A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az ENSZ globális migrációs csomagja nem megállítani, hanem menedzselni akarja a migrációt, amit úgy állítanak be, mintha nem lenne semmiféle biztonsági kockázata – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter azt mondta, az ENSZ migrációs csomagjában úgy állítják be a jelenséget, mint valami alapvető emberi jogot, ami „nonszensz”, hiszen nem létezik olyan jog, hogy valaki „rábök” a térképre, majd országhatárok tucatjait sérti meg, hogy oda eljusson. „Azért is veszélyes ez a dokumentum, mert azt mondja, hogy minden egyes országnak a világon definíciószerűen választania kell legalább egyet azon három kategóriából, hogy a migrációnak kiindulási pontja, tranzitországa, vagy célországa kíván lenni, és egy hangot sem szól azokról az országokról – eltagadva ezt a jogukat -, amelyek egyiket sem akarják választani” – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy Magyarország egy ilyen ország.
Orvosi rendelőre, orvosi szolgálati lakásra és orvostechnikai eszközökre fordítható, 11 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírással folytatódik a Magyar falu program – jelentette be Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere hozzátette: a kormány célja az alapellátás átalakítása. Ennek fontos eleme a kistelepüléseken lévő családi orvosi praxisok fejlesztése, amihez a most kiírt pályázatok is hozzájárulnak. Elmondta: szolgálati lakások építésére 5 milliárd forint, orvosi rendelők felújítására 4 milliárd forint, orvosi eszközök beszerzésére 2 milliárd forint áll rendelkezésre a Magyar falu programban. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta: 100-130 háziorvosi rendelő újulhat meg és 6-700 település lehet a kedvezményezettje az orvosieszköz-beszerzési programnak. A pályázatokat április 26-tól lehet benyújtani május 27-ig.
Az LMP szerint a kormány mostohagyerekként kezeli a szociális szektort, holott béremelésre és a munkakörülmények javítására lenne szükség az ágazatban. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a szociális szféra húzóágazat lehetne Magyarországon, hiszen nem érinti a robotizáció, ugyanakkor az elöregedő társadalom miatt egyre fontosabb lenne, hogy jól működjön. Szerinte azonban ez a szektor a „legmostohább gyereke” a kormányzatnak, mivel az egészségügyhöz és az oktatáshoz képest itt vannak a legalacsonyabb fizetések. Az LMP a három ágazat közötti – legalább a végzettség szerinti – bérezés egységesítését sürgeti.
Az MSZP-Párbeszéd szerint a megélhetés, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával, a bérlakásépítéssel és egy biztos jövőképpel lehet a gyermekvállalási kedvet növelni az országban. A két ellenzéki párt szerint az egészségügy helyzetén is javítani kell, de ebben a Fidesz szemmel láthatólag nem érdekelt. Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke elmondta, hogy a Fidesz leszavazta anyasági támogatással kapcsolatos javaslatukat. Kifejtette: a családi pótlék differenciált emelése mellett azt is kezdeményezték, hogy ha valaki várandós lesz, akkor kapjon egyszeri 150 ezer forintos támogatást, majd a gyermek megszületése után ismét kapjon 150 ezer forintot.
Bővül az ellenzéki bölcsek tanácsa, amelynek létrejöttét az MSZP és a Párbeszéd kezdeményezte – mondta az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője, kampányfőnöke. Ujhelyi István közölte, a tanács tagjai – Balázs Péter volt uniós biztos, Donáth László lelkész, volt MSZP-s országgyűlési képviselő és Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter – úgy döntöttek, hogy nem baloldali értelmiségieket is meghívnak a testületbe. A politikus tudomása szerint a tanács tagjai felkérik például Bod Péter Ákost, hogy legyen a testület tagja. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, az MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője elmondta, azért kezdeményezték a testület létrehozását, mert az Európai Néppárt (EPP) által létrehozott bölcsek tanácsa nemcsak a Fideszt fogja vizsgálni, hanem Magyarországot is. Az ellenzéki bölcsek tanácsa pedig találkozót fog kezdeményezni az EPP-s testülettel, hogy tájékoztatassa Magyarország helyzetéről annak tagjait – tette hozzá.
A 2018-2019-es tanévben 8710 szülő nyilatkozott arról, hogy nem kéri a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást hetedikes lányának, tavaly még tízezer szülő mondott nemet az ingyenes vakcinára – írja a Világgazdaság a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának tájékoztatása alapján. A kormány a 2018-ban lezárult közbeszerzési eljárás keretében 2020-ig a lányok HPV-oltására 3,4 milliárd forintot biztosít. Az idei tanévben a védőoltásra jogosult lányok száma 46 ezer volt. Az iskola-egészségügyi szolgálatokhoz 45 724 szülői nyilatkozat érkezett vissza, közülük 422 szülő azért nem kérte a vakcinát, mert gyermeke korábban már megkapta az oltást. Tavaly ősszel 36 974 lánynál kezdték meg az oltási sorozatot. Így a korábbi évekhez képest javultak Magyarországon a HPV-átoltottsági adatok, az idei tanévben már 78 százalék körül van, míg korábban 74-75 százalékon állt.
Külföld:
Emmanuel Macron francia államfő az Európai Unió egységének tiszteletben tartását kérte Kínától a hivatalában rendezett találkozón, amelyen kínai kollegája, Hszi Csin-ping mellett Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. Párizs, Berlin és Brüsszel részéről gyakran éri Pekinget az a vád, hogy a beruházási politikájával az európai országok megosztottságára játszik. „Vannak nézeteltérések, egyikünk sem naiv. De mi tiszteljük Kínát és természetesen azt várjuk el a nagy partnereinktől, hogy ők is tiszteletben tartsák az Európai Unió egységét, ahogy az általa képviselt értékeket is” – fogalmazott a francia köztársasági elnök. Hszi Csin-ping válaszában arról biztosította az európai vezetőket, hogy a verseny ellenére Kína és Európa „együtt halad előre”, és arra kérte a feleket, hogy a kapcsolataikat ne a „bizalmatlanság” határozza meg.
Visszautasította az osztrák kormány az Európai Unió arra vonatkozó bírálatát, hogy Ausztriában másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek. Juliane Bogner-Strauss családügyi miniszter elmondta, hogy az Európai Bizottság január végén érkezett hivatalos felszólító levelére előző nap elküldte a válaszlevelet, és ebben újra világossá tette: az osztrák politikát az indokolja, hogy más országokban alacsonyabbak a megélhetési költségek. Január 1-jétől az Ausztriában munkát vállaló uniós polgárok nem ott élő gyermekei után a családi ellátás és a személyijövedelemadó-kedvezmény összegét az osztrák hatóságok a munkavállaló hazájában érvényes árszínvonal alapján állapítják meg.
Támogatásáról biztosította az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülésen 410:192 arányban megszavazott határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez egyes tagországok fenntartásai miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021.
Lerótta tiszteletét Japán mitikus alapítója és az első császár, Dzsinmu előtt Akihito, a szigetország jelenlegi uralkodója, aki április 30-án távozik a trónról. A császár ezzel a lemondásához vezető folyamat egyik legjelentősebb állomásán vett részt. A Japán nyugati részén tett látogatásra elkísérte felesége, Micsiko is. A Nara prefektúrában található ősi sír az i.e. 660-ban trónra lépő Dzsinmunak állít emléket. Egy tradicionális feltevés alapján Dzsinmu császártól származtatják a japán császárokat, a töretlen láncolatban Akihito a 125. A szentély felkeresése egyike volt a március 12-én kezdődött és 11 állomásból álló ceremóniasorozatnak, amely végül Akihito lemondásával ér véget.
Több iszlám ország elítélte a Donald Trump amerikai elnök által aláírt nyilatkozatot, amellyel Washington hivatalosan is elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett; hangsúlyozták, hogy a területet továbbra is Szíria részének tekintik, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy ez a lépés a térség instabilitásához vezet. Rijád mély sajnálatát fejezte ki, és elutasította a nyilatkozatot. Leszögezte, hogy továbbra is a Golán-fennsíkra vonatkozó ENSZ-határozatokat tekinti érvényesnek. A Washingtonnal szövetséges szaúdi kormány nyilatkozatát több szaúdi újság is címlapján közölte. A bahreini külügyminisztérium Twitter-oldalán fejezte ki sajnálatát a washingtoni lépés miatt. A közlemény hozzáteszi: Manáma álláspontja nem változott, a Golán-fennsíkot az 1967-es hatnapos háború óta izraeli megszállás alatt lévő területnek tekinti, „ahogy azt a nemzetközi határozatok is megerősítik”.
Egy feszült nap után kedd este ismét megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák Izrael déli részén. Az Izraeli Védelmi Erők közölték, a szirénákat egy Gázai övezetből Eskol régióra kilőtt rakéta aktiválta. A lövedék valószínűleg nyílt területen landolt, sérülésről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés. A hétfői összecsapások ellenére a gázai terrorszervezetekkel a támadást megelőzően a hadsereg szerdai hatállyal minden korlátozást feloldott a déli közösségekben. Egy vezető kormánytisztviselő azt nyilatkozta, Izrael nem ment bele a tűzszünetbe. “Nincs tűzszüneti megállapodás. A harcok bármelyik pillanatban kiújulhatnak, ezért az a döntés született, hogy megerősítik a csapatokat és felkészülnek a folytatásra.” Korábban Avi Kochavi vezérkari főnök Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és védelmi miniszterrel valamint más vezető biztonsági tisztekkel tartott konzultációt követően további katonai megerősítést rendelt el a Gázával határos régióban.
Gazdaság:
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elérte inflációs célját – közölte a jegybank. Matolcsy György MNB-elnök arról beszélt, hogy a keddi lépések szükségesek és elégségesek az inflációs cél tartós eléréséhez. 2011 óta nem történt olyan döntés, amely a monetáris politika módosítását célozta volna. Zárunk egy hatéves jegybanki ciklust, és nyitunk egy hatéves ciklust – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, miután a monetáris tanács a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a szigorítást. Az elmúlt időszak fontos eredményének nevezte a fenntarthatóan 3 százalék alatti költségvetési hiány elérését, és méltatta a „teljes monetáris politikai fordulatot”. A növekedési fordulat fenntartását azonban versenyképességi reformokkal kell hosszú távon is tartóssá tenni – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az MNB több mint 10 ezer milliárd forinttal járult hozzá Magyarország javuló pénzügyi helyzetéhez, ebben fontos szerepe volt az alapkamat csökkentésének. Az MNB 2,9 százalékról 3,1 százalékra emelte idei inflációs várakozását, a növekedési prognózisát pedig 3,5 százalékról 3,8 százalékra javította. Az MNB elnöke kiemelte: a jegybank elérte a középtávú inflációs célját. Ezt egy fordulatnak tartja, és ezt nagyon kevesen érték el a világ nagy jegybankjai közül – emelte ki.
Időjárás:
Hazánkban szerdán délelőtt közepesen felhős lesz az ég, néhol futó záporok kialakulhatnak. Délután többfelé zavarhatják felhők a napsütést, de jelentős mennyiségű csapadékra nem kell számítani. A szél napközben erős északi lesz. Hajnalban -2, 4 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 7, 12 fok között alakul. Késő este -1, 4 fok lesz. Szerdán nem érkezik front. A hűvös reggeli időszakban kopásos eredetű ízületi bántalmak léphetnek fel, amelyek napközben jelentősen mérséklődnek. A lehűlésre érzékenyek vérnyomás-ingadozást tapasztalhatnak, a szívbetegek keringési panaszokat tapasztalhatnak. A közlekedést az erős oldalszél nehezíti. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.
