A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
A legnagyobb magyar filmproducertől búcsúzunk – írta Orbán Viktor kormányfő a Facebook-oldalán vasárnap.
A miniszterelnök azt írta: „Hasta la vista, Andy! Köszönök mindent, Barátom!”
A Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elhunyt Andy Vajna filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap az MTI-vel.
Andy Vajna 1944-ben született Budapesten. 1956-ban 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról és a Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált, a család végül Los Angelesben talált ismét egymásra. A Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tanult, majd az egyetem mozgókép tanszékén kezdett el dolgozni. Később fotós vállalkozásba kezdett, majd Hongkongban parókakészítő vállalatot alapított és mozit üzemeltetett.
Andy Vajna a világ egyik legnagyobb tekintélyű producere volt. Producerként 59 film fűződik a nevéhez, köztük olyan világszerte ismert és elismert alkotások, mint a Szabadság szerelem, a Zenedoboz (Music Box), a Rambo-filmek, az Angyalszív, a Terminátor, az Evita vagy a Jákob lajtorjája. Az 1997 és 2019 között gyártott magyar filmek közül a legmagasabb nézőszámot Andy Vajna filmje, A miniszter félrelép érte el.
A Variety 2017-ben a szórakoztatóipar 500 legbefolyásosabb embere közé sorolta.
Dolgozott mások mellett Oliver Stone, Paul Verhoven, James Cameron, Roland Joffé filmrendezővel, Sylvester Stallone, Arnold Schwarzenegger, Anthony Hopkins, Gary Oldman, Michael Douglas, Robert de Niro, Demi Moore, Sharon Stone, Scarlett Johansson filmszínésszel.
Társtulajdonosa volt az etyeki Korda Filmstúdiónak, tulajdonosa a Tv2-nek és a Rádió 1-nek, valamint a Las Vegas kaszinónak.
A filmalap megemlékező közleményében azt írta: Andy Vajna soha nem felejtette el magyar gyökereit és mindig odafigyelt a hazai filmiparra. „Erőskezű kormánybiztosként 2011 óta a magyar filmszakma érdekében dolgozott, irányítása alatt a magyar film újra a világ élvonalába emelkedett.”
A filmtámogatási rendszer konszolidációját követően nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozása. Az ő kormánybiztosi időszakához olyan nagy magyar filmsikerek születtek, mint a Saul fia, A nagy füzet, a Kincsem, a Testről és lélekről, az 1945 és a BÚÉK. Szerepe a magyar filmipar fellendítésében elvitathatatlan, a Magyarországon forgató filmek volumene regnálása alatt csaknem ötszörösére nőtt. A „Vajna-korszak” alatt a nemzeti filmalap által támogatott magyar filmek több száz nemzetközi díjat nyertek el, köztük az Oscart, a Golden Globe-ot és az Arany Medvét – írták.
A közleménybe kiemelték: Andy Vajna az elmúlt héten azt mondta közvetlen munkatársainak: „It is my passion to give back”, azaz az volt a szenvedélye, hogy visszaadjon valamit annak az országnak, ahol született.
A Magyar Nemzeti Filmalap Andy Vajnát saját halottjának tekinti.
Az elmúlt években a magyar gazdaság erősödésével a honvédelemre is több pénz jutott – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor elmondta, a szervezeti átalakítás után miniszterként irányítja a Magyar Honvédség Parancsnokságát, a vezetés a parancsnok feladata; a honvédséget katonának kell vezetnie, nem politikusnak. Felidézte: a kormány határozatban vállalta, hogy évi 0,1 százalékos emeléssel Magyarország 2024-re eléri a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetési szintet. A magyar gazdaság teljesítése nyomán viszont a tavalyra tervezett 1,07 százalékos arány végül 1,4 százalék lett. Így a miniszter szerint, ha a fejlődési ütem megmarad, előbb is teljesíteni tudják a GDP 2 százalékos arányát. Kiemelte továbbá: a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program költségvetési háttere biztosított. Benkő Tibor 8 éven keresztül volt vezérkari főnök az integráltan működő Honvédelmi Minisztériumban. Mint mondta, így együtt tud gondolkodni a katonával, amikor döntést kell hozni, és tudja, milyen nehézségekkel, kihívásokkal kell megküzdeni a katonai és milyenekkel a politikai vezetésnek. Kiemelte: a katonai vezetésnek pártpolitikától függetlennek kell lennie.
Az összefogás szükségességét és az állampolgári jogokért való felelősségteljes kiállás fontosságát hangsúlyozták a munka törvénykönyve módosítása ellen szervezett budapesti tüntetés szónokai a Várkert Bazárnál. A Fiatalok a Demokráciáért nevű civil szervezet és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata rendezvényén felszólaló Kiss Nikoletta, az ifjúsági tagozat vezetője arról beszélt, hogy fiatal dolgozókért és leendő munkavállalókért vonultak az utcára, mert – mint mondta – nem szeretnének olyan országban élni, ahol az emberek ki vannak szolgáltatva a munkáltatónak és, ahol a bérek nem biztosítják a megélhetést. Molnár Tímea civil aktivista azt hangoztatta, élni kell az állampolgári jogainkkal, hogy szembeszállhassunk azokkal, akik visszaélnek hatalmukkal. Felelősséggel vegyük ki a részünket a jövőnk alakításában, ne maradjunk tétlenek, vegyünk részt az elkövetkezendő választásokon – mondta. A tüntetők között látni lehetett magyar, európai uniós és árpádsávos zászlókat, valamint a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Momentum lobogóit. Több vidéki városban is szerveztek kormányellenes demonstrációkat, ezeket a budapesti tüntetés résztvevői kivetítőn figyelhették.
Deák Dániel politológus szerint a fővárosi és a vidéki tiltakozások is „egyértelműen kudarcosak voltak”. A Figyelő főmunkatársa azt mondta, nem valósult meg Budapest meghirdetett blokádja: a demonstrációkon a csúcsponton is csupán pár százan vettek részt. A tiltakozásnak nem volt ereje, a decemberi lendület kifulladt – jelentette ki Deák Dániel. A szombati tüntetéseket szakszervezetek hirdették meg. Egyes szakszervezeti vezetők próbáltak ellenzéki politikusokként viselkedni, ennek azonban „nem ültek fel” a szakszervezeti tagok. Hiába harangoztak be némelyek országos sztrájkot, nem valószínű, hogy ez megvalósul – vélekedett a Figyelő főmunkatársa.
Ahmed H. nem csupán egy erőszakos bevándorló, ügye ugyanis rámutat arra, hogy a külföldről, jellemzően Soros György által finanszírozott aktivista csoportok nem csak behozzák a bevándorlókat, majd támogatják őket, amikor bűncselekményt követnek el, de még abban is segítenek, hogy pénzt keressenek az adófizetők kárára – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Az ötéves szabadságvesztésre ítélt Ahmed H. 8 millió forint kártérítést követel jó hírnevének megsértése miatt. Dömötör Csaba a tárcája ellen indított perről szólva teljesen abszurdnak nevezte, hogy egy bűnöző 8 milliót akar keresni, mert megsértették a jó hírnevét. Azt ugyanis nem a kormány, hanem saját maga sértette meg, amikor rátámadt a rendőrökre – mondta az államtitkár. Kiemelte, a magyar hatóságok álláspontja szerint Ahmed H. nem maradhat Magyarországon, mivel veszélyt jelent a magyarok biztonságára. Ezért született az a döntés, hogy kitoloncolják az országból – fejtette ki Dömötör Csaba, hozzátéve: ehhez azonban az kell, hogy valamelyik ország befogadja. „Mivel Cipruson van háza, autója és a hírek szerint még hajója is, ezért az a legkézenfekvőbb, ha a kitoloncolás Ciprusra történik” – jelentette ki.
A kormány kiterjesztené 12 éves fiúkra is HPV-védőoltást az iskolai védőoltási program keretében – mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Horváth Ildikó elmondta, az állam 2014 óta térítésmentesen biztosítja a 12 éves lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltást az iskolákban, ez minden évben sikeres, hiszen a beoltottsági arány ebben a korosztályban 75 százalék feletti. Mint hozzátette, egyre több orvostudományi adat támasztja alá, hogy a védőoltás a fiúk esetében is hatékony a humán papilloma vírus (HPV) ellen. Horváth Ildikó fontosnak nevezte az egyén felelősségét a szűrésen való részvételben, mert – mint mondta – még mindig kevesen élnek az ingyenes szűrés lehetőségével a 25 és 65 év közötti nők körében.
Előnytelen az ellenzéknek közös listán indulni az EP-választáson a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint – mondta Nagy Dániel, az intézet elemzője. Hozzátette: a jobbikosok egyharmada, a baloldali pártok szimpatizánsainak pedig egyötöde nem szavazna egy teljes körű ellenzéki összefogásra. Elmondta, ez alapján a külön lista esetén megszerezhető 8 helyett 7 mandátum jutna az ellenzéki pártoknak, ezzel pedig nőne a Fidesz-KDNP támogatottsága, az így 13 helyett 14 képviselőt delegálna majd az EP-be. Az elemző úgy véli, hogy a Jobbik szavazóinak visszakozása Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus elutasítottságával függhet össze, amely a magyarok körében kiemelkedően magas, 73 százalékos.
A vallási üldözések 70 százalékát keresztényekkel szemben követik el – közölte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. Fischl Vilmos óriásinak nevezte ezt az arányt, és azt mondta, a keresztényeknek össze kell fogniuk. Próbálják megmutatni a Krisztus-hívők egységét, ezért is jó a vasárnap kezdődő ökumenikus imahét, amelynek országos megnyitóját Budapesten tartják – mondta az evangélikus lelkész.
Külföld:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök Csádba utazott egy félnapos látogatásra, mely során várhatóan bejelenti a diplomáciai kapcsolatok megújítását a többségében muszlim lakosú afrikai nemzettel. Az ország fővárosában az N’Djamena elnöki palotában Netanjahu két találkozón vesz részt a csádi elnökkel, Idriss Débyvel. Netanjahu hosszú ideje dolgozik Izrael diplomáciai kapcsolatainak bővítésén. Ha Csád hivatalosan is megújítja kapcsolatait Izraellel, a zsidó állammal diplomáciai kapcsolatot ápoló országok száma 160-ra nő és ezzel rekordot dönt. Netanjahu megjegyezte, hogy Irán és a palesztinok Izrael diplomáciai nyomásának megbuktatására törekszenek. „Ez nagyon aggasztja, sőt dühíti őket.” Az iszlám szélsőségesekkel küzdő Csád 1972-ben szakította meg a kapcsolatait Izraellel, az arab szomszédok, Líbia és Szudán erőteljes nyomásának engedve. Csád tagja az Iszlám Együttműködés 57 tagú szervezetének.
Az izraeli hadsereg értesítette Aszem Amar Barghouti családját azon szándékáról, hogy lerombolja a terrorista házát. Aszem Barghouti nyitott tüzet december 13-án a Givát Aszaf előörs melletti buszmegállóban lévő izraeli katonákra és civilekre, megölve Juvál Mor Joszef őrmestert (20) és Joszef Cohen szakaszvezetőt (19). A támadásban súlyosan megsebesült egy másik katona és egy civil nő is. Aszem a támadás után elmenekült a helyszínről és közel egy hónapig bújkált egészen január 8-ig, amikor a biztonsági erők Abu Sukheidimben letartóztatták. Aszem továbbá részt vett az Ofra melletti december 9-én végrehajtott fegyveres támadásban testvérével, Salih Barghoutival. A terroristák egy elhaladó autóból nyitottak tüzet egy buszmegállóban várakozó izraeli csoportra. A támadásban hét személy, köztük egy terhes nő megsebesült. A kritikus állapotban lévő 21 éves Shira Ish-Ranon gyermekét még aznap este a terhesség 30. hetében császármetszéssel világra segítették az orvosok, és azonnal a koraszülött osztályra került, ahol három nappal később elhunyt. Salih-t december 12-én ölte meg a hadsereg egy letartóztatási kísérlet során Rámalláh közelében.
Izraeli tisztviselők beszámolói szerint a zsidó állam a jövő év szeptemberétől visszavonja azon kelet-jeruzsálemi iskolák engedélyeit, amelyek az ENSZ palesztin menekültek ügynöksége (UNRWA) működtet – írta a Times of Israel. Ez a lépés annak a politikának a része, amely szerint Izrael beszüntette a UNRWA finanszírozását, míg az Egyesült Államok jelentősen csökkentette a szervezet számára biztosított forrásokat. Az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanács úgy döntött, hogy az UNRWA fennhatósága alá tartozó iskolákat részben a jeruzsálemi önkormányzat, részben az izraeli oktatási minisztérium veszi át- olvasható a portál összeállításában. A döntés nagyjából 3000 diákot érint majd.
Donald Trump amerikai elnök a részleges kormányzati leállás feloldása érdekében javaslatot tett a demokrata párti törvényhozóknak, hogy a migránsok bizonyos csoportjainak három évig védelmet nyújt a kitoloncolástól, cserébe az amerikai-mexikói határra tervezett fal 5,7 milliárd dolláros építési költségeinek megszavazásáért. Trump elmondta, hogy javaslata a zsákutcába jutott tárgyalások előrelendítését szolgálja, kiutat nyújtva a kongresszusnak a részleges kormányzati leállás megszüntetésére, valamint a mexikói határon kialakult válság kezelésére. Az amerikai elnök szerint az ideiglenes védelem az Egyesült Államokba illegális bevándorlók gyermekeként érkezett, de már ott felnőtt, úgynevezett DACA-fiatalokra, illetve a háborúk és a természeti katasztrófák elől menekülő migránsok csoportjaira terjedne ki. Nancy Pelosi amerikai házelnök „eleve esélytelenként” utasította vissza Trump javaslatát, amelynek tartalma annak fehér házi bejelentése előtt a helyi sajtóban már megjelent. Pelosi az elnök felvetését „nem egy jóhiszemű kezdeményezésnek” nevezte. A házelnök egyben bejelentette, a képviselőházban többségben lévő demokraták a jövő héten több törvénytervezetet készülnek elfogadni, amelyek a kormányzati működés helyreállítását szolgálják. A The New York Times című amerikai lap úgy tudja, a demokraták több mint egy milliárd dollárt irányoznak elő a határátkelőhelyek infrastruktúrájának javítására és menekültügyi kérdésekben ítélkező bírók alkalmazására. Az újság szerint a demokrata párti felvetés ugyanakkor kurdarcra van ítélve, mert a szenátusban a republikánusok vannak többségben.
Több ezren tüntettek Donald Trump amerikai elnök ellen Washingtonban a harmadik alkalommal megrendezett Nők menetén, az elnök két éve történt beiktatása alkalmából. A tiltakozó mozgalom szervezői hangsúlyozták, hogy a tüntetés két évnyi ellenállást fémjelez Trump-elnökségével szemben. New Yorkban, és más amerikai nagyvárosokban, párhuzamos tüntetések voltak a hivatalban lévő elnök politikája ellen. Sokan abortuszt-támogató és nemek közötti egyenlőséget követelő transzparenseket tartottak fel. Az utcákra vonuló, nagyrészt női aktivisták mozgalmának egysége azonban felbomlott, mert egyes vezetőket antiszemitizmussal vádoltak meg. A botrány központjában Tamika Mallory és Linda Sarsour állnak. Mallorynak azt vetik szemére, hogy nem határolódott el az általa dicsért Louis Farrakhantól, az Iszlám Nemzete nevű afroamerikai vallási és politikai mozgalom vezetőjétől, aki ismételten becsmérlő megjegyzéseket tett zsidókra és homoszexuálisokra. Az izraeli politika bírálójaként ismert Sarsourt is antiszemitizmussal vádolták, amelyeket a palesztin származású nő tagad.
Tizedszer is az utcákra vonultak az általános társadalmi elégedetlenséget megtestesítő franciaországi sárgamellényesek, annak ellenére, hogy a mozgalom nyomására Emmanuel Macron államfő a héten elindította az úgynevezett nagy nemzeti vitát: a franciák helyi szinteken vitáznak a legégetőbb társadalmi és politikai kérdésekről. A sárgamellényes tiltakozók egy része továbbra is úgy érzi, hogy a kormány nem veszi figyelembe követeléseiket és korlátozza a meghirdetett vita témáit, ezért a két hónapja kezdődött mozgalom immár a tizedik egymást követő szombaton hirdetett tüntetéseket. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint szombaton 84 ezren tüntettek országszerte. Rendbontás csak a késő délutáni órákban volt a hadtörténeti múzeum környékén. A rendvédelmi szervek könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták a kövekkel és palackokkal dobálózó aktivistákat. A fővárosban legfrissebb értesülések szerint 42 randalírozót állítottak elő. Tiltakozó menetek voltak számos nagyvárosban, így a többi között Bordeaux, Marseille és Nancy városokban is, Rennesből és Lyonból pedig zavargásokról is érkeztek jelentések. A hatóságok szerint rekordmagas volt a részvétel a Toulouse városában szervezett tüntetésen, ahol tízezer aktivista vonult az utcákon.
Megválasztották a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének Markus Söder bajor tartományi kormányfőt Münchenben, a párt rendkívüli kongresszusán. A tisztségért egyedüli jelöltként induló politikust a küldöttek 87,4 százaléka támogatta. Elődje, Horst Seehofer több mint tíz év után távozott a tisztségből. Munkája elismeréseként megválasztották a CSU tiszteletbeli elnökének. Ez nem jelenti Horst Seehofer visszavonulását, a 69 éves politikus továbbra is belügyminiszter a szövetségi kormányban. Söder kitartott a CSU-t a politikai spektrum közepére helyező új irányvonal mellett. Hangsúlyozta: pártelnökként az a célja, hogy a helyes következtetéseket vonja le a kevéssé sikeres tavalyi év fejleményeiből. Ezek közé tartozik, hogy „konzervatívnak lenni nem elég”, a CSU-nak a szociális és a liberális irányzatát is meg kell jelenítenie.
Megközelíti a 36 százalékot a Matteo Salvini vezette olasz kormánypárt, a Liga támogatottsága egy közvélemény-kutatás szerint, amelynek eredménye a Liga egyeduralmát mutatja ki az országban négy hónappal az európai parlamenti választások előtt. A felmérések Corriere della Sera napilapban ismertetett eredménye azt mutatja, hogy a Ligát a válaszadók 35,6 százaléka támogatja, ami a párt eddigi legjobb eredménye. A Liga jelenleg a legnagyobb olasz párt. A tavaly márciusi olasz parlamenti választásokon a szavazatok 17,4 százalékát szerezte meg. Azóta viszont kormánypártként folyamatosan erősíti pozícióját, s támogatottsága januárban ugrásszerűen erősödött, miután Salvini belügyminiszterként ismét nemet mondott a Málta szigetén partra ért migránsok olaszországi befogadására. A párt népszerűségét erősítette az is, hogy több évtizedes körözés után sikerült olasz börtönbe szállíttatni Cesare Battisti egykori olasz baloldali terroristát.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint egészen biztos, hogy a Brit EU-tagság megszűnésének 2019 márciusi határidejéig nem lesz Brexit-megállapodás. Miután hétfőn elutasították a brit kormány és az EU Brexit-megállapodását, Theresa Maynek hétfőig van lehetősége egy új javaslattervezet beadására. Ha január 29-én a brit parlament leszavazza az új tervezetet is, akkor valószínűleg új választásokat írnak ki majd – jegyezte meg. Elmondta: a brit kormányfő jelenlegi célja, hogy engedményeket próbáljon kicsikarni az uniótól, és hogy ezekkel kiegészítve újból szavazásra kerüljön a Brexit-megállapodás. Egy másik lehetőség, hogy egy teljesen új javaslatot dolgoznak ki, de ezzel kapcsolatban érdemi tárgyalásokat akkor tudnak folyatatni, ha márciusról legalább júniusra módosul a Brit EU-tagság megszűnésének határideje – fűzte hozzá Gálik Zoltán.
Erőteljes robbanás rázta meg a szíriai főváros, Damaszkusz déli részét, többen meghaltak és megsebesültek – számolt be a szíriai állami televízió és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, nagy-britanniai székhelyű szervezet. A robbanást lövések követték – mondta el az OSDH-t vezető Rámi Abder-Rahmán. Az igazgató hozzátette, hogy a halottak és sebesültek pontos számát egyelőre nem tudni. A hatóságok terrorcselekményre gyanakszanak. Abder-Rahmán szerint egyelőre nem tudni, hogy robbanószerkezet lépett-e működésbe, vagy öngyilkos merényletet követtek el a katonai hírszerzés egyik hivatalának közelében. A 2011 óta zajló szíriai konfliktusban több mint 360 ezren vesztették életüket és milliók váltak földönfutóvá.
A Szaúd-Arábia vezette arab koalíció bejelentette, hogy húszi drónlétesítményeket és más célpontokat semmisített meg Szanaa térségében. Több helyszínen észleltek robbanásokat a jemeni fővárosban és környékén, amelyet a síita húszi lázadók felügyelnek. A Jemenben 2015 óta harcoló arab koalíció szóvivője, Turki al-Máliki közölte: a szövetség hadműveletet hajtott végre, és a lázadókhoz tartozó katonai célpontokat – köztük drónlétesítményeket – rombolt le. Máliki elmondta, hogy drónraktárakat, gyártóműhelyeket, alkatrészeket, indító- és teszthelyszíneket, illetve robbanószerkezeteket előállító üzemeket semmisítettek meg.
Flamm László, Svédország-szakértő szerint törékeny, ingatag helyzetű kisebbségi kormány alakult Svédországban pénteken. Stefan Löfven szociáldemokrata pártvezető az ország új kormányfőjeként kisebbségi kormányával három különböző pártideológiának kell megfeleljen, ha ez nem sikerül, ismételten politikai káosz fenyegetheti Svédországot. Megjegyezte: ha a költségvetési megállapodásban szereplő migrációval kapcsolatos kiadásokat, illetve feladatokat nem sikerül teljesíteni, akkor „borulhat” ez a kormány is. A parlamenti szavazáson csak 115 képviselő támogatta Löfvent, 153-an ellene szavaztak, viszont 77 törvényhozó tartózkodásával a szociáldemokrata-zöld koalíció mégis kormányt alakíthatott, amellyel lezárult a tavaly szeptemberi választások óta húzódó svéd politikai patthelyzet.
Mintegy 120 embert tartanak eltűntként nyilván az után, hogy Líbia partjainál elsüllyedt egy migránsokat szállító gumicsónak – közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Az olasz haditengerészet korábban 17 eltűntről adott hírt, illetve arról számolt be, hogy a csónak három utasát sikerült kimenteni. „A három túlélő azt mondta nekünk, hogy 120-an voltak, amikor elhagyták a líbiai Garabullit csütörtök éjszaka. Tíz-tizenegy óra út után (…) a hajó elkezdett süllyedni, és az emberek elkezdtek fuldokolni” – ismertette a túlélők szavait Flavio Di Giacomo, az IOM szóvivője. Közlése szerint a migránsok főleg nyugat-afrikaiak voltak, hozzátéve, hogy a csónakban tíz nő, köztük egy várandós, és két gyerek is volt, egyikük mindössze két hónapos.
Kelemen Hunor szerint az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Románia legfontosabb célja az ország schengeni csatlakozása kell legyen. Az RMDSZ elnöke szerint az európai parlamenti választás legnagyobb tétje, hogy az unió reformjának az elszenvedője lesz-e a magyarság, vagy megpróbálja alakítani ezt a változást. Hozzátette: az RMDSZ érdeke, hogy egy erős magyar frakció legyen az Európai Néppárton (EPP) belül, és úgy vélte, van esély arra, hogy a német után a magyar néppárti képviselet legyen a legnépesebb. A politikus szerint az elmúlt években erősödött az euroszkepticizmus a közösségben, de hozzátette: nem igaz, hogy az uniós csatlakozásnak ne lennének eredményei. Ezek sorában az utazás és a munkavállalás szabadságát, az infrastruktúra fejlesztését, a pályázati lehetőségeket és a gazdáknak nyújtott támogatásokat említette.
A romániai németek elégedettek a román kormány kisebbségpolitikájával, és nem akarnak autonómiát – hangoztatta Paul-Jürgen Porr, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) elnöke Medgyesen, az 1919. január 8-i medgyesi szász küldöttgyűlés centenáriuma alkalmából szervezett szimpóziumon. Száz évvel ezelőtt az erdélyi szászok küldöttei a gyulafehérvári román nagygyűlés szellemében elfogadták az általuk lakott területek egyesülését a román királysággal. Paul-Jürgen Porr kijelentette: a német közösség számára a helyi autonómia nem téma, a közösség számtalanszor el is határolódott az autonómiatörekvésektől. „Mi elégedettek vagyunk a román állam kisebbségpolitikájával, beleértve az iskolapolitikát is” – idézte a romániai németek érdekvédelmi szervezetének vezetőjét az Agerpres.
A szomáliai al-Shabaab dzsihadista szervezet legalább 52 tagjával végeztek légicsapások, amelyeket az amerikai hadsereg közlése szerint arra válaszul indítottak, hogy a szélsőségesek egy „nagy csoportja” támadást intézett szomáliai katonák ellen. Az Egyesült Államok hadserege afrikai parancsnokságának tájékoztatása szerint a légitámadást a közép-jubai régióban található Jilib közelében hajtották végre. Az amerikai hadsereg közleménye nem tért ki arra, hogy voltak-e áldozatai a radikális iszlamisták támadásának a szomáliai erők között. Az al-Shabaab a szócsövének számító Shahada hírügynökségen keresztül arról számolt be, hogy a szomáliai hadsereg két támaszpontja elleni támadásában legalább 41 katona lelte halálát. A szomáliai kormány eddig nem reagált az esettel kapcsolatban.
Hetvenháromra emelkedett a Mexikó középső részén, egy illegálisan megcsapolt üzemanyag-vezetéknél történt robbanás halálos áldozatainak száma, s hetvennégy sérültet kezelnek a helyi kórházakban égési sebekkel – közölte Omar Fayad, Hidalgo tagállam kormányzója. Mint mondta, huszonnégy embert Hidalgóban kezelnek, további ötven sérültet pedig más tagállamokba, illetve a fővárosba szállítottak orvosi ellátásra. Hangsúlyozta, a legfontosabb teendő a sérültek állapotának stabilizálása. Fayad szerint sok sérült állapota rosszabbra fordult, néhányan a testük nagy részén megégtek. Hozzátette, hogy a legsúlyosabban sérült fiatalokat a texasi Galvestonba szállították kezelésre. A szerencsétlenség épp három héttel azután következett be, hogy Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök kampányt hirdetett azok ellen a bandák ellen, amelyek országszerte illegálisan megcsapolják az üzemanyag-vezetékeket, évente mintegy 3 milliárd dollár veszteséget okozva az államnak. A mexikói állami olajvállalat, a Pemex közlése szerint a Tuxpan és Tula városok között futó vezeték péntek este 7 óra körül robbant be, néhány órával azután, hogy Tlahuelilpan külterületén tolvajok illegális csapoló nyílást fúrtak rajta, s a helybéliek vödrökben próbálták felfogni a szétfolyó üzemanyagot. A robbanást követően készült videókon pánikszerűen menekülő emberek láthatók és az éjszakai égen a vezetékből magasra csapó lángcsóvák.
Felix Tshisekedi ellenzéki jelölt nyert a Kongói Demokratikus Köztársaságban december 30-án tartott elnökválasztáson – erősítette meg a közép-afrikai ország alkotmánybírósága. Az alkotmánybíróság egyben elutasította az alulmaradt Martin Fayulu újraszámlálási kérelmét, aki szerint Tshisekedi összejátszott a kormánypárttal a voksok manipulálása érdekében. A testület szerint ugyanis Fayulu nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani állítását. Tshisekedi a testület döntésének kihirdetését követően hívei előtt kijelentette: Kongó az igazi nyertes. „Nem egy tábor aratott győzelmet egy másik felett. Olyan kampányt folytatok, amelynek célja kibékíteni a kongóiakat. (…) Az a Kongó, amelyet létre kívánunk hozni, nem a megosztottság, a gyűlölet vagy a törzsi torzsalkodás országa lesz, hanem egy megbékélt, erős, fejlődésre, békére és biztonságra összpontosító Kongó” – hangsúlyozta az elnökválasztás hivatalos győztese.
Robbanás történt az észak-írországi Londonderry városának központi bírósági épülete előtt. A rendőrség arra gyanakszik, hogy autóba rejtett pokolgép lépett működésbe. Az incidensben senki nem sérült meg. Az észak-írországi rendőrségi szolgálat (PSNI) közölte, hogy áll a közelben egy másik autó is, amely gyanús az esetet vizsgáló nyomozóknak. A PSNI közölte, hogy a készülő robbantásról előzetes értesítést kapott, és éppen hozzákezdett a környéken több épület – köztük szórakozóhelyek és szállodák – kiürítéséhez, amikor a detonáció bekövetkezett. Az észak-írországi felekezeti konfliktus évtizedeiben a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus milíciák – elsősorban a legnagyobb ilyen csoport, az egykori Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) – rendre kódolt figyelmeztetéseket küldtek a hatóságoknak a merényletek előtt.
Ezrek vonultak Belgrád utcáira az egymást követő hetedik szombaton, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök ellen tüntessenek, akit azzal vádolnak, hogy autokratikus eszközökkel irányítja az országot. A helyi médiumok „több ezerre” becsülték a tüntetők számát, hivatalos becslések azonban nem készültek. A tüntetők közül többen szerb zászlókat vittek magukkal és olyan feliratú transzparenseket tartottak kezükben, mint „Ébredj fel, kelj fel Szerbia”, „Nagyon sokan vagyunk” vagy „Egy az ötmillióból”, amely utalás a szerb államfőnek az első tiltakozást követően tett kijelentésére, amely szerint akkor sem enged a követeléseknek, ha ötmillióan vonulnak utcára. Mivel ez körülbelül Szerbia nagykorú, választásra jogosult lakosságának felel meg, a tiltakozók a kijelentést úgy értelmezték, hogy az elnök diktatúrát vezetne be. A mintegy 30 ellenzéki pártból és szervezetből álló Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés szerint Vucic autokratikus eszközökkel irányítja az országot, pártja pedig korrupt, és minden ellenzéki gondolatot elnyom. Közvélemény-kutatások szerint azonban az SNS támogatottsága meghaladja az ötven százalékot, és bármilyen választást meg tudna nyerni.
Gazdaság:
A prémium autók szegmense 9,5 százalékkal bővült 2018-ban az új autók magyarországi piacán, ahol az eladott 136 601 személyautóból 12 949 prémium kategóriás volt. A teljes piacot tavaly 17,5 százalékkal tornászta feljebb az alacsonyabb kategóriák válság után lendületet vett kereslete, a prémium szegmens ugyanakkor évek óta stabilan 10 százalék körül bővül. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) 20 márkát sorol a prémium szegmensbe, amelyek 72,5 százalékát három márka – a Mercedes, a BMW és az Audi – uralja, felváltva osztozkodva az első helyeken. A BMW tavaly bejelentett több mint egymillió eurós beruházását követően már mind a három márka rendelkezni fog magyarországi gyártóhellyel, ami támogatást jelent az értékesítésben is. A vezető márkák mögé felzárkózik még a Volvo, a Lexus, mellettük évi 150-200 körüli darabszámot tud elérni Magyarországon az Infinity, a Jaguar és a Porsche.
Az aranytartalék nagyságát tekintve Oroszország tavaly lekörözte Kínát és az ötödik helyre lépett elő. Az orosz jegybank adatai szerint az aranytartalék idén január elsején 67,9 millió uncia (2112 tonna) volt. Ez 8,8 millió unciával (mintegy 274 tonnával) több az egy évvel korábbinál, amikor a tartalék kisebb mértékben, 7,2 millió unciával (224 millió tonnával) emelkedett a megelőző évhez viszonyítva. Az orosz aranytartalék értéke 86,903 milliárd dollárt tett ki az idei év elején, 13,4 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit. Aranytartaléka alapján a lista élén az Egyesült Államok áll, amelyet Németország, Franciaország és Olaszország követ.
Könnyű:
A Szent Korona kalandos útjáról jelent meg kötet a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának munkája nyomán – mondta Pálffy Géza történész, a kutatócsoport tagja. Ismertette: a több mint 600 oldalas, mintegy 200 illusztrációval és színes térképpel ellátott mű a nemzeti ereklye viszontagságait meséli el, kiderül belőle, hogy hányszor és hova, illetve, hogy milyen okokból és körülmények között szállították a Szent Koronát külföldre, majd miként tért haza. Elmondta: a magyar koronát tizenegyszer szállították külföldre, többségében Nyugatra, ez is jól jelzi, hogy a magyarok múltja elsősorban a keresztény Közép-Európa történetével függ össze. A koronát először 1205-ben vitték ki az országból, 1978-ban pedig véglegesen visszakerült a fővárosba, ezen 770 év alatt 135 évet volt külföldön – fűzte hozzá. Kiemelte: a kutatások során, eddig ismeretlen részletekre is fény derült, mint például arra, hogy az 1663-64-es török elleni háborút lezáró vasvári béke idején a koronát nem Magyarországon, hanem Bécsben őrizték.
