Reuven Rivlin izraeli államelnök megkezdte a pártok képviselőinek fogadását, hogy megtegyék javaslataikat a következő miniszterelnökének személyére.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

 

A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották.

1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A Holokauszt Emlékközpont minden évben e napon emlékműsorral, az Áldozatok emlékfalánál mécsesgyújtással emlékezik meg a holokauszt nemzeti áldozatairól.

 

Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett állt ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után.  Orbán Viktor úgy fogalmazott: a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. „Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (…) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke” – mondta. A kormányfő kijelentette továbbá: hamarosan lezárul egy európai korszak, mert a közép-európai országok nemsokára utolérik az EU alapítóinak gazdasági teljesítményét, Közép-Európa nélkül pedig ma nem is lenne növekedés az unióban. Ezért az unió bővítése nemcsak a belépőknek jó, hanem a közösség már bent lévő tagjainak is – hangsúlyozta.

 

Több mind 600 ezer támogató aláírást gyűjtött össze eddig a Fidesz az EP-kampányban – mondta Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója. Az igazgató elmondta, a május végi európai parlamenti választás sorsdöntő lesz, és Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos terve a bevándorlás megállításáról szól. „Ez az az út, amely Európát sikeressé teheti, Magyarországot pedig biztonságban tarthatja, ezért folytatjuk továbbra is az aláírások gyűjtését” – fűzte hozzá. Hidvéghi Balázs közölte: azt tapasztalják, hogy az emberek értik a választás tétjét, azt, hogy Európa sorsáról és jövőjéről döntenek.

 

A svéd miniszterelnök közismerten bevándorláspárti politikus, aki Magyarországra is rá akarja kényszeríteni az illegális bevándorlókat, és meg akarja büntetni a magyarokat, mert nemet mondtak a kötelező betelepítési kvótára – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek Magyarország migrációs politikáját elmarasztaló nyilatkozatára reagálva. A Dagens Nyheter című svéd balliberális országos napilap internetes felületén Stefan Löfven svéd miniszterelnök nyilatkozatában azt mondta: ha valaki nem kész arra, hogy felelősséget vállaljon, akkor annak ára kell, hogy legyen. „Ekkor nem lehet az EU támogatásaiból ugyanolyan módon részesedni, mint ma. Magyarország az egyik olyan tagállam, amely a legtöbbet kapja. És nem tartható, hogy az a tagállam, amely a legtöbb forrásban részesül az EU-tól, azt mondja, hogy nem, mi nem vállalunk felelősséget a migráció tekintetében.”

 

A magyar választók és Európa jövőjét szem előtt tartva, legjobb szakmai tudásuk szerint dolgoztak az Európai Parlamentben (EP) az elmúlt öt évben – értékelte a most záruló ciklusban végzett munkáját Ujhelyi István, az MSZP és Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Ujhelyi István, aki az MSZP-Párbeszéd közös listáján a második helyen áll azt mondta, számukra az a legfontosabb, hogy az orbáni háborúskodással, gyűlöletpolitikával, a Brüsszel elleni hadjárattal szemben megmutassák azt, vannak olyan hazafiak, akik képviselni tudják Magyarország európai arcát. Hozzátette: az EP-ben végzett munkájuknak nem az volt az értelme önmagában, hogy ellentartsanak az orbáni politikának, hanem hogy olyan szakmai tevékenységet folytassanak, amelynek a magyar választók és Európa jövője szempontjából is van értelem. Jávor Benedek, a közös lista negyedik helyén szereplő politikus közölte, az EP-képviselők elsődleges feladata, hogy legjobb tudásuk szerint Magyarország és a magyar társadalom érdekeit képviselve úgy alakítsák az uniós szabályozást, hogy az sikeres, fenntartható Európához vezessen.

 

A Demokratikus Koalíció EP-listavezetője arra szólította fel a Nemzeti Választási Irodát (NVI), tegye lehetővé minden párt számára, hogy egy-egy informatikai szakembere a kampány alatt és a választás napján is folyamatosan ellenőrizhesse a választási szoftvert. Dobrev Klára egyúttal arra kérte az „európai magyarokat, a demokratákat”, hogy aki teheti, az jelentkezzen szavazóköri biztosnak. Indoklásként azt mondta, minden szavazókörben ott kell lenniük, hogy ne ismétlődhessen meg az a „tömegével előforduló csalás, ami április 8-án”. Végül arra szólította fel a szavazókat, hogy az ajánlási időszak lezárulta után kérjék ki adataikat az NVI-től és tudják meg, szerepel-e a nevük olyan pártlistán, amelyet nem támogattak.

 

Külföld:

 

Tűz ütött ki hétfő este 7 óra után a párizsi Notre Dame székesegyházban. A lángok a világhírű épület középső tornyát elpusztították, a következő órák pedig kritikusak abból a szempontból, hogy egyáltalán megmenthető lesz-e a Notre Dame. A műkincsek állítólag biztonságban vannak, a tűzoltók  az északi torony összedőlését próbálták megakadályozni. Közben a világ vezető politikusai szinte mind részvétüket fejezték ki. A hatóságok megerősítették, hogy balesetről és nem szándékos gyújtogatásról van szó. A tűz kitörésének idején látogatók már nem tartózkodtak a katedrálisban.

A tűzoltók parancsnoka azt közölte, hogy egy emberük súlyosan megsérült a lángok oltása közben. Jean-Claude Gallet hozzátette: a katedrális tetejének mintegy kétharmada semmisült meg a tűzben.

A tűz elérte az egyik harangtornyot, azonban itt meg tudták állítani a lángok terjedését, és végül mindkét harangtornyot megmentették. Az épület fő szerkezete megmaradt, a tetőszerkezet kétharmada viszont leégett.  Az éjszakai órákra sikerült megfékezni a tüzet és megkezdődött az épületrészek hűtése.
ERDŐ PÉTER bíboros, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról biztosította a párizsi érseket és a francia katolikus közösséget.

A levélben, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott, a bíboros azt írta: megrendülten értesült arról, hogy a nagyszerű párizsi Saint-Sulpice-templomot ért tűzeset után most, a nagyhét kezdetén a város főtemploma, a Boldogságos Szűz Máriának szentelt Notre-Dame áll lángokban.

 

Magyarország egyértelmű érdeke az, hogy Szerbia erős ország legyen, hiszen a szomszédok erőssége felértékel bennünket – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.  A politikus a magyar-szerb közös kormányülés előtt tárgyalt Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel, valamint Jadranka Joksimovic európai integrációs miniszterrel. Elmondta, Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon Szerbia erősödéséhez részben gazdaságilag, részben pedig az európai integrációs folyamat felgyorsításával. „Nem fogadjuk azt el, hogy 2025-ig ne lehetne bővíteni az Európai Uniót, nem fogadjuk el azt sem el, hogy Szerbia integrációs folyamatát az Európai Bizottság mesterségesen lassítja” – húzta alá.

 

Felgyorsul a lengyelországi amerikai katonai jelenlét megerősítése, a tervet Donald Trump amerikai elnök valószínűleg szeptember 1-jén, a második világháború kitörésének 80. évfordulóján jelenti majd be Varsóban – írta a Rzeczpospolita. Washington azt jelezte Varsónak, hogy Andrzej Duda lengyel államfőt június közepén hívnák meg a Fehér Házba, hogy „megoldják az utolsó vitás kérdéseket az Egyesült Államok lengyelországi bázisainak fejlesztését illetően” – írja a lengyel kormánnyal szemben távolságtartó, jobbközép irányultságú újság, három meg nem nevezett lengyel és amerikai forrásra hivatkozva. Amennyiben a két elnök előzetes megegyezésre jut, Trump meghirdetheti Varsóban az új amerikai katonai kezdeményezést. A lengyel államfői hivatal csupán azt erősítette meg a Rzeczpospolitának, hogy Trump szerepel a szeptemberi megemlékezés meghívottjai között, valamint hogy Duda júniusban az Egyesült Államokba készül. A már korábban tervezett amerikai út napirendjén egyelőre gazdasági témák szerepelnek, és jelenleg a nyugati part az úti cél.

 

Theresa May brit miniszterelnök elsődleges fontosságú célkitűzése a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltétrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti elfogadtatása még a május 23-án kezdődő európai parlamenti választások előtt, annak érdekében, hogy Nagy-Britanniának ne kelljen részt vennie az EP-választásokon – mondta a brit külügyminiszter. Jeremy Hunt, aki Japánban tárgyal a Brexit után kereskedelmi kapcsolatokról, a BBC rádiónak Tokióból nyilatkozva kijelentette: a brit választók számára „hatalmas csalódást” okozna, ha voksolniuk kellene a jövő havi EP-választásokon. Arra a riporteri felvetésre, hogy egyes kormányzati vélemények szerint a brit részvétel az EP-választásokon „katasztrófával” érne fel, Hunt egyetértőleg azt mondta: a kormányzó Konzervatív Párt választási kilátásai szempontjából „ez egyértelműnek tűnik”.

 

Mun Dzse In dél-koreai elnök közölte, hogy kész bárhol, bármilyen formában találkozni Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Mun egyúttal üdvözölte, hogy Kim újra tárgyalna Donald Trump amerikai elnökkel. A dél-koreai vezető tanácsadóinak elmondta: úgy véli, eljött az előkészületek és az észak-déli csúcstalálkozók ideje. „Mihelyst Észak-Korea kész rá, remélem, hogy újabb csúcstalálkozót tarthatunk a két Korea között, formai és helyszíni megkötés nélkül” – hangsúlyozta. Ez volt az első alkalom, hogy Mun fehér házi találkozója óta hivatalosan megszólalt Észak-Korea ügyében.

 

Elhúzódó polgárháborútól óvott Ahmed Majtik líbiai miniszterelnök-helyettes. Szerinte Európának nem kellene tárgyalnia a tobruki ellenkormányt támogató Halífa Haftar tábornokkal, akit árulónak tart. „Haftar elhiteti Európával és a világgal, hogy megzabolázza a terrorizmust” – mondta. „Ehelyett azonban harminc évre polgárháborút, az Iszlám Állam rémuralmát és pusztulást fog előidézni” – vélekedett. Majtik szerint Líbia könnyen Szíria sorsára juthat. Haftar április elején offenzívát indított a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány székhelye, Tripoli ellen. A hadműveleteknek eddig legalább 120 halottja és 560 sebesültje van, és ezrek kényszerültek menekülésre a fővárosból.

 

Reuven Rivlin izraeli államelnök megkezdte a pártok képviselőinek fogadását rezidenciáján, hogy megtegyék javaslataikat az ország következő miniszterelnökének személyére. Meghallgatásuk után várhatóan az eddigi kormányfőt, Benjámin Netanjahut bízza meg az új kormány megalakításával. Rivlin már néhány nappal az április 9-i parlamenti választások után rezidenciájára rendelte a pártok küldötteit – hétfőre elsőként a nagyobb, keddre pedig a kisebb frakciók képviselőit -, hogy tegyék meg javaslataikat.  Először a jobboldali kormányzó Likud javasolta, hogy ismét Benjámin Netanjahu alakítson kormányt, az ő vezetése alatt ez már az ötödik kabinet lenne. „Izrael népe merész egységet szeretne látni, még ha vannak is nézeteltérések” – mondta Rivlin a jobboldali győztes, 36 mandátumot elért Likud párt küldöttségének, arra kérve őket, hogy fontolják meg egy egységkormány megteremtését is a centrista Kék-fehér pártszövetséggel. A Likud válaszában hangsúlyozta, hogy nem terveznek nagykoalíciót, hanem ismét „természetes szövetségeseikkel”, vagyis az ultraortodox vallásos pártokkal, és a kisebb jobboldali pártokkal kívánnak szövetkezni.

 

Gazdaság:

 

Az európai normáknak minden elemében megfelelő, biztonságos, versenyképes, jól üzemelő erőmű épül Pakson – jelentette ki Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Hangsúlyozta, a fővállalkozó Roszatom folyamatosan szállítja a létesítési engedélyek benyújtásához szükséges terveket, amelyeket honosítani kell a magyar viszonyoknak megfelelően. Ebben a folyamatban komoly munka vár a Paks II projekt cégre valamint a technológiát szállító és a kivitelezésért felelős Roszatomra. Kovács Pál kiemelte: érdemi lépések következnek a Paks II projekt tervezésében és kivitelezésében. Emlékeztetett arra, hogy a Paks II beruházás már több jelentős engedéllyel rendelkezik, például a környezetvédelmi, illetve a telephely engedéllyel, jelenleg a létesítési engedély előkészítése folyik.

 

Időjárás:

 

Hazánkban kedden délelőtt országszerte derült, napos idő várható, csapadék nem lesz. Délután a több órás napsütést a Dunántúlon és északkeleten zavarhatják felhők, csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk északi lesz. Hajnalban -4, 2 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 13, 18 fok között alakul. Késő este 4, 9 fok lesz. Kedden eleinte frontmentes lesz az idő, majd estétől egy gyenge melegfront közelíti meg térségünket. Az arra érzékenyek melegfronti jellegű panaszokat tapasztalhatnak, általános lehet a migrén, emellett fáradékonyság és alvászavar is felléphet. A reggeli időszakban kopásos eredetű ízületi bántalmak jelentkezhetnek, melyek napközben fokozatosan mérséklődnek. A közlekedést erős széllökések nehezítik, emellett az erős napsütés is zavaró lehet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.