A BreuerPress és a HetiTV hírei
Megjelent a falusi csok részleteit tartalmazó kormányrendelet a Magyar Közlönyben – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár kifejtette: a falusi csok a Magyar falu program része, célja, hogy többlettámogatást kínáljon azoknak a fiataloknak, akik faluban akarnak családot alapítani, otthont teremteni. A települési körbe az olyan ötezer lélekszám alatti helységek tartoznak, amelyek népessége 2003-2018 között csökkent, továbbá azok, amelyek a leghátrányosabb helyzetű járásokban találhatók. Ez összesen 2486 település. A most megjelent részletszabályozás az általános csok-rendeletet egészíti ki, július 1-jétől hatályos, egyelőre három évre szól, de folyamatosan ellenőrzik a falusi csok hatásait, és legkésőbb három év múlva döntenek arról, folytatódjon-e a rendszer, bővüljön-e a települési kör – közölte.
Magyarországon csaknem 220 ezer gyermek jár valamilyen felekezeti óvodába, iskolába és középiskolába, számuk nyolc év alatt megduplázódott – ismertette a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós azt mondta: ilyen református közösségekbe csaknem ötvenezer gyermek jár. Az államtitkár beszédében kifejtette, sokan megkérdőjelezik az egyházi iskolák létjogosultságát. Az ezt vallók magyarázata szerint ezek az intézmények tanításban nem kiemelkedőbbek és nem adnak többet a hagyományos iskoláknál, viszont a fiatalok számára olyan „irányjelzőket” nyújtanak, melyekhez életük alatt bármikor visszanyúlhatnak – közölte.
A migráció kérdése által először van összeurópai témája az európai parlamenti választásoknak – mondta a Nézőpont Intézet vezetője. Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: ez azért lehetséges, mert a migrációs krízis nemcsak az illegális bevándorlókról szól, hanem egy sokkal mélyebb összefüggőseket felmutató téma. A migráció kérdésébe beletartozik az is, hogy ki döntsön az Európai Unió következő 10-20 évéről, arról, hogy kikkel akarunk együtt élni, illetve arról is, hogy mire szabad összeurópai forrásokat elkölteni és mire nem – fejtette ki. Hangsúlyozta: a választásnak ideológia dimenziója is van, mégpedig a tekintetben, hogy a humanizmus befogadást vagy helyben segítést jelent-e. A szakértő a lehetséges részvételi arányról azt mondta, hatalmas változás nem várható, mivel a migráció témája ugyan minden európai országban a levegőben van, de a választható képviselők csak részben változtak meg az európai politikai palettán.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel a kormányt, hogy hirdessen egészségügyi válsághelyzetet és adjon újabb forrásokat az egészségügynek. A DK ügyvezető alelnöke indoklásként azt mondta, hogy a hétvégén összeomlott a budapesti sürgősségi ellátás, négy kórházból háromban nem tudták fogadni a súlyos sérülteket. Molnár Csaba összehasonlításként hangsúlyozta, hogy 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején, egy hivatalos, az egészségügy minőségét mérő rangsorban Magyarország még Spanyol-, Olasz- és Írországot is megelőzte. Mára már Albánia és Macedónia is Magyarország előtt van – hívta fel a figyelmet.
Még két napig, azaz május 15-ig adhatják le hiteligénylési kérelmüket az arra jogosult hallgatók, ha június 15-ig szeretnének diákhitelben részesülni. Aki kifut a határidőből, legközelebb már csak a 2019/2020-as őszi tanévben juthat pénzhez – közölte a Diákhitel Központ. Kiemelték: aki időben átgondolja várható kiadásait, akár egy összegben, maximum 350 ezer forint értékben is kérheti a szabad felhasználású Diákhitel1-et, 2,2 százalékos kamattal. Azok számára, akiknek nem „költőpénz” kell, a Diákhitel2 nyújthat megoldást képzési díjuk kifizetéséhez, 0 százalékos kamattal. Kitértek arra is: a diákhitel igénylése egyszerű, a felsőoktatási intézmények elektronikus tanulmányi rendszereinek felületeiről (Neptun) is elindítható, regisztrált ügyfélkapus bejelentkezéssel akár otthonról is, elektronikusan aláírható a szerződés.
Külföld:
Orbán Viktor miniszterelnök jó munkát végez Magyarország biztonságának megőrzésében – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban, ahol a magyar kormányfőt fogadta munkalátogatáson. Úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnököt egész Európában tisztelik. Kiemelte, azt is, hogy Magyarország büszke és jó tagja a NATO-nak. Méltatta Trump azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a magyar kormány tesz az illegális migráció ellen, és leszögezte, hogy Európában óriási problémát okoz. Örülünk, hogy együtt küzdünk az Egyesült Államokkal az illegális bevándorlás és a terrorizmus ellen, és a keresztény közösségek védelméért- mondta Orbán Viktor. Ezt utána Donald Trump meg is köszönte a magyar miniszterelnöknek, és megismételte, hogy Orbán Viktor nagyszerű munkát végzett. Orbán Viktor azt mondta: Magyarország büszke arra, hogy fontos ügyekben, például az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni harcban közösen lép fel az Egyesült Államokkal. Magyarországon az emberekkel, az emberekért dolgozunk, ez a jelszó – mondta Orbán Viktor. 2011-ben elfogadtuk az új alkotmányt, és az jól működik – tette hozzá.
Nagy-Britannia és Németország aggodalmát fejezi az Irán és az Egyesült Államok között kiújult feszültség fokozódása miatt – jelentette ki Jeremy Hunt brit, és Heiko Maas német külügyminiszter Brüsszelben, miután megbeszélést folytattak Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. Pompeo – aki eredeti tervek szerint Moszkvába tartó útját megszakítva tett látogatást az uniós tagállamok külügyminisztereinek egynapos tanácskozásán – az iráni atomalkuval kapcsolatos ügyekről tárgyalt Jean-Yves Le Drian francia, valamint brit és német partnereivel. A brit külügyminiszter a találkozót követően kijelentette: „nagyon aggódunk” egy katonai konfliktus kirobbanásának lehetősége miatt, ami véleménye szerint nem áll egyetlen fél érdekében sem. „Ha Irán nukleáris hatalommá válik, valószínűleg szomszédjai is azzá akarnak válni majd. Mivel ez már most is a világ legbizonytalanabb régiója, Irán lépése jelentős lépést jelent a rossz irányba” – nyilatkozta Hunt. „Aggódunk a fejlemények és a térségben tapasztalható feszültségek fokozódása miatt” – fogalmazott a német külügyminiszter. El kell kerülni a katonai jellegű konfliktus kirobbanását – húzta alá.
Az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a jogállamisági eljárást Románia ellen, ha az életbe lépteti a büntetőjog áprilisban elfogadott módosításait. Erre Frans Timmermans figyelmeztette a román vezetőket egy pénteken keltezett levélben, amelyet hétfőn tett közzé a G4Media ellenzéki hírportál. A bizottság első alelnöke szerint a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási törvénykönyv és a korrupciós bűncselekményekről szóló jogszabály múlt hónapban megszavazott módosításai gyakorlatilag büntetlenséget biztosítanak az elkövetőknek egy sor bűncselekmény – köztük korrupciós cselekmények – esetében.
Lengyelország lemondta egy izraeli küldöttség fogadását, mert a zsidók vagyonának visszaszolgáltatásáról akartak tárgyalni – jelentette a Jediót Ahronót. A lengyel külügyminisztérium azt követően törölte az izraeli szociális, illetve külügyminisztériumi tisztségviselőinek hétfőre tervezett varsói látogatását, hogy több ezer lengyel tiltakozott az ellen, hogy kárpótlást juttassanak a holokauszt alatt vagy után családi tulajdonuktól megfosztott zsidóknak. A lengyel külügyi tárca indoklása szerint Izrael az utolsó pillanatban olyan módon változtatta meg a küldöttség összetételét, amely arra utal, hogy a tárgyalások elsősorban a zsidó tulajdon kárpótlásával kapcsolatos kérdésekre összpontosultak volna.
Reuven Rivlin elnök elfogadva Benjamin Netanjahu miniszterelnök kérését, két héttel meghosszabította a koalícióalakításra adott időt. Netanjahu május 29-ig kérte a kiterjesztést, mivel a Likud még nem tudott egyik potenciális partnerével sem megegyezésre jutni. “2019. április 17-én Ön megbízott engem a kormányalakítással,” írta Netanjahu. “Az ezt követő időszakban én és a munkatársaim tárgyalásokat folytattunk azokkal a pártokkal, akik engem ajánlottak Önnek, és komoly előrelépést tettünk a kormányalakítás felé.” Azonban Pészach, Jom Hasoá, Jom Hazikaron, Jom Haacmaut és “a Gázai övezet körüli biztonsági helyzet miatt” a miniszterelnök kénytelen élni a törvény által engedélyezett meghosszabbítással, hogy lezárja a tárgyalásokat a partnerekkel és összeállhasson a koalíció.
Gazdaság:
A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 2817 vállalati vezető válaszából összeállított konjunktúra vizsgálata szerint. Az MKIK GVI konjunktúramutató 58,2 ponton állt 2019 áprilisában a 2018. októberi 55,5 pont után, az idei áprilisi érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb. A kamara közleményében kiemelte a 2017 októbere óta tartó javuló tendencia folytatódott, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a jövőbeni üzleti helyzetre vonatkozó várakozások optimistábbá váltak az elmúlt fél év során. A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 36 ponton áll, ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.
Időjárás:
Hazánkban kedden délelőtt folytatódik a borús idő, sokfelé várható eső. Délután Zárt felhőzet borítja az eget, amelyből ország nagy részén számítani kell tartós esőre. A szél napközben viharos északi lesz. Hajnalban 4, 9 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 5, 17 fok között alakul. Késő este 5, 14 fok lesz. Kedden melegfront alakítja időjárásunkat. Az arra érzékenyek körében fokozódhatnak a gyulladásos panaszok, emellett migrénre és fáradékonyságra is készülni kell. A változékonyság vérnyomásproblémákat okoz, a szívbetegek állapota romolhat. A szeles időben fokozódik a stressz és az említett tünetek is intenzívebbé válhatnak. A pollenkoncentráció csökken, a közelekedést a viharos széllökések és a csapadék nehezíti. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.
