Az állampolgárok információt kérnek, azt megkapják, ezáltal ellenőrzik a hatalom működését
Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az információszabadságról, a közérdekű adatokról és azok visszájáról is beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában.
A NAIH elnöke az információszabadság világnapja alkalmából elmondta, a becslések szerint 2020-ra az EU-ban a személyes adatok értéke ezer milliárd euró, a közérdekű adatok értéke pedig ennek a duplája lesz évente. Péterfalvi Attila hozzátette, azért itt is lehetnek érzékeny adatok, ha megnézzük a közérdekű adatok nyilvánosságát. Leszögezte, az információszabadság célja, hogy az állampolgárok a hatalmat ellenőrizzék. A média is dolgozik közérdekű adatokkal, de amennyiben nem csupán tényeket közöl, hanem értékel is, akkor az egyértelmű, hogy egy szemüvegen láttatja a világot. Az emberek, ha közvetlenül akarják, megszerezhetik az információt, így ahhoz mindenfajta kommentár nélkül juthatnak hozzá. Ezt mondta ki az Alkotmánybíróság, amikor úgy fogalmazott, az állampolgárok információt kérnek, azt megkapják, ezáltal ellenőrzik a hatalom működését. Azt is kimondták, ha az információt megtagadják, meghamisítják, akkor bizony nem működik a jogállam – tette hozzá Péterfalvi Attila.
Ugyanakkor vannak esetek, amikor az állam vállalkozik, működnek állami gazdasági társaságok, ezekben az esetekben felmerülhet a kérdés, mi az, ami nyilvános. A nyilvánosságnak két eleme van, egyik a közérdekű adatok nyilvánossága, ez a hatalom működésével kapcsolatos, a másik eleme a közpénzek elköltésével hozható kapcsolatba. A NAIH elnöke felhívta a figyelmet ez utóbbinál ugyanúgy lehet üzleti titoksérelem, mint a magángazdálkodóknál. A szakember hozzátette, a magyar jogalkotó már 1989-ben messzire ment azzal, hogy alkotmányos jog lett az információszabadság, sőt az 1992-es törvény még nyitottabbá, liberálisabbá tette ezt a lehetőséget, ebből pedig visszavenni nem igazán lehet.
Péterfalvi Attila megemlítette, hogy ma Magyarországon, szemben az EU-val nyilvánosak a képviselői vagyonnyilatkozatok, amelyekről azt mondta el, nem az a céljuk, hogy a sajtó vagy bárki megtippelje, ki mennyire gazdag, hanem éppen az, hogy nyomon lehessen követni egy adott politikus útját elkerülve a korrupció lehetőségét. Hozzátette a szakember, amikor erről született törvény, akkor senkiben sem merült fel, hogy a nyilvános adatokat bárki egyfajta boszorkányüldözésre használhatja fel. Az adatigénylések kapcsán arra is felhívta a figyelmet Péterfalvi Attila, hogy a joggal nem csak élni, visszaélni is lehet, hiszen például naponta lehet egy intézményt bombázni közérdekű adatkéréssel.
Ha egy állami vállalkozónak, amelyiknek van konkurenciája, amelynek a nyilvánosság hátrányt jelenthet a piacon, akkor számára az előbb említett alkotmányos joggal akár hátrányt is okozhatok – tette hozzá a NAIH elnöke, így a profittól is eleshet, mikor minden egyes pénztárbizonylatát ki kell tegyen az internetre, miközben a konkurenciájához csak ritkán jut el az adóhatóság, az bizony nem jó. Ezért is nehéz megvalósítani az eredeti célt és a konkrét megvalósítást.
