A kisebbségvédelem nem nyert még polgárjogot az EU intézményein belül

A kisebbségvédelem nem nyert még polgárjogot az EU intézményein belül

Dr. Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselő a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a romániai helyzetről, arról, hogy mit is jelent az ottani miniszterelnök és államfő vitája, de szóba kerültek általános európai kisebbségi ügyek is.

A politikus, aki korábban Csíkszeredán volt főkonzul elemezte a romániai helyzetet, pontosabban azt, ami most a román miniszterelnökkel történt, aki Washingtonban járva jelentette be, hogy az országa izraeli nagykövetségét áthelyezik Jeruzsálembe, ám ezt Johannis államfő megcáfolta. A két politikus közti ellenszenv okát a román belpolitikában kell keresni a képviselő szerint, amelyik igen megosztott, az ellenfelek sűrűn használnak erős kijelentéseket egymásra. A két politikus közti nézetkülönbség alátámasztására meg is indult egy jogi vita Romániában, hogy egy ilyen súlyú külpolitikai lépés mennyire tartozik a kormányzat kompetenciájába, milyen jogosítványai vannak az államfőnek. Zsigmond Barna Pál véleménye szerint ez igen méltatlan vita, hiszen ha eldöntöttek valamit, akkor azt végig is kell vinni, ahogy azt Magyarország tette a jeruzsálemi kereskedelmi kirendeltség megnyitásával.

A romániai helyzethez hozzátartozik az is, hogy ott nem csak EP választások lesznek idén, de államfőt is választanak, ami azért is fontos, mert a román elnöknek igen széles jogkörei vannak. Klaus Johannis a hírek szerint egy újabb ciklust kitöltene, még azt nem lehet tudni, hogy ki lesz a kihívója, jelenleg többen is aspirálnak erre.

A mostani vita nem kellemes, főleg annak a fényében, hogy Románia jelenleg az Európai unió soros elnöke éppen.

Ugyancsak Romániával kapcsolatos hír, hogy az ország egykori főügyészét szeretnék megtenni a leendő Európai Ügyészség élére. A képviselő szerint Kövesi főügyész boszorkányüldözést folytatott Romániában. Az nagyon fontos dolog, ha fellépnek a korrupció ellen, ám a románoknál nem ez zajlott, hanem egy igazi boszorkányüldözés, aminek áldozatul esett az ottani magyar közösség is. Nem beszélve arról, hogy egészen az ötvenes éveket idéző módszerekkel vittek el embereket a lakásukból, ahogy azt tették a csíkszeredai polgármester esetében. Történtek olyanok is a volt román főügyész irányításával, hogy a romániai kárpótlás kapcsán a visszaszolgáltatásokat akadályozták meg.

A politikus nem kívánta kommentálni, hogy miért pont a volt főügyészt javasolja Románia, majd hozzátette, maga ez a pozíció, az Európai Ügyészség vezetői posztja is furcsa, hiszen – emelte ki, az államok szuverenitásába akar egy testület beavatkozni. Magyarország nem is támogatja ezt a tervet, Zsigmond Barna Pál elmondta, a bűnüldözés az állami szervek dolga, ezért is értelmezhető nehezen ez a tisztség, ahogy egyébként maga a jelölt is.

A politikus megjegyezte azt is, mindeközben Románia szinte semmilyen mértékben nem teljesíti az uniós vállalásait az ottani kisebbségek kapcsán, sőt még visszafejlődésről is lehet beszélni. Szerzett jogokat vesznek vissza, legyen szó például az anyanyelv használatáról. A romániai magyar közösség többször is felemelte szavát az anyanyelv használata, a kétnyelvű helységtáblák, az oktatási szabadság mellett, de a tulajdon-visszaszolgáltatás akadályozása miatt, de felhívták a figyelmet a jogtalan bebörtönzésekre is. A képviselő szerint sajnos a nemzetközi közvélemény nem tesz semmit – hozzátéve, Brüsszel miközben az illegális migrációval foglalkozik folyamatosan, miközben nem is lenne ez a kérdés hatásköre, viszont az őshonos európai kisebbségek ügyében nem szólal meg, pedig közel 60 millió ember tartozik ide.

Arra a kérdésre, hogy a legerősebb európai pártcsalád, az Európai Néppárt hányszor tette szóvá ezt a helyzetet, a politikus az felelte, az EPP valóban nem szólalt meg, talán azért, mert nem tartják magukat illetékesnek ebben a kérdésben. Ez, valamint az egész európai intézményrendszer némasága miatt is indult el egy aláírásgyűjtés Európában, ahol már több mint egymillió ember kérte, hogy foglalkozzanak az európai kisebbségekkel. El lehet mondani, a kisebbségvédelem nem nyert még polgárjogot az EU intézményein belül, a szabályok be nem tartóit nem lehet szankcionálni.