Az Európai Parlament nem fogadta el a dokumentumot a kormány szerint
A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott..
A Heti Tv megkérdezte a minisztert, hogy van-e már dátuma a miniszterelnök és az amerikai elnök találkozójának, a Sargentini-jelentésnek van-e esetlegesen valamilyen hátráltató hatása.
Gulyás Gergely leszögezte, a jelentésnek semmilyen hatása sincsen a látogatásra.
Szintén a Sargentini-jelentés kapcsán kérdezte meg a Heti Tv, hogy van-e összefüggés ennek előterjesztése, elfogadása és az uniós pénzek lelassulása között.
A miniszter megerősítette, a jelentéstől függetlenül van a kormánynak számtalan elszámolási vitája Brüsszellel, ahol Magyarország mindig is kereste a konstruktív álláspontot, a kritikákat megfogadta, erre is utalt a miniszterelnök az EP előtti hozzászólásában. Eddig ez a két ügy különvált, ma már semmit sem lehet kizárni – fűzte hozzá Gulyás Gergely, de eddig szakmai alapúak voltak a viták a Bizottsággal, még az idén közel ezermilliárd forintot kellene Magyarországra utalniuk.
A minisztert legutóbbi ígéretére emlékeztette a Heti Tv a jövőre megrendezésre kerülő Európai Maccabi Játékok kapcsán. Most úgy lett a kérdés feltéve, hogy azért kerülhet-e veszélybe az esemény megrendezése, mert Európa veszélyes hely lett a zsidók számára, netán azért, mert még egy kapavágás sem történt a tervezett színhelyeken?
A miniszter közölte, Magyarország biztonságos keretek között bonyolítja le jövőre az Európai Maccabi Játékokat.
A Heti Tv rákérdezett a miniszterelnöknek az antiszemitizmus kapcsán elmondott szavaira, amelyeket az EP plenáris ülésén mondott.
Gulyás Gergely elmondta, Orbán Viktor a modernkori antiszemitizmusról beszélt, ahol – részben – Brüsszelből kapják a legnagyobb támogatást a magukat civilnek nevezett szervezetek, amelyek az izraeli kormány, Izrael állam legnagyobb kritikusai. A miniszter azt is hozzátette, hogy a modernkori antiszemitizmus szellemi atyját Marxnak hívják, akinek az Európai Bizottság elnöke avatta fel a szobrát. Véleménye szerint csak az antiszemitizmusról szól európai jelentéseket kellene elolvasni, ahol az szerepel világosan, miként alakulnak az antiszemita, rasszista atrocitások száma Németországban, Franciaországban és ezzel szemben hogyan alakulnak Közép-Európában, Magyarországon. Itthon nincs mitől tartani, persze minden nemkívánatos jelenséggel szemben fel kell lépni, de Magyarország ma a nyugati helyzethez képest a béke és a biztonság szigete.
A Heti Tv kérdésére a miniszter azt felelte, képtelenek az angol Munkáspárt elnökének a vádjai a magyar antiszemitizmussal kapcsolatban, főleg annak a tekintetében, hogy Jeremy Corbynnak a saját pártjában is vannak kritikusai pont az ő antiszemita mondatai, tettei miatt. A pártelnök szavai nem érik el azt a szintet, amire egy kormánynak reagálnia kéne – tette hozzá Gulyás Gergely.
Az osztrák kancellár véleménye kapcsán, amely szerint az általa vezetet Néppárt EP képviselői megszavazzák a Sargentini-jelentést a miniszter megismételte a miniszterelnök szavait, aki azt mondta, ismerjük a sógorainkat és nem csalódtunk bennük. Véleménye szerint az osztrák kancellár által bemutatott hálátlanság egészen egyedülálló.
A Heti Tv kíváncsi volt arra, hogy a kormány döntése, melynek értelmében a történelmi hagyományokkal nem rendelkező Chabad közösség az EMIH részére átadja a Sorsok Házát, történtek-e egyeztetések más zsidó felekezetekkel, szervezetekkel.
A kormány megnyugtatónak tartja Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának az ígéretét, mely szerint a kapu nyitva van az összes zsidó felekezet, szervezet előtt
A Kormányinfón elhangzott még:
Gulyás Gergely kifejtette, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.
Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol döntenek a konkrét jogi lépésekről.
A miniszter szerint az, hogy EP saját belső szabályait is tévesen értelmezve a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyta az eredmény megállapításánál, olyan, mintha bármelyik országban a házszabály felülírhatná az alkotmányt.
Véleménye szerint az EP házszabálya sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy speciális esetben ne kellene beszámítani a tartózkodó szavazatot.
A miniszter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, ez csak mondvacsinált indok, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását.
Hangsúlyozta, a jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta a kormány.
Gulyás Gergely közölte, elfogadhatatlannak tartják, hogy olyan ügyeket is említ a dokumentum, amelyekről Magyarország megállapodott az Európai Bizottsággal (EB) és jogszabályokat, illetve az alkotmányt is módosította.
Ha az EB-vel lezárt ügyek később vádpontként jelenhetnek meg egy másik uniós dokumentumban, akkor értelmetlenné válik a bizottság „szerződések őre” szerepe – hangoztatta.
A miniszter közölte, jelenleg az EP-ben a bevándorláspártiak jelentős többségben vannak, ezért fontos a 2019 májusi EP-választás, ahol az európai választók állást foglalhatnak a migrációról.
„Azt reméljük, hogy 2019-ben megválasztandó Európai Parlamentben a bevándorláspárti erőkkel szemben akár többségbe is kerülhetnek a bevándorlásellenes erők, de legalábbis lesz egy jelentős elmozdulás a bevándorlásellenes tábor javára” – fogalmazott.
Az Együttélés Háza nevű projekt kapcsán kérdezték meg, hogy hol tart a projekt. Gulyás Gergely válaszában elmondta, a kormány eddig kétmilliárd forintot adott a megvalósításra, a Rumbach utcai zsinagóga felújítására, a Budapesti Zsidó hitközség, mint támogatott kérése az volt a kormány felé, hogy a támogatással 2019. január 1-ig számolhasson el. Ebből következik, hogy az Együttélés Háza akkorra készül el és az elszámolás is megtörténik.
