A BreuerPress és a HetiTV hírei
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a következő önkormányzati választáson induljon el ismét a főpolgármesteri tisztségért. A kormányfő ezt a Városházán jelentette be, miután tárgyalt Tarlós Istvánnal, aki vállalja a jelölést. Orbán Viktor azt mondta: Tarlós Istvánnak „szigorú megkötései” voltak. Ezek közül a legfontosabbról már a szerdai kormányülésen – a főpolgármester jelenlétében – döntenek: létrehozzák a budapesti fejlesztési tanácsot, amelyet Tarlós Istvánnal társelnökségben közösen fognak vezetni, és ennek keretében közösen fogják fejleszteni és építeni Budapestet – közölte a miniszterelnök, megjegyezve, hogy a meginduló fejlesztések közül több 2030-ig fut majd. Tudatta egyúttal, hogy a 3-as metró felújításához szükséges több tízmilliárd forintos összegről is meg tudtak állapodni.
Tarlós Istvánnak minden esélye megvan arra, hogy harmadszorra is győzzön: a budapestiek 45 százalékának szavazatában biztos lehet – közölte a Nézőpont Intézet. Ha most vasárnap tartanák a választást egy – eddig még nem ismert – baloldali jelölt 30 százalékos eredményt érne el, a Jobbik jelöltje 6, az LMP-é pedig 8 százalékot. Az ellenzéki pártok jelöltjei tehát összefogva is kevesebb szavazatot érnének el, jóllehet a jelenlegi pártrendszerben meglehetősen valószínűtlen a közös főpolgármester-állítás. Tarlós István ugyanazt az eredményt érné el, mint 2014-ben (49 százalék). Még ha az a valószínűtlen helyzet is állna elő, hogy az összes rejtőzködő szavazó ellenzéki, akkor is megnyerné a főpolgármester-választást – tették hozzá. A Nézőpont szerint az ellenzék rendkívül fragmentált a fővárosban, a legerősebb kormányellenes párt a Momentum Mozgalom (10 százalék), őt követi a Demokratikus Koalíció (9 százalék), illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Jobbik (8-8 százalék), az MSZP és a Párbeszéd 6-6 százalékon áll, az LMP pedig 5 százalékot szerezne. Egyik párt sem éri el a Fidesz-KDNP népszerűségét, mivel a rejtőzködők aránya 12 százalékos, tehát fele akkora, mint a kormánypártok előnye bármely ellenzéki párttal szemben.
A Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere szerint a kormány gyámság alá helyezte Budapestet. Karácsony Gergely úgy vélekedett: önmagában az, hogy a Fidesz „méltóztatott” megőrizni a közvetlen főpolgármester-választást, nem jelenti, hogy nem sérült tovább a budapesti önkormányzatiság. A kormány támogatása nélkül semmilyen fejlesztést nem fog tudni megvalósítani a főváros – mondta.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Tarlós István úgy vállalta az újraindulást a főpolgármesteri posztért, hogy előre lemondott minden fővárosi jogkörről. „Tarlós István előre odaígérte fele királyságát Orbán Viktornak – mondta Gy. Németh Erzsébet. A DK politikusa szerint Tarlós István az indulásával előre lemondott minden fővárosi jogkörről, hiszen úgy vállalta az újrázást, hogy ezen túl minden fővárosi beruházásról a kormány dönt majd, a Fővárosi Közgyűlés beleszólása nélkül.
A Lehet Más a Politika (LMP) fővárosi képviselője szerint rossz és idejétmúlt ötlet, 20. századi, avítt megoldás a budapesti fejlesztési tanács létrehozása, helyette olyan intézményekre lenne szükség, mint például a rendszeres társadalmi egyeztetés és a népszavazás. Gál József azt mondta, hogy vérfrissítésre lenne szükség: a jövő évi önkormányzati választás arról fog szólni, hogy az idejétmúlt, régimódi városvezetést le tudják-e cserélni egy fiatalosra, modernre, amely érti az ifjúság igényeit.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bekérette az ukrán nagykövetet, miután „minőségileg új szintre lépett Ukrajna magyarellenes politikája” – közölte a tárca parlamenti államtitkára. Magyar Levente azután beszélt, hogy a minisztériumban megbeszélést folytatott Ljubov Nepop budapesti nagykövettel. Az államtitkár közlése szerint az intézkedés azért vált szükségessé, mert Ukrajnában „halállistát” állítanak össze kárpátaljai magyarokról, és az ukrán parlament honlapján az ukrán-magyar kettős állampolgárok kollektív deportálását, kitoloncolását szorgalmazzák. Továbbá Ukrajna belügyi csapatokat és katonaságot telepít, laktanyákat épít a magyar határ közelében – sorolta az államtitkár. Elmondta: a Mirotrovec elnevezésű szélsőséges ukrán honlap „halállistáján”, már háromszáz olyan kárpátaljai magyar állami vagy önkormányzati tisztviselő adatai szerepelnek, akikről azt állítják, hogy kettős állampolgárok. Szijjártó Péter külügyminiszter is szerepel a listán – tette hozzá.
Az MSZP népszavazást kezdeményez a miniszterek, államtitkárok egészségügyi VIP-ellátásának megszüntetéséről – közölte az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Tóth Bertalan beszámolt arról is, hogy az elnökség stratégiát fogadott el, miszerint a nemzetpolitikát az Európai Unión belül kell képviselni. Tóth Bertalan a népszavazással összefüggésben hangsúlyozta, hogy a kezdeményezést szimbolikusnak tartják, szerintük az a magyar egészségügy állapotára akarja felhívni a figyelmet. Arra a tarthatatlan helyzetre mutatnak rá – folytatta -, hogy elfogadhatatlan az, míg a kormánytagok kiemelt egészségügyi ellátást kapnak, addig több tízezren várnak műtétre, tíz órákat kell várni a sürgősségi osztályokon. Elmondta, az Országgyűlés népjóléti bizottságának fideszes többsége kedden nem vette tárgysorozatba a szocialisták javaslatát a VIP-ellátás megszüntetésére, mert azt demagógnak tartotta.
Csaknem 8 ezerrel növelné a kormány a Magyar Honvédség létszámkeretét – tette közzé a Magyar Honvéd magazin a Facebook-oldalán. A parlament honlapján olvasható határozattervezetre hivatkozva azt írták: majdnem minden állománycsoportban magasabb lenne a létszámkeret a jelenleg hatályban lévőnél. Összesen 7950-nel emelnék a honvédség létszámát, az eddigi 29 700-ról 37 650-re. A tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 8845-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 7895 főről 13 200 főre emelkedne. Emellett a honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altisztjelölteké 100-ról 250-re nőne – írta a magazin. A parlament oldalán található javaslatban – amit Benkő Tibor honvédelmi miniszter jegyez – azt írták: a honvédség szervezeteinek fejlesztése, a katonai szervezetek által ellátott feladatrendszer módosulása, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretei között megvalósítandó célkitűzések nyomán indokolttá vált az engedélyezett létszámkeret ismételt megállapítása és az állománycsoportok közti arányok optimalizálása.
A Belügyminisztérium (BM) által meghirdetett szociálistüzelőanyag-pályázaton 2320 önkormányzat nyert, nekik február 15-ig kell kiszállítaniuk a tüzelőanyagot az emberekhez – mondta a tárca önkormányzati államtitkára. Pogácsás Tibor felidézte: a helyi önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag-vásárlásához a költségvetés hárommilliárd forint támogatást biztosított, azonban a minisztériumi, fejezeten belüli átcsoportosítás eredményeként négymilliárd forint áll rendelkezésre a programra. Felidézte, a program 2011-ben 800 millió forintos keretösszeggel indult. A támogatásra ötezer lakosúnál kisebb települések pályázhatnak, mert ezeken a településeken jellemzően több az idős lakos, és a települések saját bevétele is kisebb az átlagosnál.
A magyar határvédelem nélkül Magyarország átjáróház és a migránsok gyűjtőhelye, Európa pedig védtelen lenne, ezért a kormány semmilyen módon nem támogatja a legújabb brüsszeli törekvéseket, amelyeknek az a céljuk, hogy elvegyék a határvédelmet a tagállamoktól – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly szerint a magyar határvédelem a tömeges migráció kezdete óta bizonyítja, ha van politikai akarat, akkor meg lehet védeni Európa schengeni határát, és meg lehet állítani az illegális migrációt. A bevándorláspárti erőknek azért van az útjában a magyar határvédelem, mert ők nem megállítani, hanem megszervezni és legalizálni akarják a migrációt. Azért akarják elvenni a határőrizet jogát, hogy még több migránst engedjenek be – jelentette ki.
Megalakult a Fidesz-KDNP-frakciószövetség népesedés- és családügyi kabinetje – jelentette be Novák Katalin, a Fidesz alelnöke a kabinet első ülése után. Novák Katalin, a kabinet vezetője, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára közölte, az első ülésen megerősítették a kormány elköteleződését az iránt, hogy Magyarország jövőjét a magyar gyermekekben látják, a migráció helyett pedig a családok támogatását tartják fontosnak. Elmondta, a testületnek 11 tagja van. A Fideszből Bányai Gábor, Dunai Mónika, Kállai Mária, Kovács József, Mátrai Márta, Szatmáry Kristóf, Tapolczai Gergely és Zsigmond Barna, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából pedig Harrach Péter, Juhász Hajnalka és Vejkey Imre vesznek részt a munkában.
Átfogó törvénymódosítást készít az LMP az érintett lakosok és önkormányzatok bevonásával a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér által okozott zajártalom csökkentése érdekében. Schmuck Erzsébet és Demeter Márta frakcióvezető-helyettes felidézte, hogy augusztus közepe óta a nemzetközi légi forgalom olyan fel- és leszállási útvonalakat használ, ami miatt sokkal több ember szenved a repülők zajától. Schmuck Erzsébet elmondta: egy olyan pénzügyi alap létrehozását kezdeményezik, amelyből a károsodott épületek tulajdonosait vagy az elköltözni vágyókat lehetne kárpótolni, vagy hangszigetelni lehetne a házakat. Ennek forrását az egyre nagyobb forgalmat bonyolító reptér, valamint az állam biztosítaná az LMP elképzelései szerint. Emellett a célra ismét bírságot szednének a határértéket meghaladó zajszennyezésért. Az LMP a teherszállítást is máshová telepítené.
Külföld:
A világ egyik legkeresettebb szökevénye, Edward Snowden november 6-án egy zártkörű rendezvényen fog videókonferencián keresztül szólni az izraeli közönséghez. A CIA és az NSA egykori alkalmazottja 2013-ban titkosított dokumentumok ezreit szivárogtatta ki az amerikai kormányzat kémprogramjairól és más elektronikus adatgyűjtő módszereiről, amelyekkel az amerikai állampolgárokat és külföldi szövetségesei politikusait megfigyelte. Snowden Oroszországban menekült, hazájában életfogytig tartó börtönbüntetés vár rá. Snowden titkos oroszországi rejtekhelyéről bejelentkezve többek között Izraellel kapcsolatos ügyekről fog beszélni, és válaszolni fog a közönség kérdéseire is. Az eseményt az OH! Orenstein Hoshen izraeli média-konzultációs cég rendezi. Snowden észrevételeire Ram Ben Barak a Moszad korábbi helyettes vezetője fog reagálni.
A világ egyik legjobb felsőoktatási intézményének tartott Columbia Egyetemen eluralkodott Izrael-ellenes légkör és az antiszemita incidensek ellen tüntetett New Yorkban a hallgatók egy csoportja. “Az egyetemen zaklatják a zsidó diákokat és módszeresen elhallgattatják őket” – mondta az egyik szervező. A demonstráció mögött az “Izraelt Támogató Hallgatók a Columbián” nevű diákszervezet áll, mely már több alkalommal élt panasszal az egyetem vezetőségénél, illetve a hallgatói önkormányzatnál, ám a helyzet nem javult. A legutóbb akkor tiltakoztak, amikor a nemzetközi holokauszt emléknapon tartott megemlékezést zavarták meg a “gázai szolidaritási nappal”. Rámutattak, hogy az arabbarát és baloldali mozgalmak által szervezett provokáció összeegyeztethetetlen az intézmény szabályaival, de panaszukra nem érkezett válasz. “Az egyetem magunkra hagyott bennünket, a saját diákjait, a zaklatások és támadások kereszttüzében” – mondta Dalia Zahger, a szervezet vezetője. “Nem hagyjuk azonban, hogy figyelmen kívül hagyják a panaszainkat, amikor egyértelműen és bizonyíthatóan törvénysértések történtek. Nem várhatunk addig, amíg valamilyen erőszakos támadás bekövetkezik. Akkor már túl késő lesz cselekedni. Sajnos kiderült, hogy a mi hangunkat kevésbé hallják meg az egyetemen, mint más csoportokét. Az igazsághoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog mindenkit megillet.” – tette hozzá.
„Gyermekeink oktatásának része kell, hogy legyen az emberiség történelmének minden nagyszerű és minden sötét pillanata. A történelmet pluralista szellemben kell oktatni.” – jelentette ki VI. Mohamed, Marokkó királya, amikor elrendelte, hogy ezentúl a marokkói iskolákban tanítsanak a holokauszt eseményeiről. Az uralkodó elmondta, hogy már utasította országa oktatási miniszterét, hogy a középiskolás oktatási anyagot egészítsék ki a holokauszt témájával. “Az oktatás képes arra, hogy felvegye a küzdelmet a megkülönböztetéssel és a rasszizmussal, illetve az antiszemitizmus visszataszító jelenségével” – mondta a király. Audrey Aozulay, az UNSECO igazgatója, aki VI. Mohamed (zsidó) főtanácsadójának a lánya, üdvözölte a bejelentést. “Az antiszemitizmus elleni fellépés alapja az, hogy minden emberi lény méltóságát megóvjuk. Az oktatás a legjobb módszer a hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásához” – mondta Aozulay.
„Ha őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásának oka Izrael megalapítása. Ez az igazság, de ezt sajnos nem mondhatjuk ki” – fogalmazott Mahathir Mohamad múlt héten a BBC-nek adott interjújában. A 93 éves kormányfőt májusban választották újra Malajzia élére, noha az elmúlt évtizedekben többször botrányt okozott antiszemita kijelentéseivel – derül ki a The Jewish Telegraphic Agency írásából. Amikor azt kérdezték tőle, hogy miért nevezte kampós orrúaknak a zsidókat A maláj dilemma című könyvében, azt mondta: „Mert kampós orrúak. A malájokat pedig zsíros orrúaknak nevezik. Mi sem kértük ki magunknak és sosem indítottunk harcot emiatt”.
Miközben folynak a találgatások az előrehozott választásokkal kapcsolatban, Mose Kahlon pénzügyminiszter azt mondta, Benjamin Netanjahu miniszterelnök nem vezetheti tovább Izraelt, ha vádemelésre kerül sor az ellene folyó korrupciós ügyekben. “Egy miniszterelnök vádemelés alatt és meghallgatások alanyaként nem tudja ellátni a hivatalát,” – mondta Kahlon a Hadasot TV-nek adott interjújában. A pénzügyminiszter világossá tette, nem fog belemenni egy olyan szituációba, amiben a miniszterelnök reggel az ellene folyó bírósági eljárással foglalkozik este meg a kabinetet irányítja. Kahlon, Netanjahu Likud pártjának egykori tagja, aki most a jobbközép Kulanu vezetője, márciusban azt mondta, kilép a koalícióból, ha a miniszterelnököt vád alá helyezik. Ez a lépés a kormány összeomlásához vezetne, és valószínűleg előrehozott választásokat eredményezne.
Legkevesebb 8050 civil vesztette életét vagy sebesült meg Afganisztánban az év első kilenc hónapjában, az embereknek hozzávetőleg a fele terrortámadások áldozata lett, míg mások harci cselekményeknek vagy légicsapásoknak – közölte az ENSZ afganisztáni missziója (UNAMA). A szervezet szerint a polgári áldozatok (sebesültek és halottak) száma nagyjából azonos szinten volt a tavalyi év azonos időszakában jelzett 8084 áldozattal. 2018-ban a halottak száma öt százalékkal 2798-ra emelkedett 2017-hez képest, míg a sebesültek száma három százalékkal 5252-re csökkent. Míg a statisztika kevés változást mutat az ázsiai országot markában tartó erőszak szintjében, a világszervezet jelentésében kiemelte a civileket sem kímélő öngyilkos és pokolgépes támadásokat, amelyeknek az idén összesen 3634 polgári személy esett áldozatul (köztük 1065-en életüket vesztették és 2569 megsebesültek). 2017 azonos időszakában összesen 3007 civil halottat és sebesültet számlált az ENSZ.
Nagy a tétje a novemberi félidős választásnak az Egyesült Államok politikai jövője szempontjából, mivel ha a kongresszus mindkét házában marad a republikánus többség, akkor az elnöknek nagyobb esélye van az újraválasztásra 2020-ban – mondta Frank Tibor Amerika-szakértő. Donald Trump amerikai elnök mögött „egy stabil, erős és nagy választói tömeg áll”, amely bármikor újraválasztja őt, mert személye megingathatatlan a szemükben – fűzte hozzá. Elmondta: ez nem azt jelenti, hogy minden államban a választók többsége a republikánusokra fog szavazni, éppen ezért bizonyos értelemben már megkezdődött a 2020-as választási kampány és az elnök a félidős választás miatt országjáró körútra indult. Az elmúlt napokban az amerikai elnök országjáró körútján elsősorban Brett Kavanaugh megválasztásának sikeréről beszélt, akit az elnök jelöltjeként a szövetségi legfelsőbb bíróság főbírájának nevezték ki, ezzel pedig republikánus többségű lett a legfelsőbb bíróság is – tette hozzá Frank Tibor.
Az Észak-Korea ellen bevezetett szankciók felülvizsgálatát sürgette Igor Morgunov orosz, Kung Hszüan-ju kínai és Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter-helyettes Moszkvában kiadott közös nyilatkozatában. A tárcavezető-helyettesek az orosz fővárosban folytatott háromoldalú egyeztetést követően hangsúlyozták, hogy Észak-Korea fontos lépéseket tett az atomfegyver-mentesítés felé, ezért meg kell kezdeni az ellene az ENSZ Biztonsági Tanácsa által bevezetett szankciók felülvizsgálatát. A felek közös álláspontra helyezkedtek az egyoldalú gazdasági büntetőintézkedésekkel szemben. A magas rangú diplomaták kifejezték egyetértésüket, hogy a Koreai-félsziget problémáinak összessége kizárólag békés, politikai és diplomáciai eszközökkel rendezhető.
Magyarországon tanuló, üldözött keresztény fiatalokkal találkozott a Vatikánban Ferenc pápa. Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára elmondta: az egyházfő méltatta a magyar kormánynak a világban üldözött keresztények megsegítését célzó programját. Azbej Tristan elmondta, a Szent Péter téren tartott általános kihallgatáson lehetősége volt bemutatni az egyházfőnek húszat azon ösztöndíjasok közül, akik a program keretében tanulnak Magyarországon. Az államtitkár beszámolt a pápának a magyar kormánynak az üldözött keresztény közösségek megsegítéséért végzett munkájáról. Ferenc pápa „azt mondta, nagyon mélyen megérinti az, amit a magyar kormány tesz, elismerését és örömét fejezte ki, hogy ilyen bátor fiatalokkal találkozhat” – hangsúlyozta Azbej Tristan.
A Brassói Táblabíróság jogerős ítélete értelmében el kell távolítani a székely, a magyar és a megyezászlót a Kovászna megyei önkormányzat tanácsterméből, de a velük együtt adományozott német, izraeli és amerikai zászló maradhat. Az ítéletről a felperes Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alapító elnöke, Dan Tanasa számolt be saját blogján. A romániai bíróságok portálján közölt adatok szerint a táblabíróság elutasította Tamás Sándor megyei tanácselnök és a megyei önkormányzat fellebbezését a Kovászna megyei törvényszéknek a zászlók eltávolítását elrendelő júliusi ítélete ellen. Az ADEC eredetileg a prefektust is perelte, mert a tanácstermet közösen használja a Kovászna megyei önkormányzat és a prefektusi hivatal. Keresetének ezt a részét azonban már az alapfokon eljáró törvényszék elutasította. A magyar és a székely zászlót Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöke adományozta 2016 novemberében a megyei önkormányzatnak az amerikai, a német és az izraeli zászlóval együtt, miután az általa korábban adományozott magyar és székely zászlót egy bírósági ítélet alapján el kellett távolítani a tanácsteremből. Az adományt heves vita után fogadta el 2017 januárjában a megyei tanács.
Az elmúlt években tapasztalt migrációs nyomás következtében elhúzódó eljárások miatt több mint egymillió menedékkérelem vár még elbírálásra az uniós tagországok illetékes hatóságainál – közölte Jamil Addou, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) ideiglenes ügyvezető igazgatója Brüsszelben. Addou, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén, az EASO uniós menekültügyi helyzetről szóló 2017-es jelentésének bemutatásakor elmondta, a feltorlódott ügyek száma mutatja, hogy a menekültügyi helyzet még korántsem oldódott meg Európában. Noha összességében az elbírált kérelmek száma nőtt, azokat főként a korábbi években feltorlódott beadványok tették ki – közölte. Mint elmondta, az elhúzódó krízis komoly nehézségek elé állítja továbbra is az uniós országokat. Ez annak ellenére így van, hogy tavaly, az előző év adataihoz képest – amikor a beadott kérelmek száma nagyban meghaladta a menekültválság előtti szintet – 44 százalékkal kevesebb, mintegy 700 ezer menekültügyi kérelmet adtak be az uniós tagországokban.
Jelentés elfogadását kezdeményezte Magyarország az Európa Tanácsnál (ET) az ukrajnai kisebbségi helyzetről – közölte Zsigmond Barna Pál fideszes parlamenti képviselő. Magyarország azt szeretné, hogy az Európa Tanács készítsen jelentést, parlamenti közgyűlése pedig fogadjon el határozatot az ukrajnai magyarságot ért jogsértésekről, az ukrajnai nemzeti kisebbségeket érő jogszűkítő folyamatok megfékezése érdekében. A határozatnak ki kell mondania, hogy egyebek mellett az oktatást érintő szabályozások szemben állnak a nemzetközi joggal, amelynek betartását korábban Ukrajna nemzetközi és kétoldalú egyezmények aláírásával vállalta – húzta alá a képviselő.
Csehországban is kémkedett Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettősügynök és lánya, Julija Szkripal után az a két orosz állampolgár, akiket a brit hatóságok az ő megmérgezésükkel gyanúsítanak – jelentette a közszolgálati cseh rádió. A híradás szerint a két férfi 2014 októberében titokban Csehországban járt, és titokzatos látogatásuk időpontja egybeesett Szkripal prágai látogatásával, aki megbízható cseh hírszerzői források szerint találkozott a szolgálatok tisztjeivel, segített nekik az orosz titkosügynökök leleplezésében. A rádió forrásai meg vannak győződve arról, hogy az oroszok már akkor figyelték Szkripal tevékenységét. „Úgy néz ki, hogy az oroszoknak volt egy kommandójuk, amelynek tagjai Szkripalt már jóval a gyilkossági kísérlet előtt figyelték” – mondta a Radiozurnal adónak a neve elhallgatását kérő cseh titkosszolgálati forrás. Az angliai székhelyű Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport a Salisbury városában Novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett márciusi merényletkísérlet mindkét gyanúsítottját azonosította.
Emmanuel Macron francia államfő legalább a hétvégéig elhalasztotta a kormányátalakítást, amelyet a belügyminisztere és egyik legfőbb politikai szövetségese, Gérard Collomb lemondását követően tartott szükségesnek, az átalakítást a sajtó a hét elejére várta. „Nem lesz kormányátalakítás a köztársasági elnök örményországi útja előtt, és addig, amíg haza nem jött Jerevánból” – közölte a francia elnöki hivatal. Emmanuel Macron szerda délben indult a frankofónia világtalálkozójára Örményországba, ahonnan péntek este tér haza Párizsba. Előzetes sajtóinformációk alapján a teljes francia média és a politikai elit arra számított, hogy Emmanuel Macron és Édouard Philippe miniszterelnök legkésőbb szerda reggel az aznapi kormányülés előtt bejelenti az új kormány összetételét, miután elképzelhetetlennek tűnt, hogy az államfő külföldi látogatása alatt történjen a kormányátalakítás.
Humanitárius célú vízum bevezetését kezdeményezte az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), amely lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az ezt önként vállaló uniós tagállamok unión kívüli külképviseletein.A 39 igen szavazattal, 10 nem ellenében elfogadott jelentésről a plenáris ülés is szavazni fog, ottani jóváhagyása esetén pedig az uniós képviselőtestület felszólítja majd az Európai Bizottságot, hogy március végéig tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségét megteremtő közösségi jogi keret létrehozására. A humanitárius vízumot kiadó országok lehetővé tennék az érintettek belépését a területükre kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából. A rendelet azonban nem kötelezné a tagállamokat ezek kiadására, csupán közös keretet hozna létre az így eljárni kívánók számára.
Gazdaság:
Jelentős béremelést szeretne elérni a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), 2019. január 1-től a minimálbért bruttó 190 ezer forintra, a garantált bérminimumot pedig bruttó 247 ezer forintra javasolják emelni – mondta Földiák András, a SZEF elnöke. Jelenleg a minimálbér bruttó 138 ezer forint, a bérminimum pedig 180 500 forint. A szakszervezet egy harmadik bérelem, a diplomás bérminimum bevezetését is szükségesnek tartja, amit véleményük szerint bruttó 321 ezer forintban kellene meghatározni – tette hozzá az érdekképviselet elnöke. Boros Péterné, a SZEF alelnöke és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MKKSZ becslése szerint az általuk javasolt béremelés körülbelül 169 milliárd forint plusz kiadást jelent a költségvetésnek.
A Kopint-Tárki megemelte a idei növekedésre és inflációra vonatkozó előrejelzését, a gazdasági növekedés idén 4,6 százalékos lehet Magyarországon, ami 0,2 százalékponttal magasabb a júliusi előrejelzésnél – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Jelezte: jövőre alacsonyabb, 3,6 százalékos növekedést várnak, amit a magas bázis is indokol, de sok függ attól is, hogy az uniós forrásokat milyen ütemben utalja át Magyarországnak Brüsszel. Az inflációs prognózis a korábban várt 2,7 százalékról 3 százalékra változott az idei évre, a jövő évit pedig a júliusban várt 2,8 százalékról jóval magasabbra, 3,5 százalékra emelték az kutató szakértői.
Könnyű:
Richard Meyer amerikai sztárépítész végleg lemondott cégének vezetéséről hét hónappal azután, hogy öt nő is szexuális zaklatással vádolta meg a New York Times egy cikkében. A Richard Meyer and Partners Architects kedden jelentette be, hogy az alapító távozik a cég éléről. Az építész márciusban, a cikk megjelenése után „haladéktalanul szabadságra ment”. A társaság közleményében azt írta, az alapító nem tér vissza addigi pozíciójába. Meier elnyerte az építészet legnagyobb tekintélyű elismerését, a Pritzker-díjat. Olyan neves épületeket tervezett, mint a barcelonai Modern Művészetek Múzeuma, az atlantai High Múzeum vagy a hágai városháza. A The New York Times cikke részletesen idézi a nők beszámolót azokról az alkalmakról, amikor Meier erőszakoskodott velük. A legrégibb eset az 1980-as években történt, amikor Meier a Los Angeles-i Getty Centert tervezte. Carol Vena-Mondt bútortervező elmondta, hogy az építész erőszakkal próbált vele nemi kapcsolatba lépni, miután meghívta vacsorára a lakására, ahol, mint kiderült, a nő volt az egyetlen vendég. A többi vád a 2000-es évekből származik, olyan nőktől, akik Meierrel dolgoztak. Kettejükkel a lakásán viselkedett illetlenül az építész, egy harmadiktól azt kérte, hogy vetkőzzön le, miután meztelen nőkről készített képeit mutatta neki. A negyedik nő arról számolt be, hogy egy céges összejövetelen Meier a ruháján keresztül megmarkolta az alsóneműjét.
