pen-ékre adták voksukat. Franciaországban egyelőre az úgynevezett „progresszista” és globalizáció párti erők előretörése zajlik, az elemzők pedig azt hangsúlyozzák: amennyiben a jelenlegi helyzet nem változik, úgy a 2022-es elnökválasztásokon ismét Emmanuel Macron – Marine Le Pen párviadal várható. Ami biztosan a jelenlegi államfő újraválasztását eredményezné.
Magyarország mindig nagy figyelmet fordít és nagy jelentőséget tulajdonít a közép-európai országok együttműködésének, és ennek megfelelően a szomszédokkal való jó kapcsolatnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Marija Pejcinovic Buric horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel közösen. A két politikus a zágrábi magyar nagykövetség új épületének ünnepélyes átadásán vett részt. Szijjártó Péter kiemelte: „Horvátországot szövetségesnek, barátnak és jó szomszédnak tartjuk. A magyar emberek szeretik Horvátországot, csak a tavalyi esztendőben 655 ezer magyar választotta nyaralása helyszínéül a horvát tengerpartot, és 400 millió euróval járultak hozzá a horvát turisztikai bevételekhez”. A magyar diplomácia vezetője csütörtök reggel találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel és Kolinda Grabar-Kitarovic államfővel is.
Nem fogadta el az ukrán parlament Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök lemondását, mert a kabinet mögött álló két legnagyobb létszámú frakció ezt nem támogatta szavazatával. A kormány menesztése mellett csak 97 képviselő szavazott a szükséges 226 helyett a 450 tagú parlamentben. A szavazás előtt Szerhij Szoboljev, a Julija Timosenko vezette Haza (Batykivscsina) párt frakciójának képviselője közölte, hogy annak idején ennek a kormánynak a megalakítását sem támogatták, így megszavazzák menesztését is. Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezetője úgyszintén jelezte, hogy frakciója Hrojszman és kormánya távozása mellett van. Mellesleg kifogásolta, hogy Volodimir Zelenszkij államfő nem volt jelen az ülésteremben. A hivatalából a minapi elnökválasztás után távozott Petro Porosenko volt elnök mögött álló parlamenti frakció, és a másik kormánypárt, az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök vezette Népi Front viszont előre jelezte, hogy nem szavazza meg a kabinet menesztését.
Donald Trump amerikai elnök veje és vezető tanácsadója, Jared Kushner valamint Jason Greenblatt közel-keleti tárgyalásokért felelős különmegbízott megérkezett Izraelbe, hogy előkészítse a terepet az amerikai kormány izraeli-palesztin béketerve gazdasági szekciójának. A Trump-kormány tavaly épp a választások miatt halasztotta el a régóta várt és nagy titok övezte béketerv bemutatását, de mivel nem alakult működőképes izraeli kormány, elképzelhető, hogy ismét új időpont után néznek. A két küldött a tervek szerint csütörtökön találkozott Netanjahuval Jeruzsálemben. Kushner és Greenblatt szerdán II. Abdullah jordán királlyal tárgyalt Ammanban, hogy megszerezzék támogatását az amerikai kormány jövő hónapban rendezett konferenciájához Bahreinben. Jordánia, az USA egyik legfontosabb szövetségese, még nem nyilatkozott, hogy részt vesz-e a június 25-26-i találkozón Manamában. A palesztinok viszont már jelezték, hogy bojkottálják a csúcstalálkozót, mondván, a rendezvény erősen elfogult Izrael javára. Kushner azt mondta, a bahreini konferencia az Izrael és a palesztinok közötti béke gazdasági alapjaira összpontosít, és nem foglalkozik olyan alapvető politikai kérdésekkel, mint a palesztin állam ügye.
Gazdaság:
A képzett munkaerő egyre fokozódó hiánya és a bérminimum emelések hatására emelkedtek márciusban a bruttó bérek. Az átlagbérek kétszámjegyű növekedését segítette az is, hogy korábbi közfoglalkoztatottak nagy számban kerültek át az elsődleges munkaerőpiacra, amivel magasabb bért értek el – így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bérstatisztikai jelentését. Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában megállapította, hogy a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására emelkedtek márciusban a bruttó bérek. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az átlagbérek kétszámjegyű növekedését segítette az is, hogy több korábbi közfoglalkoztatott került át az elsődleges munkaerőpiacra, amivel magasabb bért ért el. A bérek emelkedését a versenyszféra húzta, míg az állami szférában bérrendezésekre van szükség.
Időjárás:
Hazánkban pénteken délelőtt jellemzően közepesen felhős lesz az ég, elszórt jelleggel fordulhat elő záporeső. Délután a megnövekvő gomolyfelhőzetből záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban 8, 13 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 23 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Pénteken nem érkezik front. A melegedés hatására gyenge melegfornti jellegű panaszok jelentkezhetnek: általános lehet a migrén, a fáradékonyság és alvászavar is felléphet. Az időnként megélénkülő szél továbbra is okozhat fejfájást és nyugtalanságot. A kialakuló záporok, zivatarok környezetében fülledté válik a levegő, légszomj jelentkezhet. A közlekedést, záporok és zivatarok zavarhatják. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.
Büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja rendőrség, mi vezethetett a szerda esti, legalább hét áldozatot követelő dunai hajóbalesethez Budapesten. Az ütközésben 21-en eltűntek, őket nagy erőkkel keresik a Duna déli szakaszán. Az elhunytak hozzátartozóinak részvétét fejezte ki Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint a pártok képviselői. Az ORFK azt közölte, hogy vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetése miatt indítottak eljárást ismeretlen tettes ellen. A balesetről videofelvételek készültek, a rendőrség értelmezése szerint ezeken az látszik, hogy a kis hajó befordult a nagy elé. A katasztrófavédelem azt közölte, hogy a Duna teljes déli szakaszán folyik az áldozatok és a lehetséges túlélők felkutatása; felvették a kapcsolatot a szerb hatóságokkal is. Mun Dzse In dél-koreai elnök telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és arra kérte a magyar kormányt, hogy továbbra is tegyen meg minden tőle telhetőt az eltűnt dél-koreai turisták mentésében. Mun megköszönte, hogy a magyar hatóságok „aktívan végzik a mentési műveleteket”. A dél-koreai elnök kormányszintű operatív csoport megalakítását rendelte el, később pedig bejelentették, hogy Kang Kjung Vha külügyminiszter vezetésével 18 tagú operatív csoport indul csütörtökön Budapestre, és küldenek egy 13 tagú mentőcsoportot is, zömmel búvárokat.
A Miniszterelnökség vezetője a heti Kormányinfón bejelentette , hogy a kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását. Gulyás Gergely kancellária-miniszter a sajtótájékoztatón indoklásul közölte: noha a kormány szerint az elfogadott jogszabály megfelel az európai sztenderdeknek és a jogállamiság követelményeinek, a közigazgatási bíráskodás bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében áll, amely – a kabinet szerint alaptalanul – megkérdőjelezi a bírói függetlenséget. Amíg ezek a viták megnyugtatóan nem zárhatók le, javasolják a rendszer bevezetésének elhalasztását, amelyről csütörtökön indítványt terjesztenek a Ház elé – tudatta. Hozzátette, hogy ennek megfelelően arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne jelöljön a Közigazgatási Felsőbíróság élére.
A kormány 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ennek fő elemei az adózás egyszerűsítését, egyes adók kulcsának mérséklését, adók összevonását tartalmazzák, azt szeretné a kormány, hogy a magyar gazdaság továbbra is lendületben maradjon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a kormányinfón.
Egyebek mellett csökken a szocho, és a kiva mértéke, kevesebb adó lesz, kivezethető lesz az eva, és az adóelőleg feltöltés eltörlését is kezdeményezi a kabinet. A reklámadó kulcsa 0 százalékra csökkenhet 2022 végéig és 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfája, a kistelepüléseken épülő lakásoknál 5 millió forintig visszatérítik az áfát.
A 13 plusz 1 pontból álló akcióterv egyik első lépéseként a szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től 2 százalékponttal 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken, ez az intézkedés 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban 156-160 milliárd forintot hagy a gazdaság szereplőinél – mondta. A kiva (kisvállalati adó) mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020 január elsejétől, ezzel az adózási formával 40 ezer vállalkozás adózik, a mérséklés 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
Jelezte, hogy az adózás egyszerűsítését is célul tűzték ki, várhatóan az adók száma is csökken, így várhatóan lehetőség lesz az eva kivezetésére. Rámutatott: az adóelőleg feltöltés eltörlését is kezdeményezi a kormány, a jövőben a májusi adóbevallással együtt lehet majd rendezni az adókötelezettségeket.
Mivel a turisztikai ágazat további fejlesztését kívánják elérni, a szálláshely-szolgáltatások áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan 4 százalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulást kell majd fizetni.
Varga Mihály jelezte: ez év július 3-tól a magyar állampapír plusz néven új államkötvény kerül a piacra, nagyon kedvező kamatozással, 3,5 százalékos kamattal indul, majd a vásárlás után az ötödik év végén 6 százalék lesz a kamata. Ennek forgalmazásában az államkincstár és a bankok mellett a lakástakarék-pénztárak is részt vesznek majd.
A pénzügyminiszter elmondta: a kistelepüléseken a lakásépítések, lakásberuházások ösztönzését kívánják erősíteni, ezért az ilyen építkezéseknél 5 millió forintig visszatérítik majd az áfát. A jövőben a magánvállalkozások is kapnak támogatást ahhoz, hogy munkásszállókat építsenek – tette hozzá.
Külföld:
Bár Marine le Pen pártja nyerte az európai parlamenti választásokat, a kialakult politikai helyzet mégis Emmanuel Macronnak kedvezhet a következő elnökválasztásokon. Ezt állítják csaknem egybehangzóan a francia elemzők. A vasárnapi szavazás eredményében nem az volt a meglepő, hogy a szélsőjobboldalinak címkézett Nemzeti Tömörülés végzett az első helyen – amúgy mindössze 0,9 százalékkal előzve meg a kormánypárti koalíciót – hanem a mérsékelt jobboldal bukása. A felmérések rendre azt jelezték, hogy a Republikánusok a szavazatok 12,5-14 százalékára számíthatnak, ehelyett azonban mindössze 8,5 százalékot értek el. Emmanuel Macron pártja sikeresen szívta el a szavazókat a mérsékelt jobboldaltól és immár tartósan jobb-, illetve balközépre lavírozta magát. A közvéleménykutatók szerint vasárnap nagyjából egymillió republikánus választó szavazott a kormánykoalíció listájára, miközben további 700 ezren Marine Le Pen-ékre adták voksukat. Franciaországban egyelőre az úgynevezett „progresszista” és globalizáció párti erők előretörése zajlik, az elemzők pedig azt hangsúlyozzák: amennyiben a jelenlegi helyzet nem változik, úgy a 2022-es elnökválasztásokon ismét Emmanuel Macron – Marine Le Pen párviadal várható. Ami biztosan a jelenlegi államfő újraválasztását eredményezné.
Magyarország mindig nagy figyelmet fordít és nagy jelentőséget tulajdonít a közép-európai országok együttműködésének, és ennek megfelelően a szomszédokkal való jó kapcsolatnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Marija Pejcinovic Buric horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel közösen. A két politikus a zágrábi magyar nagykövetség új épületének ünnepélyes átadásán vett részt. Szijjártó Péter kiemelte: „Horvátországot szövetségesnek, barátnak és jó szomszédnak tartjuk. A magyar emberek szeretik Horvátországot, csak a tavalyi esztendőben 655 ezer magyar választotta nyaralása helyszínéül a horvát tengerpartot, és 400 millió euróval járultak hozzá a horvát turisztikai bevételekhez”. A magyar diplomácia vezetője csütörtök reggel találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel és Kolinda Grabar-Kitarovic államfővel is.
Nem fogadta el az ukrán parlament Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök lemondását, mert a kabinet mögött álló két legnagyobb létszámú frakció ezt nem támogatta szavazatával. A kormány menesztése mellett csak 97 képviselő szavazott a szükséges 226 helyett a 450 tagú parlamentben. A szavazás előtt Szerhij Szoboljev, a Julija Timosenko vezette Haza (Batykivscsina) párt frakciójának képviselője közölte, hogy annak idején ennek a kormánynak a megalakítását sem támogatták, így megszavazzák menesztését is. Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezetője úgyszintén jelezte, hogy frakciója Hrojszman és kormánya távozása mellett van. Mellesleg kifogásolta, hogy Volodimir Zelenszkij államfő nem volt jelen az ülésteremben. A hivatalából a minapi elnökválasztás után távozott Petro Porosenko volt elnök mögött álló parlamenti frakció, és a másik kormánypárt, az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök vezette Népi Front viszont előre jelezte, hogy nem szavazza meg a kabinet menesztését.
Donald Trump amerikai elnök veje és vezető tanácsadója, Jared Kushner valamint Jason Greenblatt közel-keleti tárgyalásokért felelős különmegbízott megérkezett Izraelbe, hogy előkészítse a terepet az amerikai kormány izraeli-palesztin béketerve gazdasági szekciójának. A Trump-kormány tavaly épp a választások miatt halasztotta el a régóta várt és nagy titok övezte béketerv bemutatását, de mivel nem alakult működőképes izraeli kormány, elképzelhető, hogy ismét új időpont után néznek. A két küldött a tervek szerint csütörtökön találkozott Netanjahuval Jeruzsálemben. Kushner és Greenblatt szerdán II. Abdullah jordán királlyal tárgyalt Ammanban, hogy megszerezzék támogatását az amerikai kormány jövő hónapban rendezett konferenciájához Bahreinben. Jordánia, az USA egyik legfontosabb szövetségese, még nem nyilatkozott, hogy részt vesz-e a június 25-26-i találkozón Manamában. A palesztinok viszont már jelezték, hogy bojkottálják a csúcstalálkozót, mondván, a rendezvény erősen elfogult Izrael javára. Kushner azt mondta, a bahreini konferencia az Izrael és a palesztinok közötti béke gazdasági alapjaira összpontosít, és nem foglalkozik olyan alapvető politikai kérdésekkel, mint a palesztin állam ügye.
Gazdaság:
A képzett munkaerő egyre fokozódó hiánya és a bérminimum emelések hatására emelkedtek márciusban a bruttó bérek. Az átlagbérek kétszámjegyű növekedését segítette az is, hogy korábbi közfoglalkoztatottak nagy számban kerültek át az elsődleges munkaerőpiacra, amivel magasabb bért értek el – így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bérstatisztikai jelentését. Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában megállapította, hogy a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására emelkedtek márciusban a bruttó bérek. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az átlagbérek kétszámjegyű növekedését segítette az is, hogy több korábbi közfoglalkoztatott került át az elsődleges munkaerőpiacra, amivel magasabb bért ért el. A bérek emelkedését a versenyszféra húzta, míg az állami szférában bérrendezésekre van szükség.
Időjárás:
Hazánkban pénteken délelőtt jellemzően közepesen felhős lesz az ég, elszórt jelleggel fordulhat elő záporeső. Délután a megnövekvő gomolyfelhőzetből záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban 8, 13 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 23 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Pénteken nem érkezik front. A melegedés hatására gyenge melegfornti jellegű panaszok jelentkezhetnek: általános lehet a migrén, a fáradékonyság és alvászavar is felléphet. Az időnként megélénkülő szél továbbra is okozhat fejfájást és nyugtalanságot. A kialakuló záporok, zivatarok környezetében fülledté válik a levegő, légszomj jelentkezhet. A közlekedést, záporok és zivatarok zavarhatják. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.
