A BreuerPress és a HetiTV hírei
Vállalni kell a sikereinket is, nem csak a kudarcainkat, különben sosem lesz belőlünk nagy nemzet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Pécsett. A kormányfő részt vett a Nemzeti Kosárlabda Akadémia átadási ünnepségén. A kormányfő beszédében kiemelte: a magyar közéletben és sportvezetésben „egyfajta kötelező álszerénység” van, és „amikor siker van, van egy elvárás, hogy úgy kell csinálni, mintha kisebbek lennénk”. Ez baj, ha van mire és kire büszkének lenni, igenis legyünk büszkék – jelentette ki. Orbán Viktor szerint kevés igazi minőségi akadémia van minden sportágban, de a kosárlabdában nem indokolatlan a Nemzeti Kosárlabda Akadémia névválasztása, mert ehhez foghatót sehol az országban nem talál az ember. Kifejtette: a kormányzati munkának „a sok konfliktus és nyűg mellett van néhány szép pillanata”, és ilyen, amikor nagy és jövőbemutató tervek megvalósításán lehet jelen. A mai esemény is ilyen, Pécs ismét közelebb került, hogy a magyar kosárlabdasport fővárosa legyen – vélekedett. A miniszterelnök emlékeztetett: a kosárlabdának régen is voltak hagyományai a városban, de „a diadalmenet akkor kezdődött igazán”, amikor a magyar kosárlabdasport „fenegyereke”, Rátgéber László Pécsre érkezett. Márpedig komoly akadémiákat csak nagy egyéniségek köré lehet építeni – mondta.
Az egészségügy és a kultúra azért jelent mindig mindenhol komoly kihívást jelent az aktuális vezetőknek, mivel az emberek életét alapvetően befolyásolja. A kulturális életben ahány ember, annyi vágy, ízlés, a spektrum rendkívül széles, nagyon nehéz mindenkinek megfelelni. Az egészségügy pedig azért számít nehéz terepnek, mert elképesztően gyors a technológiai, tudományos fejlődés – mondta Kásler Miklós. A kardiológiai intézet vezető szívsebészének elbocsátásáról azt mondta, nem avatkozott az ügybe, az országos tiszti főorvost kértem fel a vizsgálat lefolytatására. A miniszter szerint az üggyel kapcsolatban fontos kérdés: lehet-e olyan orvos, aki többet engedhet meg magának, mint mások, esetleg mindent. Mert ha lehet, akkor megszűnik az orvos és a beteg közötti bizalmi viszony, ami pedig a gyógyítás alapja. Nagy Anikó egészségügyi államtitkár lemondásáról azt mondta, azért távozott, mert a gyermekekkel szeretne foglalkozni. És nem cáfolta, hogy a posztra Horváth Ildikó, a Korányi-intézet orvos igazgatója a legesélyesebb, annyit mondott, hogy van jelöltje, és az új egészségügyért felelős államtitkár vezetésével a területnek egy rendkívül erős, stabil, hatékony csapata lesz.
Megdöbbentő mélységekbe süllyedt az ukrán politika Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint, aki a kérdésről egyeztet a NATO főtitkárhelyettesével és telefonon tájékoztatja az Egyesült Államok külügyminisztériumát. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok továbbra is mindenben számíthatnak az anyaországra. Az ukrán döntéshozók – mint fogalmazott – „a legsötétebb diktatúrákat idéző javaslatokat” emlegetnek, amikor ukránok betelepítésével akarják Beregszász etnikai összetételét megváltoztatni és az ott élő magyarok arányát tovább csökkenteni. A leginkább megdöbbentőnek azonban azt nevezte, hogy a szomszédos ország kormánya sem ezt nem ítélte el, sem az ellen nem tiltakozott, hogy az ukrán parlament honlapján közzétett petíció a kárpátaljai magyarok deportálását említi. A kijevi parlament összejátszik azokkal a szélsőségesekkel, akik nyilvánosságra hozták több száz kárpátaljai magyar adatait, hiszen a kettős állampolgárok azonosítása nyilvános adatbázisok alapján lehetetlen – fogalmazott.
A főváros kompetenciái nagy mértékben nőnek az Orbán Viktor miniszterelnökkel november 17-én aláírandó megállapodás alapján – jelentette ki a harmadik ciklusára készülő főpolgármester, Tarlós István. Tarlós István azt mondta, a jövő évi főpolgármester-választáson való induláshoz megfogalmazott megkötéseivel nyitott kapukat döngetett. A kormányfő, a kormány, a Fidesz olyan kéréseket teljesített a főváros önállóságával és a főpolgármesteri hatáskörökkel kapcsolatban, hogy nehéz lett volna azt mondani, hogy nem vállalja a jelöltséget – fejtette ki. Az ellenzéki reakciókról szólva közölte, hogy némi zűrzavart érzékelt. Az ügyben megszólalt politikusok valójában nem tudják, hogy mi van az említett széleskörű megállapodásban, amely nem csak a főpolgármester közvetlen választásáról és a budapesti fejlesztési tanácsról szól. Tarlós István közölte, a miniszterelnökkel megegyeztek központinak mondható kérdésekről, így a 3-as metró felújításának befejezéséhez szükséges forrásról, a tömegközlekedésről, valamint a szemétszállításról is. Megállapodtak abban is, hogy a kormánnyal áttekintik Budapest árvízvédelmi helyzetét, továbbá a megállapodásban foglalkoznak a belváros autómentesítésének kérdésével is – jegyezte meg.
A hajléktalanok közterület-használatát korlátozó jogszabályi változás az egész társadalom érdekét szolgálja – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Fülöp Attila elmondta: az október 15-én életbe lépő jogszabály-módosítás azt célozza, hogy ne legyen utcán éjszakázó hajléktalan és az állampolgárok zavartalanul használhassák a közterületet. A szabálysértési törvény módosulásának értelmében nem lehet életvitelszerűen közterületen élni. A kormány ezzel párhuzamosan a hajléktalan-ellátási tartalékalap létrehozásáról döntött, melynek összege 300 millió forint. Ennek jelentős részéből azt oldják majd meg, hogy a nappali és az éjszakai menedékhelyek nyitvatartása illeszkedjen egymáshoz, 24 órás ellátási lehetőséget nyújtva a rászorulóknak – ismertette az államtitkár.
Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár jelentette be, hogy a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. Ez az emelés folytatódik a következő években is, a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét – tette hozzá.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) üdvözli a kormány döntését, amely az ápolási díj megemeléséről szól, és elsősorban a tartósan otthoni ápolásra szoruló gyermekek családjának jelent majd segítséget. A kisebbik kormánypárt kiemelte, hogy az ápolási díj növelését már régóta várták az érintettek, a gazdaság helyzete most tette lehetővé, hogy ez megvalósulhasson. Kitértek arra is, hogy 2010 és 2018 között 63 százalékkal nőtt a legsúlyosabb állapotú hozzátartozót gondozók ellátása, és a tervek szerint több lépcsőben még további emelésre is számítani lehet.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az „Orbán-rendszer” megkezdte az állami felsőoktatás megszüntetését. Az ellenzéki párt az ápolási díj emelését az azért küzdő családok sikerének tartja, továbbra is szorgalmazza azonban, hogy ismerjék el foglalkoztatási jogviszonyként ezt a tevékenységet. Arató Gergely, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, tiltakoznak az ellen, hogy a kormány a Corvinus-modellt kívánja bevezetni a felsőoktatás egészében. Értékelése szerint ez a modell azt jelenti, hogy az ingyenes állami férőhelyeket a külföldieknek és a fideszes politikusok, oligarchák gyerekeinek nyújtott méregdrága fizetős helyek váltják fel a felsőoktatás egészében.
Az MSZP szerint komoly betegellátási válság van Magyarországon, a „fideszes nagyurak” azonban nem akarnak ezen segíteni, miközben saját maguknak külön VIP-ellátást biztosítanak – mondta Korózs Lajos, az MSZP képviselője. Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke a Honvéd kórház bejárata előtt azt mondta: a Fidesz károkozása az egészségügyben már nemcsak „rettegő betegekben”, hanem „halottakban is mérhető”. Korózs Lajos megerősítette, hogy az MSZP büntetőfeljelentést tett az elbocsátott szívsebész elhunyt betege ügyében, és kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy közérdekű adatigénylést nyújt be az esetről készült vizsgálati anyag nyilvánossága érdekében.
Nem támogatja Márki-Zay Péter (független) polgármesternek a közgyűlés feloszlatására irányuló javaslatát és időközi választás kiírását a Fidesz Hódmezővásárhelyen – közölte Hegedűs Zoltán, a párt hódmezővásárhelyi közgyűlési frakciójának vezetője. A politikus felidézte, már májusban fölvetődött az időközi választás ötlete. Akkor Márki-Zay Péter azt mondta, dolgozni szeretne a városért – mondta Hegedűs Zoltán, aki úgy fogalmazott: az elmúlt hét hónapban azonban azt tapasztalták, a polgármester nem a városért dolgozik, hanem saját országos politikai karrierjét építi. A polgármester képviselő-testület feloszlatására tett javaslata azt eredményezné, hogy februárban és októberben is választásokat tartanának Hódmezővásárhelyen. Az egész éven keresztül tartó kampányidőszak lehetőséget teremtene Márki-Zay Péternek arra, hogy ne a város ügyeivel, hanem a politikával foglalkozzon – közölte a frakcióvezető.
Az LMP szerint jelentős a szakemberhiány a pszichiátriai ellátásban, a párt ezért több támogatást is javasol az ott dolgozók számára. Ungár Péter elmondta: információik szerint van olyan megye, ahol egyáltalán nincs gyermekpszichiáter. A szakápolók máig nem kapnak veszélyességi pótlékot, holott azt a Fidesz három éve megígérte – mutatott rá a politikus. Szerinte az államnak a gyermekpszichiáterek továbbképzéséhez is támogatást kellene nyújtania. A tapasztalt szakorvosok bérének jelentős növelését is szorgalmazta a képviselő. A politikus sérelmezte, hogy a területen bejelentett 6 milliárd forintos fejlesztés szinte csak az infrastruktúrát javítja és „nem foglalkozik Budapesttel”. A főváros szerinte egészségügyi szempontból másodrendű.
A kormánynak minden eszközzel fel kell lépnie a Sargentini-jelentés ellen, amely Brüsszel nyomásgyakorlása a magyar migrációs politika megváltoztatására – mondta Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke. Hozzátette: a jelentésben szereplő adatok szerint az országnak legalább 50 ezer illegális bevándorlót kellene befogadnia, ami a jelenlegi német költségvetési adatok szerint évente közel 500 milliárd forintos terhet jelentene a magyar költségvetésnek. Ez elképesztő összeg, a 2019-es költségvetés vívmányai szerint a kormány éppen 500 milliárd forinttal többet tud fordítani egészségügyi ellátásra vagy védelmi kiadásokra – mutatott rá Bánki Erik, megjegyezve: a családegyesítéseken keresztül az ötvenezer ember befogadását követő években ez a létszám több százezres lenne.
A tavaszi országgyűlési választás után 29 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség. Huszonhárom esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, hat pártot pedig megszüntetnének. Felidézték: az 1989-es párttörvény szerint az ügyészség indítványára a bíróság – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az ügyészség indítványára a bíróság megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
Nem várható gyors döntés a magyar jogállamiság kapcsán elindított uniós eljárásban – mondta Pócza István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója. A kutató szerint nincs meghatározva pontos menetrend az ilyen esetekre, s azt sem rögzítették, hogy mennyi idő alatt kell a szükséges tárgyalásokat lefolytatni. Egyetlen támpont jelenleg Lengyelország esete, amely tavaly november óta tart – tette hozzá. „Azért én tartok tőle, hogy ez az egész arról is szól, hogy az európai választási kampányban egy kampánytéma legyen” – mondta a kutató.
Külföld:
Az Izraeli Védelmi Erők leromboltak egy támadóalagutat, mely a Gázai övezetből indulva mintegy 200 méter hosszan behatolt izraeli területre. A hadsereg szerint a földalatti járatot a Hamász terrorszervezet ásatta olyan eszközöket használva, melyek megnehezítették a felfedezését. Jonathan Conricus katonai szóvivő szerint a járat Khan Younis területéről indult és egy katonai alagúthálózat része volt. 2017. októbere óta ez volt a 15. alagút, melyet az izraeli hadsereg megsemmisített. A szóvivő közölte, az alagút szomszédságában nem volt izraeli közösség, de mindazonáltal közvetlen veszélyt jelentett a zsidó államra. A hadsereg több hónapig megfigyelés alatt tartotta az alagutat, mielőtt lerombolta.
A Vaskupola légvédelmi rendszer csütörtök reggel véletlenül lépett működésbe a déli határnál, közölte az izraeli hadsereg. A rakétára figyelmeztető szirénák reggel 10:07-kor szólaltak meg Sá’ár Hanegev és Szdot Hanegev régiókban. “A Vaskupola rendszer egy téves azonosítás eredményeként kilőtt egy elfogó rakétát,” nyilatkozta a hadsereg. “Nem észleltünk rakétaindítást a Gázai övezetből Izrael irányába.” A hadsereg nem árulta el, mit azonosított tévesen a légvédelmi rendszer.
Benjamin Netanjahu New York-i látogatása során találkozott Paul Kagamével, Ruanda elnökével. A politikusok megállapodtak abban, hogy kölcsönösen nagykövetséget nyitnak egymás országában. Netanjáhu reményét fejezte ki, hogy a ruandai kormány Jeruzsálemet, Izrael fővárosát választja diplomáciai képviselete helyszínéül. A tanácskozáson továbbá bejelentették, hogy közvetlen repülőjáratot indítanak Tel-Aviv és Kigali között. A vezetők megvitatták a kelet-afrikai terület biztonsági helyzetét, az etióp-eritreai békefolyamatot, valamint a zsidó állam szerepének lehetséges bővítését a térségben.
A holokauszt óta először avattak ortodox rabbikat Berlinben. A német főváros rabbiképző intézete, az 1873-ban alapított Rabbinerseminar zu Berlin három végzett hallgatóját a Prenzlauer Berg nevű városrészben működő Beth Zion zsinagógában avatták rabbivá. Az ünnepségen részt vett Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Michael Müller, Berlin főpolgármestere és Heiko Maas német külügyminiszter. A miniszter ünnepi köszöntőjében kiemelte: “ajándék, méghozzá érdemtelenül kapott ajándék, de a jogállamunk és a demokráciánk iránti megelőlegezett bizalom” jele, hogy Németország legnagyobb zsidó közössége Berlinben él, abban a városban, ahol eldöntötték és megtervezték a zsidók deportálását és legyilkolását. “Minden erőnkkel meg kell őriznünk és meg kell védenünk ezt az ajándékot” – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője. Mint mondta, elborzasztja, hogy a német utcákon ismét látni náci karlendítést és gyűlölködő lózungokat harsogó emberek menetelését, és ismét megjelentek az országban “szellemi gyújtogatók, akik megfosztják emberi méltóságuktól a más származású vagy vallású embereket”. Ezt Németország nem engedheti meg, “együtt meg kell védenünk szabadságunkat és nyitott társadalmunkat” – mondta Heiko Maas.
Az Egyesült Államok megvizsgálja, hogy mi történt az Isztambulban eltűnt szaúdi újságíróval, Dzsamál Hasogdzsival – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, aki ugyanakkor gazdasági szempontból aggasztónak tartaná a fegyvereladás leállítását Szaúd-Arábiának, mert egy ilyen lépés sértené az amerikai érdekeket. Washington és Rijád évtizedek óta szoros szövetségesek, és a két ország Trump hivatalba lépése óta még szorosabbra fűzte kapcsolatait, de a szövetséget próbára teszi az a gyanú, hogy a török hatóságok szerint Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán előre kitervelten meggyilkolták az abszolút monarchiát élesen bíráló újságírót, Dzsamál Hasogdzsit. Az 59 éves férfi múlt kedden tűnt el, azt követően, hogy fekereste az isztambuli szaúdi főkonzulátust. A gazdag, korábban a kormányzattal jó viszonyban lévő férfi az Egyesült Államokban élt önkéntes száműzetésben. Trump első külföldi útja elnökként Szaúd-Arábiába vezetett, ahol 110 milliárd dolláros fegyvereladást jelentettek be. Az Egyesült Államoknak szüksége van Szaúd-Arábiára támogatására a Közel-Keleten az iráni befolyás ellensúlyozására, a terrorizmus elleni küzdelemben, továbbá az a készülőben lévő izraeli-palesztin béketerv támogatására is.
Ötvenhat újságíróval végeztek munkájukkal összefüggésben az év első 9 hónapjában, ami több, mint ahányat 2017-ben összesen meggyilkoltak – közölte a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi szervezet. Az RSF rámutatott, hogy több eset egyelőre vizsgálat alatt van, így ez a szám még nagyobb lehet. „Míg 2017 az elmúlt 14 év legkevésbé véres éve volt az újságírók számára, idén megfordult a trend” – írta a szervezet. A legtöbb újságíró – szám szerint 13 – Afganisztánban vesztette életét. Április 30-án egy nap leforgása alatt a média 10 munkatársát gyilkolták meg az ázsiai országban – emlékeztetett az RSF. Christophe Deloire, a szervezet főtitkára szerint az ijesztő számok tükrében égető szükség van további lépésekre az újságírók védelmében.
Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah felszólította az ország hivatalnokait, hogy sürgősen találjanak megoldást a gazdasági válságra, melyet az Egyesült Államok szankciói váltottak ki – jelentette a Fársz iráni hírügynökség. Miután Donald Trump amerikai elnök májusban bejelentette: országa egyoldalúan felmondja az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást, és újra életbe lépteti a felfüggesztett szankciókat, Irán gazdasága nehéz helyzetbe került. A korlátozások első szakaszát augusztusban vezették be, és az iráni gazdaság több ágazatát is érinti. A perzsa állam jelenlegi gazdasági nehézségeiről Hamenei így nyilatkozott: „Nincsen olyan válság, és nincsenek olyan problémák az országban, amelyeket ne tudnánk megoldani (…) A hivatalnokoknak megoldást kellene találniuk a jelenlegi gazdasági nehézségekre, és azok megoldásával ki kellene ábrándítaniuk az ellenséget.”
A hordozórakéta meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre nem sokkal felbocsátása után a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzeten lévő orosz és amerikai űrhajós épségben földet ért az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Az űrhajót kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről egy Szojuz-FG hordozórakétával indították el közép-európai idő szerint 10 óra 40 perckor, fedélzetén az orosz Alekszej Ovcsinyinnel és az amerikai Nick Hague-gel. Két perc 45 másodperccel a start után az orosz Ovcsinyin, a küldetés parancsnoka a fellövésről közvetített élő tévéadásban nyugodt hangon közölte, hogy gondok vannak a hordozórakétával. Az amerikai űrhivatal, a NASA egy szakértője azt mondta, hogy a hordozórakéta első fokozatának leválása után néhány másodperccel a második fokozat hajtóműve meghibásodott. Egy, a helyszínen készített fényképen látható, hogy sikeres volt a rajt, de az első fokozat leválása után rendellenes fénycsóva tűnt fel az űrhajónál. A meghibásodást követően a személyzet kényszerleszállást hajtott végre, az ejtőernyővel ereszkedő visszatérőkabin a kazahsztáni sztyeppén landolt, 25 kilométerre Dzsezkazgan várostól, 450 kilométerre az indítás helyétől.
Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint újabb népszavazást kell tartani Nagy-Britannia EU-tagságáról, nem utolsósorban azért, mert a kilépés az Európai Unióból (Brexit) mindenképpen súlyos gazdasági veszteségeket okozna, még akkor is, ha a brit kormány javaslatcsomagja alapján sikerülne megállapodni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszeréről. Blair, aki 1997-től 2007-ig töltötte be a kormányfői tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított politikai elemzőműhely – Tony Blair Institute for Global Change – online fórumán csütörtökön közzétett tanulmányban kiemeli: az intézet által megbízott gazdasági szakértők számításai szerint ha megállapodás híján az EU-val folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerére tér át – ami vámok megjelenését jelentené -, a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2030-ra 4,93 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az akadálytalan kereskedelem folytatódása esetén arra az évre a brit gazdaság elérhetne.
Nagyjából 160 radikális iszlamistát tartanak megfigyelés alatt a biztonsági szolgálatok Hollandiában. A De Volkskrant arról számolt be, hogy a nyilvántartásokban szereplő szélsőségesek közül legtöbben Amszterdamban vannak, közel hatvanan, ezt Hága és Rotterdam követi, majd Utrecht, Arnhem, Gouda, Zoetermeer és Delft. A kormány 2015 óta évi hatmillió eurót bocsát a helyi hatóságok rendelkezésére a radikálisok megfigyelését célzó programra (PGA). Ahmed Marcouch arnhemi polgármester kiemelte, hogy ez a program tette lehetővé múlt héten hét ember őrizetbe vételét terrorcselekmény előkészítése miatt, közülük ugyanis többen is megfigyelés alatt álltak.
Gazdaság:
Egy átlagos magyar fogyasztó évente 33 kilogramm élelmiszert dob ki csak azért, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlott, vagy csak mert feleslegesen vásárolta meg. Magyarországon fejenként éves szinten 68 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami az élelmiszervásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki – derül ki az LG közleményéből. E mennyiség közel fele, évi mintegy 33 kg az, amely elkerülhető volna, míg nagyjából a másik felét az úgynevezett. nem elkerülhető hulladék teszi ki. Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg, míg pl. a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik. A KSH által közölt fogyasztási adatokból kiindulva ez azt jelenti, hogy az otthoni élelmiszerpazarlás megszüntetésével egy átlagos háztartásban havonta és személyenként ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy négytagú család esetében ez évente mintegy 50 ezer forintot jelent, amiből akár két heti hipermarketes nagybevásárlás is kihozható.
A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyobb része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete. Az MKIK GVI a vállalati konjunktúravizsgálat 2018. júliusi felmérése alapján elemezte a cégek által adott béren kívüli juttatásokat, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzési formáit. A reprezentatív felmérésben 400 cégvezetőt kérdeztek meg, 300 kis- és középvállalkozást (ahol 20-249 közti a munkavállalók száma) és 100 nagyvállalkozást (ahol több mint 250 ember dolgozik). A válaszadók 41 százaléka nyújt munkavállalóinak SZÉP-kártyát, 40 százalékuk iskolakezdési támogatást, a megkérdezettek 29 százaléka pedig készpénz formájában biztosít dolgozóinak cafeteria-juttatást. A cégek több, mint 10 százaléka kínál munkavállalóinak egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári hozzájárulást, munkahelyi étkeztetést, illetve ajándékutalványt.
Könnyű:
Több évforduló köré szerveződik az október 18. és 21. között tartandó Kolozsvári Zsidó Napok rendezvénysorozata. A rendezvénysorozat keretében a 110 éve született Eisikovits Mihály kolozsvári zeneszerzőre emlékeznek az általa megzenésített magyar versekből válogatott előadással, a 130 éve született Karácsony Benő tragikus sorsú kolozsvári írót idézik egy pódiumbeszélgetéssel, és Izraelből látogatnak el Kolozsvárra a városban száz évvel ezelőtt alakult Új Kelet újság mai szerkesztői. Deák Andrea főszervező, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének kulturális főmunkatársa a vallásszabadság 450 évvel ezelőtti erdélyi törvénybeiktatását is a fontos évfordulók között említette. Megjegyezte: a tordai országgyűlés nem rendelkezett ugyan a zsidókról, de a székely szombatosok révén átérzik jelentőségét.
Vihart kavart Izraelben Lucy Aharis népszerű arab újságírónő és tévés műsorvezetőnő Cahi Halevi zsidó színésszel kötött házassága – írta a Jediót Ahronót. „Nem hibáztatom Lucy Aharist, amiért elcsábította egy zsidó férfi lelkét, hogy kárt okozzon államunknak, és megakadályozza zsidó utódok születését, a zsidó származás folytatását” – írta Oran Hazan, a Likud párt parlamenti képviselője Twitter- és Facebook-bejegyzésében. „Éppen ellenkezőleg, örömmel fogadom, ha áttér a zsidó vallásra. Cahi Iszlám Levit viszont hibáztatom, mert túl messzire ment a Faudával” – folytatta az ellentmondásos nézeteivel gyakran bírálatot kiváltó politikus a Faudára, a palesztin-izraeli konfliktust bemutató, népszerű tévésorozatra utalva. Hasonlóképpen vélekedett a katonai rádióban Arie Deri, a vallásos keletieket tömörítő Sasz pártot vezető belügyminiszter, aki a vegyes házasságokból származó gyermekek nehézségeire hívta fel a figyelmet, és szintén Lucy Aharis zsidó vallásra történő áttérését szorgalmazta.
