A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint a modern kor újfajta háborúi, köztük a terrorizmus fő célpontjai ismét a civilek lettek. Hende Csaba (Fidesz) azt hangoztatta: nem szabad megengedni, hogy Magyarországon bárki is a fenyegetések áldozatává váljon, mint ahogy történt 74 éve. A volt honvédelmi miniszter a Farkasréti temetőben, a második világháború budapesti polgári áldozatainak síremlékeinél tartott beszédében felidézte: Magyarország embervesztesége a becslések szerint – az 1941-1944 közötti államterületet alapul véve – 830 ezer és 950 ezer között lehetett. Ismertetése szerint így emberveszteségünk lakosságarányosan Lengyelország, Szovjetunió és a Német Birodalom után, illetve utóbbi mellett a harmadik-negyedik a világ országai sorában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar emberveszteség kétharmada civil áldozat volt, tehát jóval több mint félmillió ember halt meg, akiknek esélyük sem volt védekezni, és akiknek nem is volt semmilyen bűnük. A budapesti civilek nemcsak fegyvereknek estek áldozatul, hanem „számolatlanul pusztította őket az éhínség, a fagy, az orvosi ellátás hiánya” – mondta.

 

Az MTA az egyik legtiszteletreméltóbb intézet, de át kell alakítani a finanszírozást ahhoz, hogy nemzetközi viszonylatban versenyképes legyen. Erről beszélt György László, az ITM államtitkára, aki szerint nemzetközi példák is azt mutatják, hogy sikeresebb az a modell, ahol felmérik ki miben jó, valamint milyen kutatásokra van igény és szükség. György László példaként a minisztérium tanácsadójaként működő tudóst, Grüner Györgyöt, az MTA külsős tagját a UCLA professzorát hozta fel, akinek amerikai csapata egyedül több szabadalmat hozott létre, mint az egész MTA az elmúlt 10 évben. Az államtitkár szerint ez tarthatatlan. „A legtöbb az élvonalhoz felzárkózott országban széles körben elterjedt, hogy megnézik, hogy az adott országok miben igazán jók, mik a globális tendenciák, és mi az ami a nemzeti közösség számára fontos, és erre fókuszálnak”– mutatott rá György László.

 

Az MSZP szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hazudott arról a vizsgálatról, amelyet a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének halála miatt folytattak le. Az ellenzéki párt újból feljelentést tesz az ügyben. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta, hosszú hivatali „tili-toli” után kapták meg decemberben a Nemzeti Népegészségügyi Központ által október 5-17. között lefolytatott vizsgálat dokumentumait. A szocialista politikus a történteket felidézve azt mondta, tavaly Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kirúgatott egy nemzetközileg elismert kardiológust, akinek egyik betege, egy férfi ezért meghalt. Hozzátette, Gulyás Gergely miniszter a parlament október eleji ülésén már a vizsgálat eredményét ismertette: a minisztérium nem felelős az ügyben, az orvos elbocsátása és a beteg halála nem áll összefüggésben.

 

Őszre készülhet el az összes automatakapu a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren – mondta a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság Határrendészeti Osztályának vezetője. Pozsgai Tamás hozzátette: a beruházás 418 millió forintba kerül. Összesen 12 automata beléptetőkaput telepít a rendőrség a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ezek a rendszerek az ellenőrzés automatizmusait veszik át, a személyes adatok ellenőrzését és a személyazonosítást is végre tudják hajtani – mondta a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság Határrendészeti Osztályának vezetője. Pozsgai Tamás kiemelte: a rendszer az arcképfelismerésen alapul. A kapunál megjelenik az utas, egy kamera rögzíti az arcát, és összehasonlítja az útlevelében az adathordozó oldalon és a csipben tárolt arcképpel, és leellenőrzi a személyes adatokat. Ilyen kapukat az érkezési és indulási oldalon is telepítenek. Tavasszal, az új utasmóló érkező szintjén 4-et, kora nyáron az induló szinten is 4-et, majd ősszel a terminálépület érkező szintjén is 4-et. A beruházás 418 millió forintba kerül, ebből két kaput a debreceni repülőtérre is telepítenek.

 

Legkésőbb március elejéig megérkezik a Mazsihisz budapesti szeretetkórházának számlájára az a 2,5 milliárd forintos állami támogatás, amely az intézményben megvalósuló fejlesztési projekt idei ütemezése. Deutsch Zsuzsanna orvos igazgató közölte: a kormányzati támogatás odaítélésében nagy szerepet játszott a Mazsihisz vezetése. Egy három éves korszerűsítési projekt révén teljes egészében megújul a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) fenntartásában működő, Amerikai úti szeretetkórház. A Közép-Európában különlegesnek számító intézményben – amely az elmúlt években oktatókórház minősítést kapott – régiós gerontológiai központot alakítanak ki, ennek keretében korszerűsítik a kórtermeket, a műszerparkot, az informatikai eszközöket, fejlesztik az egészségügyi ellátást és a lelki gondozást.

 

A Világgazdaság szerint nem készül el teljesen a 3-as metró márciusig. A Közlekedési Dolgozók Szakszervezete ugyanis hírlevélben figyelmeztet: bár vannak elmaradások, így előfordulhatnak csúszások, ezek nem feltétlenül zavarják az utasforgalmat: a problémás munkafolyamatok ugyanis a színfalak mögött is elvégezhetőek.

 

Külföld:

 

Varsóban szerdán kezdődött az amerikai – lengyel „A béke és biztonság előmozdítása a Közel–Keleten” témájú kétnapos konferencia. A találkozó témái között szerepel az iráni agresszió megakadályozása is, de amerikai részről egyértelműen az izraeli – palesztin béketerv támogatására szeretné rávenni a résztvevőket. A magaszintű diplomáciai rendezvényre Jordánia, Bahrain, Szaúd-Arábia, Jemen, Egyesült Arab Emirségek, Kuwait, Marokkó külügyminiszterei hivatalosak. Egyedül Izraelt képviseli az ország kormányfője, Benjamin Netanjahu, igaz ő egy személyben megtestesíti a külügyminisztert és a honvédelmi miniszert is. Az amerikai szándék egyértelműen a béketerv, Netanjahu azonban hangsúlyozta, hogy legalábbis számára „az első napirendi kérdés Irán, vagyis hogyan lehetne megfékezni a régióbeli agresszióját, és mindenekelőtt azt, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson”. Az EU hozzáállásával kapcsolatban Netanjahu megjegyezte, hogy „Irán terroristákat küld Európába, ugyanakkor a nyugat-európai kormányok segítséget nyújtanak Iránnak, ami elgondolkodtató, de láttunk már ilyen butaságot”, utalva 1938-ra, amikor az európai hatalmak békéltető politikát folytattak a náci Németországgal.

 

Theresa May brit miniszterelnök szerint változatlan az a brit kormányzati célkitűzés, hogy az Egyesült Királyság március 29-én, szabályozott módon kilép az Európai Unióból. A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos alsóházi félórájában, ellenzéki kérdésre válaszolva leszögezte: a Lisszaboni Szerződés 2017. március 29-én aktivált 50. cikkelye kétévi időtávlatot biztosít a Brexit-folyamatra, vagyis ez a határidő idén március 29-én lejár. May szerint a brit kormány változatlan célja az, hogy az Egyesült Királyság e törvényben is rögzített időpontban, megállapodással lépjen ki az EU-ból.

 

A magyar és a török politikai vezetők őszintén, képmutatás nélkül tudnak egymással beszélni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Isztambulban a magyar-török rendezésű Go Africa üzleti fórumon azután, hogy előzőleg tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszterrel. Szijjártó Péter kiemelte: a két ország vezetői között nagyfokú bizalom jött létre, amelynek egyértelmű haszonélvezője a gazdaság. Ha ez nem így lenne, akkor 2018-ban nem haladta volna meg a 3 milliárd dollárt a Magyarország és Törökország közötti kereskedelmi forgalom – tette hozzá. A magyar miniszter felszólalásában emlékeztetett: új világrend született, a világgazdaság és világpolitika változásai teljesen új viszonyrendszert hoztak létre, amelyben azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek kellő számú és erősségű szövetségest tudnak gyűjteni maguknak. Magyarország számára Törökország egy ilyen szövetséges – szögezte le.

 

Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása „hősies erényeinek elismerését” – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az életszentség elismerése a boldoggá avatási eljárás fontos lépése, amelyet a boldoggá avatáshoz szükséges csoda kivizsgálása követ. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a hírre reagálva azt írta: nagy örömmel értesült róla, hogy „Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket”. „Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük őt” – tette hozzá.

 

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök közölte, kormánya ismét megnyitja az illegális bevándorlók internálását szolgáló karácsony-szigeti központját, válaszul arra, hogy kormánya elveszített egy történelmi jelentőségű menekültpolitikai szavazást. A parlament alsóháza – amelyben a kormánypárt kisebbségben van – jóváhagyott egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi azon menekülteknek és menedékkérőknek Ausztráliába szállítását orvosi kezelés céljából, akik fogva tartásuk idején megbetegedtek a pápua új-guineai Manus-szigeten vagy a Naurun működtetett internáló központban, a kontinenstől távol.

 

Benjamin Netanjahu miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael a felelős a hétfői támadásért a szíriai Golán-fennsíkon. „Minden nap, egyfolytában azon dolgozunk, hogy meggátoljuk Iránt. Minden nap, beleértve hétfőn  is, Irán ellen, valamint a régióba való beágyazódására irányuló erőfeszítései ellen intézkedünk,” mondta Netanjahu, mielőtt Lengyelországba utazott volna egy konferenciára, amely Teherán közel-keleti tevékenységére összpontosít. Hétfő este a szír állami média közölte, hogy Izrael tüzérségi csapásokat mért Kuneitra városára. A 12-es csatorna riportja azt állította, a támadás iráni támogatású shiíta milicistákat célzott, akik bázist próbáltak létesíteni az izraeli határ közelében. A tanktűz továbbá figyelmeztetésül szolgált Szíriának és más iráni megbízottaknak, hogy Izrael nem fogja tétlenül nézni Teherán erőfeszítéseit, hogy állandó katonai jelenlétet építsen ki a szíriai Golánon.

 

Gazdaság:

 

Megállapodtak a közösségi gázirányelv tervezett módosításáról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei – a kompromisszumos megoldás bonyolultabbá teszi, de nem lehetetleníti el az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését. Az eredeti javaslat célja az volt, hogy a harmadik országokból érkező, tenger alatti vezetékekre is kiterjesszék az uniós szabályozás hatályát, így lehetővé téve az Európai Bizottság számára például az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 jelentősen szigorúbb ellenőrzését. Szakértők szerint az elfogadott megoldás értelmében valóban szigorodik az uniós kontroll az EU-n kívülről induló gázvezetékek felett, azonban a projekt nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb, lassabb és drágább lesz befejezni. Miguel Arias Canete uniós klíma- és energiaügyi biztos üdvözölte a megegyezést, amely szerinte fontos lépés a jól működő, valóban integrált, átlátható, versenyt ösztönző, szolidaritáson és bizalmon alapuló belső gázpiac megteremtése felé.

 

Időjárás:

 

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában erősen felhős lesz az ég, csak rövid időszakokra bukkanhat elő a nap. Számottevő csapadék nem várható. Délután sok lesz a felhő, inkább csak rövid időszakokra bukkan elő a nap. Számottevő csapadékra nem kell készülni. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban -2, 3 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 4, 9 fok között alakul. Késő este 2, 7 fok lesz. Csütörtökön napközben országszerte frontmentes lesz az idő. A fejfájás és a vérnyomás-ingadozás is fokozatosan mérséklődik, de ízületi panaszokra még továbbra is számítani lehet. Ingadozó hő- és komfortérzet lesz jellemző, réteges öltözet javasolt a szabadtéri programok során. Délutántól fokozódik a migrénhajlam, és egyre többen tapasztalhatnak koncentrálási problémákat is! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.