Ezt a tudást be kell vinni az alapképzésbe

Ezt a tudást be kell vinni az alapképzésbe

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában a GDPR rendeletről, a hatóság által kiszabott első bírságról, az adatkezelés oktathatóságáról beszélt.

 

Péterfalvi Attila elmondta, az általa vezetett hivatal már szabott ki bírságot a GDPR rendelet kapcsán, hozzátéve május 25-e óta kell alkalmazni ezt a rendeletet, ám ahogy egy minapi szakmai konferencián is elhangzott, nem lett belőle túl nagy durranás. A NAIH elnöke ott ezt cáfolta, azzal, hogy annak a szabályrendszernek volt köszönhető az, hogy nem május 26-án, június, július hónapban szabták ki az első bírságot, ami július 26-án lépett hatályba, így csak az azt követő eljárásokban hoztak elmarasztaló döntéseket, ezeknek már voltak pénzügyi következményei. Amelyik céget most szankcionáltak, az egy privát szervezet volt, ezért nem is nevezték meg azt. Az ügyről annyit árult el az elnök, hogy egy személy kérte egy ügyhöz a róla készület kamerafelvételeket, amire a GDPR rendelet szerint lett volna lehetősége, az adatkezelő nem mérlegelhet, ha ezeket a felvételeket egy másik eljárásban akarja az ügyfél felhasználni, azaz ki kell adni azokat. Ez nem történt meg, a NAIH pedig szankcionált, a kiszabott bírság összege egymillió forint volt, ami azért a hatmilliárdos felső büntethetőségi határhoz képest elenyésző összeg.

Az adatvédelemmel kapcsolatban azt jegyezte meg Péterfalvi Attila, hogy az nagyon felértékelődött, miután az élet minden területén jelen van. Nincs olyan cég, intézmény, amelyik ne kezelne személyes adatokat. Az adatkezelési szabályok megsértése pedig az európai egységes szabályzatnak megfelelően bírságot von maga után, ezeknek az elkerülése érdekében a jogász szakmában, de általában is hangsúlyosabb szerepet kap az adatvédelmi tudás. Ez egyébként a mai egyetemi oktatásban nem szerepel olyan mélységben, amely azonnal alkalmas lenne arra, hogy egy jogi egyetemet végzett szinte azonnal adatvédelmi jogi tanácsadó legyen. A már a szakmában dolgozó jogászoknak is sok új dolgot kel megtanulni, példaként hozva fel a munkaügyi jogászokat, a munkaügyi ellenőrzések vagy éppen a Munka Törvénykönyve módosítása kapcsán. Az adatkezelés, adatvédelem az alkotmányjog és a polgári jog tantárgyak oktatása keretében merül fel, persze vannak más aspektusok. A GDPR rendelet előírása szerint a területtel foglalkozó szakemberektől nem a végzettséget, a tudást kérik számon, de kérdés az, hogy miként szerezhető meg ez a tudás. Ezért indít el több egyetem is speciális posztgraduális képzéseket a GDPR témakörében. A NAIH elnöke szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kellene ezt a tudást bevinni az alapképzésbe, hiszen a közigazgatás az csak adatokkal dolgozik, legyenek azok személyesek, amelyeket védeni kell vagy közérdekűek, amikről meg tájékoztatást kötelező adni. Azt is hozzátette, a jó állam ismérvei között szerepel például a transzparencia, amelyik éppen a korrupció elleni küzdelemmel hozható összefüggésbe. Ha egy államban nem működik a közérdekű adatok nyilvánossága, ott a jogállamiság kérdéseit is fel lehet tenni – idézte a NAIH elnöke Sólyom László volt köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság egykori vezetőjét. Ezért is kell jobban bevonni az oktatásba az adatkezelést, a személyes adatok biztonságát, a nyilvános adatok átláthatóságát – fűzte hozzá Péterfalvi Attila.