A BreuerPress és a HetiTV hírei
Március végétől ismét a Thököly úti zsinagógában tarthatja istentiszteleteit a zuglói zsidó közösség. Az épület még 2016 októberének végén égett le, a tavaly kezdődő felújítás több mint 280 millió forintba került. A tűz egy elektromos hiba miatt ütött ki, aminek következtében kiégett a tóra szekrény, kitörtek az ablakok, megolvadtak a vezetékek, a padok, a csillárok, és a 230 négyzetméteres épület tetőszerkezete is megsérült. A 280 millió forintba kerülő felújításhoz a hitközség 142 millió forint állami támogatást kapott. – Ebből az összegből az 1890-ben épült ház tetőterét is be tudtuk építeni, éghetetlen gipszkartonnal szeparált közösségi teret hoztunk létre a gyerekek számára – mondta Gerő Péter, a zuglói közösség vezetőségének tagja. – Az utcafront felől beüvegeztük a teraszt, ezentúl az lesz a rabbi szobája és az elhunyt közösségi tagok emlékhelye.
Európa számára továbbra is a bevándorlás a legfontosabb kérdés, kezelését azonban a nemzetállamokra kell bízni, mivel a brüsszeli vezetés nem hajlandó megfékezni a folyamatot – mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogán Antal a Századvég nemzetközi felméréseire hivatkozva kijelentette, hogy az illegális bevándorlás elleni uniós fellépéssel nem csupán a magyarok, hanem a kontinensen élők többsége is elégedetlen. A Juncker-Timmermanns féle Európai Bizottság alatt – tette hozzá – az egyik legjelentősebb tagország elhagyta a közösséget, több mint 2 millió bevándorló pedig beáramlott. Sikertelen integrációjuk biztonsági válsághoz és a terrorveszély fokozódásához vezetett, a határokon ráadásul újabb tömegek várakoznak a bejutásra – hangsúlyozta Rogán Antal. A veszély tehát nem múlt el, sőt állandósulni fog, ha a májusi EP-választás után továbbra is a bevándorláspárti baloldal akarata érvényesül az unió vezetésében. A szociáldemokrata, liberális és zöld pártok alapvető jognak gondolják a bevándorlást, vezetőik ismeretlenek tömegeit léptetnék be Európába, migránskártyákat és migránsvízumokat adva nekik – mondta.
Az európai parlamenti választáson a fiatalok jövője a tét, ezért is kell támogatni Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos, a bevándorlás megállítását célzó programját – erről a Fidelitas elnöke beszélt. Böröcz László kiemelte, európai parlamenti választásnak soha nem volt még akkora tétje, mint a mostaninak, hiszen ha az Európai Uniónak bevándorláspárti vezetői lesznek, akkor Európai „elesik”, és a fiatalokra egy olyan világ vár, ahol idegenek lesznek saját szülőföldjükön. Szerinte ezért kell támogatni a magyar kormányfő pénteken meghirdetett hétpontos programját.
Az EP-kampány nyitányának pillanatában a Fidesz messze a leghatékonyabb párt a közösségi média használatában, a mozgósítási képessége ezen a felületen is kiemelkedik az összes többi párt közül. Az ellenzéki pártok között a Demokratikus Koalíció előretörése figyelhető meg, „a sor végén pedig a magukat huszonegyedik századi pártoknak tartó Momentum és LMP kullog” – áll a Médianéző Központ Facebook-elemzésében. Az elmúlt 30 napban a kormánypárt hivatalos Facebook-oldala teljesített a legjobban, mert a vizsgált 7 párt bejegyzéseire adott összes interakció (kedvelés, megosztás, komment) 57 százaléka kötődik a Fideszhez. Azaz a közel 1,3 millió felhasználói reakció közül 736 ezer kötődött a kormánypárthoz, ami bejegyzésenként közel 5 ezer aktivitást jelent. A második helyet a Demokratikus Koalíció szerezte meg 13 százalékkal, 170 ezer felhasználói reakcióval. A Jobbik 158 ezer felhasználói reakciót kapott az elmúlt harminc napban. A bejegyzésenkénti átlagos reakciók tekintetében holtverseny alakult ki a két párt között – Jobbik 1092, DK 1087 – , de ketten együtt sem tudták megközelíteni a kormánypártok eredményét. Az elemzés szerint a magukat modern, fiatalos pártokként bemutatni próbáló formációk gyengén szerepeltek, mind a Momentum, mind az LMP a lista végén áll a Facebook használatának hatékonyságát illetően. Az előbbi párt az összes interakció 3, míg utóbbi mindössze 1 százalékát tudhatja magáénak.
A Fidesz nyírbátori térségi országgyűlési képviselője szerint jó a fogadtatása az emberek körében az Orbán Viktor miniszterelnök által a bevándorlás megállítására meghirdetett hétpontos akciótervnek. Simon Miklós a kisváros piacán felállított aláírásgyűjtő standnál elmondta, a május 26-án megtartandó EP-választás tétje rendkívül nagy, sikerül-e megállítani a migránspárti brüsszeli politikát, amitől a kormány meg szeretné védeni az európai és azon belül természetesen a magyar embereket. „Szeretnénk Magyarországot megőrizni magyar országnak” – hangsúlyozta a kormánypárti képviselő.
Magyarországon szombaton elkezdődött az európai parlamenti (EP-) választások kampánya, amiben a legfontosabb kérdés a bevándorlás – jelentette ki Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Hozzátette: a választói csoportok az unió megmaradt 27 tagállamában e téma mentén határolják be azt, hogy melyik pártra adják le a szavazatukat. Az Orbán Viktor által bemutatott 7 pontos program olyan program, amellyel meg lehet állítani Európában az illegális bevándorlást – vélekedett, hozzátéve: a politikai szövetségesek nagy valószínűséggel támogatni fogják ezt a programot, és uniós szinten lehet majd ezt megvitatni. Ha ez az álláspont május 26-án többségbe kerül, akkor végre is lehet hajtani – mondta.
A Párbeszéd kongresszusa egyhangú döntéssel jóváhagyta azt az MSZP-vel korábban kötött megállapodást, melynek alapján Jávor Benedek a negyedik helyen szerepel a közös EP-listán.. Tóth Bertalan azt mondta, hogy a pártszövetség egy új baloldali szövetség alapját teremtheti meg, egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az MSZP elnöksége vasárnap úgy döntött, az önkormányzati választáson is együttműködnek.
Közös polgármesterjelölteket állított Budapest legtöbb kerületében az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum – jelentette be Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke. Elmondása szerint ez politikatörténeti pillanat. A személyekről pár hónapos tárgyalások után állapodtak meg. A jelölteket közösen támogatják, ők a kerületekben a legesélyesebbek arra, hogy leváltsák a Fidesz „embereit”, és az összefogás résztvevői támogatni fogják a főpolgármester-jelölti előválasztás második fordulójában nyertes jelöltet – mondta. Hozzátette: ők olyan Budapestet szeretnének, ahol a civil társadalmat partnernek tekintik, az önkormányzatiság érték és nem legyőzendő feladat. Molnár Zsolt elmondta a megállapodás szerint az MSZP a II. kerületben Őrsi Gergelyt, a III. kerületben Kiss Lászlót, az V. kerületben Tüttő Katát, a X. kerületben Somlyódi Csabát, a XIII. kerületben Tóth József jelenlegi polgármestert, a XIV. kerületben Horváth Csabát, a XVIII. Kerületben Szaniszló Sándort, a XIX. Kerületben Gajda Péter polgármestert, a XX. kerületben Szabados Ákost, Csepelen Takács Mónikát jelölik. DK-s jelöltek hat kerületben lesznek, a VII. kerületben Niedermüller Péter, a XI. kerületben László Imre, a XII. kerületben Élő Norbert, a XV. kerületben Németh Angéla jelenlegi polgármester, a XVI. kerületben Nemes Gábor, a XVII. kerületben pedig Gy. Németh Erzsébet indul majd. A Párbeszéd az I. kerületben Váradiné Naszályi Mártát jelöli, a IX. kerületben viszont még nincs végleges döntés arról, hogy kit javasolnak. A Momentum a IV. kerületben Déri Tibort, a VI. kerületben Soproni Tamást, a XXII. kerületben Havasi Gábort javasolja közös jelöltnek.
A Munkáspárt szerint Európa válságban van és nem a bankok érdekeit szolgáló milliárdosoknak, hanem a munkásoknak kell eldönteniük a kontinens jövőjét. Thürmer Gyula, a párt elnöke azt mondta, rendkívüli jelentősége van a választásoknak, mert az unió válságban van, amelyet jól példáz, hogy az Egyesült Királyság kilép az unióból, a migránsválságot nem tudják megoldani és a „háború szélén” állnak Oroszországgal. A Munkáspárt válasza az, hogy másik Európát akarnak, amelyben a nemzetek szuverén jogát tiszteletben tartják, a nemzetek megőrizhetik szuverenitásukat. „Mi magyarul akarunk beszélni, gondolkodni és cselekedni” – fogalmazott Thürmer Gyula hozzátéve: a leghatározottabban elutasítják az Európai Egyesült Államok tervét, mert az csak az európai milliárdosok és a nagytőke, nem pedig az emberek érdekeit szolgálja.
Szombaton este tragikus hirtelenséggel meghalt Zappe Gábor újságíró, szerkesztő, az Index volt főszerkesztő-helyettese – tudatta a portállal a család. Zappe Gábor egy budapesti kórházban, családja körében hunyt el. 47 éves volt, háromgyerekes édesapa – írja az Index. Zappe Gábor 1971-ben született, négy testvére volt, édesapja, Zappe László a Népszabadság volt kulturális szerkesztője, ma is aktív színikritikus. Gábor József Attila Gimnáziumban tanult, Kaffka Margitban érettségizett, majd a Miskolci Egyetemre járt. Az újságírással 1994-ben kezdett foglalkozni. Még a gimnáziumból ismerte Uj Pétert, az Index alapítóját, volt főszerkesztőt, az ő hívására jött 2000-ben az Indexhez. Először a politika rovat vezetője, 2002-től főszerkesztő-helyettes volt. 2006-ban bízták meg a lapcsoporthoz tartozó Velvet főszerkesztésével, 2011-től a Dívány főszerkesztője is volt, és ő vezette a port.hu-t is. A CEMP csoporttól 2017 elején távozott, májusban az akkor újrainduló Zoom.hu főszerkesztője lett, ám szeptemberben távozott onnan. Ez év januárjától a Green Go elektromos autómegosztó rendszernél dolgozott.
Külföld:
Az izraeli miniszterelnök kampányt indított a hétvégén, hogy a jobboldalról, a kis pártok támogatóit megnyerve elérje, hogy a választások után Reuven Rivlin elnök az ő pártját kérje fel kormányalakításra a rivális Kék és Fehérrel szemben. Erőfeszítéseinek részeként hangzatos ígérettel állt elő Benjamin Netanjahu elnök az izraeli Channel 12 televíziócsatorna műsorában, melyben megígérte, annektálni fogja a júdea-szamáriabeli zsidó településeket, illetve kiüríti az illegális Khan Al-Ahmart, amennyiben a választók újabb ciklusra bizalmat szavaznak neki. „Tárgyalunk az amerikaiakkal a Ma’aleh Adumim, és más területek feletti izraeli szuverenitásról. Mindenki tisztában van azzal, hogy a következő ciklus sorsdöntő lesz a biztonságunk és Júdea-Szamária kulcsfontosságú területeinek ellenőrzése szempontjából.” – jelentette ki Netanjahu. Az izraeli 13-as csatornának, illetve a jobboldali Makor Rishon és Israel Hayom híroldalaknak adott interjújában az izraeli elnök leszögezte, nem fogja megengedni, hogy akár egy zsidó települést, vagy azoknak bármely lakóját kilakoltassák az amerikai béketerv miatt.
Lindsey Graham, a szenátus igazságügyi bizottságának elnöke a republikánus zsidó koalíció éves gyűlésén kijelentette, Amerikának világossá kell tennie a világ számára hogy „egy Izrael elleni támadást az egész Egyesült Államok elleni támadásnak fog tekinteni”. Graham ó felszólította az Egyesült Államokat, lépjen kölcsönös védelmi szerződésre Izraellel, hogy demonstrálja az egész világ előtt, milyen jelentős kapcsolatokat is ápol a zsidó állammal. A republikánus szenátor leszögezte, Amerikának üzennie kell Izrael ellenségeinek: „Amennyiben el akarják pusztítani az egyetlen zsidó államot, ahhoz előbb rajtunk kell keresztüljutniuk.” A szenátor arra is javaslatot tett, hogy a republikánus többségű amerikai Szenátusnak egy hónapon belül hivatalosan is szavazza meg Izrael Golán-fennsík feletti szuverenitásának elismerését, illetve kényszerítse a demokratákat nyílt állásfoglalásra az ügyben.
A hét legfejlettebb gazdasággal rendelkező ország kétnapos csúcstalálkozóján minden kérdésben sikerült döntésre jutni, kivéve Irán globális befolyásának ellensúlyozásával, illetve az izraeli-palesztin konfliktus megoldásával kapcsolatban. A G7 (Group of Seven) az Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Japánból, Olaszországból, az Egyesült Királyságból és Franciaországból áll. „Dinard friss levegője ellenére nem sikerült túllépni különbségeinken.” – nyilatkozta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter, a találkozó házigazdája. „Úgy vélem, a megbeszélések konstruktívak és kellemesek voltak mind a hangvételük, mind az alapvető értékeik szempontjából.” Egy neve elhallgatását kérő EU-s tisztviselő az Associated Pressnek „csalódását” fejezte ki mindazzal összefüggésben, ami szerinte hiányzott az egyezményből, beleértve a kétállami megoldásra való utalás hiányát az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban, illetve egy, az iráni atomalkura irányuló, kodifikált ENSZ támogatás említésének mellőzését.
Az állítólagos tűzszüneti tárgyalások közepette Izraellel a Hamász második legnagyobb hatalommal rendelkező tagja azt mondta, a terrorszervezet készen áll arra, hogy erőszakot alkalmazzon népe védelmében, ha háborúra kerül sor. „Megígérem, hogy a megszállás [Izrael] evakuálni fogja a telepeit nemcsak a Gázával határos területeken, hanem Asdodban, a Negevben, Askelonban és még Tel Avivban is. Emlékezzetek erre az ígéretre. A Gázai övezet ellenállásának ujja a ravaszon van. Ma tízszer erősebbek vagyunk mint 2014-ben [az erős szikla hadművelet idején],” mondta Yahya Sinwar egy csoportnyi gázai tisztviselőnek. A Hamász vezér szerint terrorszervezete készen áll a háborúra Izraellel, hogy megvédje Gáza népét. “Mi leszünk a kard és a pajzs.” Sinwar beszélt Egyiptom közvetítő szerepéről is a Hamász és Izrael közötti tűzszüneti tárgyalások kapcsán, mondván, “jelentős szerepet töltenek be a Gázára kivetett blokád enyhítésében, és mi ezért hálásak vagyunk… Népünkkel együtt sikerült arra kényszerítenünk az egész világot, hogy napirendre vegye a Gázára kiszabott blokád kérdését, és megoldásokat keressen.”
Ukrajna bukaresti nagykövete szerint Kelemen Hunort már 2017-ben kitiltották Ukrajnából és beutazását az országba nem először akadályozták meg szombaton. Az RMDSZ elnöke szerint Oleksandr Bankov ez utóbbi állítása nem felel meg a valóságnak. „Az elmúlt húsz évben nem voltam Ukrajnában, és soha nem használtam magyar útlevelet. Én be tudom mutatni a mai incidens dokumentumait. Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – reagált közösségi oldalán Kelemen Hunor a külképviseleti vezető állítására. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára közölte Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltását Ukrajnából, ezért Ukrajna budapesti nagykövetét hétfőre berendelték a Külügyminisztériumba.
Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, és ebben a helyzetben új hozzáállás vált szükségessé. A konzervatív párti brit miniszterelnök leszögezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése. A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból. A kormány és a Labour képviselői eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a vesztfáliai világrend véget ér, és új korszak kezdődik, amiben máshogy érvényesülhet egy állam. A globalizációt, a nemzetek fölötti (például az unióban meghozott) döntéseket, egyes nem-állami szereplők államokhoz hasonlóan erős hatalmát, valamint ezek biztonsági veszélyeit (Iszlám Állam, Al-Kaida) hozta fel példának a vesztfáliai világrend végének kezdetét jelölő folyamatokként. Gyarmati István szerint a jelenlegi struktúrában már nem kezelhetők a kihívások, s éppen valamiféle új rend születik a világban – mondta a 444.hu-nak adott interjújában Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. „A korszak végének kezdetét a 2001. szeptember 11-i merényletekhez lehet kötni. Akkor vált világossá, hogy az államokkal vetélkedő szervezetek kezében is lehet olyan hatalom, ami utolérheti, vagy akár túl is nőheti az államok lehetőségeit. Azóta látjuk, hogy a terrorizmus elleni harcban mennyire fontos a nemzetközi együttműködés. De ugyanezt tapasztaljuk a gazdaságban is, a multinacionális cégek esetében, ahol a szabályozás hatékonyságához kevesek egyenként az államok”. A CEID nevű kutatóintézet elnökségi tagja úgy véli, hogy a vesztfáliai rendszerben minden az államokra épült, a nemzetközi jog is, mert az egyes államok azt is a saját eszközeikkel alkalmazzák, más eszköz nincs is. Ma ez már nem így van, rengeteg olyan szereplő van, a multiktól a nemzetközi civil szervezetekig, a terrorista csoportoktól a világsajtóig, amelyet az egyes államok eszközeivel már nem lehet kezelni.
Volodimir Zelenszkij ukrán ellenzéki elnökjelölt kampánycsapata közzétette az interneten azokat a lépéseket, amelyekkel szerintük megfékezhető a kiterjedt korrupció Ukrajnában. „Nem kell feltalálni a biciklit. Régóta ismert, hogy mit kell tenni. Egyszerűen eddig sohasem volt meg hozzá a politikai akarat – hangsúlyozta a humorista-producer kampánycsapata a Telegram hírmegosztó portákon közzétett írásában. A csapat az ítélkezés függetlenségének megvalósítása érdekében javasolja egy legfelsőbb gazdasági bíróság külföldi szakértők bevonásával történő felállítását, továbbá azt, hogy az erőszakszervezetek hatásköre ne terjedjen ki ezentúl gazdasági jellegű bűncselekményekre, vagyis ne ők indítsanak eljárást és folytassanak nyomozást, hanem az ilyen ügyekre létrehozott független korrupcióellenes hatóságok. Ez utóbbiakat ugyanakkor független nemzetközi bizottságok pályázati eljárással hoznák létre. Már tavaly nyáron megszavazta az ukrán parlament a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság létrehozásáról szóló törvényt, a testület azonban máig nem állt fel.
A legutóbbi észt választáson a liberális ellenzéki Reformpárt kapta a legtöbb szavazatot, ezért a párt vezetője, Kaja Kallas tűnt a legesélyesebbnek a miniszterelnöki posztra, és ezzel ő lehetett volna Észtország első női miniszterelnöke. A Deutsche Welle szerint azonban ezek a remények most kútba esni látszanak, ugyanis az eddig kormányzó Juri Ratas miniszterelnök pártja, a szociálliberális, populista Centrum szövetségre léphet a bevándorlásellenes EKRE párttal és a szintén a politikai paletta jobb szélén lévő Pro Patria párttal. Ez a három erő, már tud Ratas kormányának többséget biztosítani a parlamentben. A DW értesülései szerint az EKRE vezetője, Mart Helme lenne a belügyminiszter, a fia, Martin Helme pedig a pénzügyminiszter, ezen kívül az EKRE kezébe kerülne a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, az információtechnológia és a külkereskedelem is, a Pro Patria pedig a honvédelmet, az igazságügyet, a külügyet és a kultúrát kapná.
Ausztria legalább novemberig meghosszabbítja a visszaállított határellenőrzést a Magyarországgal és a Szlovéniával közös határszakaszon. Herbert Kickl belügyminiszter (FPÖ) közölte a korábbi döntés szerint május 12-ig szóló határellenőrzést az osztrák kormány a következő hat hónapra is fenn fogja tartani. Ausztria és Németország 2015 szeptemberében a migrációs hullám fokozódása miatt döntött úgy, hogy az elvileg szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belül visszaállítja a határőrizetet. Noha a beadott menedékkérelmek száma azóta jelentősen visszaesett – míg 2015-ben összesen 88 340 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly 13 400 ilyen kérelem érkezett -, a határőrizetet újra és újra meghosszabbították.
Az autonómiatörekvések szempontjából zászlóshajónak tekinthető a Vajdaság – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Bácsfeketehegyen, ahol egy közéleti kérdésekkel foglalkozó konferencián vett részt. A miniszterelnöki megbízott Mit tervez a kormány, mik a realitások? címmel tartott nemzetpolitikai előadást, amelyben rámutatott, hogy a május 26-i európai parlamenti választásokon kiemelt hangsúlyt kap a nemzetpolitika. Felhívta a figyelmet arra, hogy májusban Európa polgárainak választaniuk kell a keresztény kultúrát őrzők és a globális-liberális kultúrát támogatók, valamint a bevándorlás-pártiak és az azt ellenzők között. Az előadást követően Szili Katalin a szabadkai Pannon RTV-nek beszélt a Kárpát-medencei autonómiatörekvések jelenlegi helyzetéről is. Kiemelte, hogy Szerbiában minden kisebbségnek megvan a maga nemzeti tanácsa, amely biztosítja a kulturális autonómia területén megszerzett jogokat.
Bármikor újrakezdődhet a migránskaraván szerveződése Szalonikiben. Az elmúlt napok eseményei alapján „csak tüneti kezelés volt” a migránstábor lakóinak szombati visszaszállítása az őrzött befogadó helyekre, a körülményeik azonban továbbra is rosszak – mondta. Százan maradtak azon a mezőn, ahol az elmúlt napokban gyülekeztek, ők viszont azt mondták: kitartanak és nem hagyják el a területet; békések és nem ártanak senkinek. Szombat délután még több mint ezren voltak az említett területen. A bevándorlók egy része megindult a rohamrendőrök felé, kövekkel, botokkal támadva őket. A rendőrök könnygázzal és hanggránátokkal akadályozták meg, hogy a migránsoknak sikerüljön kitörniük és megindulniuk a határ felé – tették hozzá.
Gazdaság:
A magyar gazdaságfehérítő intézkedéseink az Európai Uniónak is mintául szolgálhatnak – közölte a Pénzügyminisztérium. Varga Mihály azt mondta, a magyar gazdaság teljesítményében fontos szerepet tölt be a növekedést támogató adórendszer, amelynek gazdaságfehérítő és vállalkozásbarát elemei mintaként szolgálhatnak más tagállamok számára is. A pénzügyminiszter elmondta: a magyar kormány álláspontja szerint az állami önrendelkezés része, hogy a tagországok saját gazdasági, társadalmi körülményeikhez igazíthassák hazai adószerkezetüket. Magyarországon a gazdaság fehérítése érdekében több hatékony intézkedés is megvalósult az elmúlt időszakban, mint például az online pénztárgépek, az online számlázás, az automaták adóhivatali bekötése, illetve az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer.
Nőtt a Magyarvíz Kft. forgalma tavaly: a cég 2018-ban 368 millió liter, 249,2 millió palack ásványvizet adott el, így 21 százalékos növekedéssel 8,878 milliárd forint árbevételt ért el. Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta: kiemelkedő évet zártak tavaly, az ásványvízpiacon első lett a Magyarvíz, amit literben vizsgálva az ásványvíz szövetség is kimutatott. A saját palackeladási adataik alapján a piacvezető pozíciójukat az idei első két hónapban is megerősítették, januárban 14, februárban pedig várakozáson felül, 17 százalékkal teljesítették túl az előző év azonos időszakában elért értékesítésüket. Hozzátette: idén a tavalyinál 10 százalékkal több, 273,169 millió palack ásványvíz eladását tervezik. A nettó árbevétel várakozásaik szerint 16 százalékkal magasabb, 10,3 milliárd forint lesz 2019-ben.
Könnyű:
Miért maradt Horvátország a több millió dollárt érő Seuso-kincsek nélkül, és miért kerültek azok a magyarok kezére – címmel közölt terjedelmes cikket a Vecernji List című legolvasottabb horvát napilap. Ivica Miskulin egyetemi tanár írásában azt taglalja, hogyan került ki a kincs Horvátországból (akkor Jugoszlávia) 1977-ben egy diplomata táskájában. Felidézi az azért folyó New York-i per részleteit, és azokat a bizonyítékokat, amelyekkel Zágráb állt elő visszaszerzésük érdekében, egy volt rendőr szemtanú vallomását is kiemelve, aki 1960-ban vizsgálta a kiásott kincsek helyszínét. Ezek feljegyzések korábban tikosak voltak. A horvát kormány idei első ülésén oldotta fel a Seuso-kincsek eredetét és eladásának körülményeit vizsgáló horvát bizottság archív anyagainak tikosítását, a cikkből az is kiderül, hogy Miskulin kérésére. A római eredetű Seuso-kincs 14 ezüsttárgyból áll, amely nevét tulajdonosáról kapta. Feltételezések szerint Seuso valamelyik barbár betörés idején rejthette el kincseit, de nem lehet tudni pontosan hol: Magyarország, Libanon és Horvátország is magának követelte. Az említett tizennégy darabot 1980. és 1987. között vásárolta meg befektetési céllal egy Lord Northampton vezette angol befektetési társaság. A kollekciót a Getty Múzeumnak akarták eladni, majd 40 millió fontért árverésre bocsátották, az ügylet azonban meghiúsult, mert a tárgyak libanoni eredetét tanúsító papírok hamisítványnak bizonyultak. 2014. március 26-án Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Magyarország 15 millió euróért (mintegy 4,5 milliárd forintért)visszaszerezte és hazaszállította a Seuso-kincs hét darabját, a műtárgyak második hét darabja 2017-ben tért vissza Magyarországra. Miskulin felteszi a kérdést: vajon Horvátország 2014-ben miért nem próbált meg bekapcsolódni a kincsek egy részének visszavásárlásába? Reményének adott hangot, hogy a közeljövőben a dokumentumok további tanulmányozása során minden kérdésére választ kap, és végre lezáródhat a Seuso-kincsek története, amelyek visszaszerzéséhez Horvátország szerinte túl könnyedén állt hozzá.
