A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Nguyen Phu Tronggal, a Vietnami Kommunista Párt főtitkárával találkozott Orbán Viktor miniszterelnök. Kijelentette, hogy a mostani találkozó érdekességét az adta, hogy a két ország alkotmányos rendszere jelentősen eltér egymástól, a tárgyalófelek azonban úgy tekinthetők, mint a saját népük legfontosabb vezetői. Orbán azt is mondta, a stratégiai partnerség szintjére emelik a Magyarország és Vietnam közötti kapcsolatokat, a távol-keleti térség egyik vezető országának nevezte egyébként a helyi kommunista párt uralma alatt lévő Vietnamot, amelynek berendezkedését is méltatta, mert mint mondta, szerinte egy ország lehet úgy – és talán csak úgy lehet – sikeres, ha a hozzá leginkább illeszkedő, az ő kultúrájából fakadó társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedést valósít meg. Orbán szerint egyre többen törekednek szövetségre Vietnammal, és Magyarország is érdekelt abban, hogy az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi tárgyalások mihamarabb lezáruljanak, és életbe lépjen a tényleges szabadkereskedelem.

„Minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a Sargentini-jelentést a külgazdasági és külügyminiszter. A jelentés méltatlan támadás Magyarország ellen, bosszúállási kísérlet, mert Magyarország megvédi határait, nem hajlandó illegális bevándorlók befogadására – jelentette ki Szijjártó Péter. Hozzátette, a mai Európai Parlamentben többségben vannak azok, akik az illegális bevándorlást pártolják. A külügyminiszter kiemelte, Orbán Viktor miniszterelnök kedden személyesen lesz jelen a jelentés vitáján, és meg fogja védeni Magyarországot. Szijjártó Péter kitért arra, hogy az Európai Néppárton belül is nagy vita folyik arról, hogyan kell megítélni a migráció kérdését. Elmondta: Magyarország „nagy energiákkal” vesz részt a vitában.

A Demokratikus Koalíció az Európai Bizottsághoz fordul, mert a párt szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a „magyar kormány terroristákat, bűnözőket és kémeket engedett be az országba és az Európai Unió területére”. Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője úgy fogalmazott: a sajtó kiderítette, hogy a Fidesz letelepedési kötvényéhez juttatta az orosz hírszerzés főnökét és családját, valamint az orosz alvilág egyik kulcsfiguráját is. Korábban az is kiderült, hogy nemzetközi terrorista csoportok tagjai is letelepedési kötvényhez juthattak Magyarországon – tette hozzá. A kötvénnyel beengedett terroristák, bűnözők és kémek Magyarországra és az egész Európai Unióra is veszélyt jelentenek, hiszen szabadon utazhatnak az unió területén – közölte.

Az LMP országgyűlési képviselői, Szél Bernadett és Demeter Márta, kezdeményezi a Nemzetbiztonsági Bizottság, illetve a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság összehívását az újabb letelepedésikötvény-program botrány miatt. A párt azt kéri, hogy a két testület haladéktalanul vegye napirendre az ügyet. A nemzetbiztonsági szolgálatok, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, valamint a kormány képviselői pedig számoljanak be a plénumok előtt az újabb kötvény-botrányról – közölte a párt.

Összesen 627 ezer gyermek étkezhetett ingyen vagy kedvezményesen az előző tanévben – mondta Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Az államtitkár elmondta, 2010 előtt az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben kevesebb mint 260 ezren vehettek részt. Ez azt jelenti, hogy mostanra 150 százalékkal bővült a kedvezményezettek köre – fűzte hozzá. A gyermekétkeztetés a családok támogatásának egy formája, az a célja, hogy a csökkentse a családokra háruló anyagi terhet – mutatott rá az államtitkár.

A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (Vimor) szeptember 15-én, szombaton országos szűrést szervez a hepatitis C vírussal fertőzöttek felderítésére; a rizikó-felméréssel és felvilágosítással egybekötött szűrés gyors, ingyenes és anonim. A szervezet közölte, a szűrés célja a fertőzöttek felkutatása azért, hogy minél hamarabb megkezdhessék náluk a kezelést. A betegség ma már gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható. A szűrővizsgálatok egy budapesti és kilenc vidéki helyszínen lesznek. Békéscsabán, Kaposváron, Szekszárdon, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Tatabányán és a fővárosban szeptember 15-én, Egerben pedig 22-én lesz lehetőség a szűrésen részt venni. A pontos helyszínek megtalálhatók az egyesület honlapján, a vimor.hu/cikkek/99/orszagos-szures-2018 címen.

Külpolitika:

Tizenhét éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok  ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer ember életét követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen. New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatt keletkezett tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor Washingtonban a védelmi minisztérium, a Pentagon épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik, szintén eltérített gép, amelynek becsapódási célpontjául a terroristák vélhetően egy másik washingtoni épületet szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor. A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben vállalta a felelősséget.

Az amerikaiak számára szeptember 11. olyan nap lett, amelyen megerősítik elhatározásukat, hogy mindig éberen figyelnek a terrorveszélyre – hangsúlyozta David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet videóüzenetében a 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulója alkalmából. A videófilmben – amelyet a nagykövetség a Facebook-oldalán tett közzé – a nagykövet azt mondta: „nem feledjük a világ minden tájáról felénk áradó baráti támogatást, köztük NATO-szövetségesünkét, Magyarországét, akik mind szolidaritásukról biztosítottak minket azokban a nehéz időkben”. Úgy vélte, az amerikaiak számára szeptember 11. olyan nap lett, amelyen felidézik az elhunytak emlékét, és tisztelegnek a készenléti egységek bátor áldozatvállalása előtt. Egyúttal megerősítik elhatározásukat, hogy megvédik a sajátjaikat, és mindig éberen figyelnek a terrorveszélyre – jelentette ki.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó várhatóan bejelenti, hogy a Trump-kormány bezárja a palesztin diplomáciai küldöttség washingtoni irodáját, ezzel is fokozva a palesztinokra helyezett nyomást, hogy visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz, számolt be a Wall Street Journal. A Journal által megszerzett beszéd másolata szerint “Az Egyesült Államok mindig kiáll barátunk és szövetségesünk, Izrael mellett. A Trump-kormány nem fogja nyitva tartani az irodát, ha a palesztinok nem hajlandók közvetlen és értelmes tárgyalásokat kezdeni Izraellel.” Az Egyesült Államok külügyminisztere, Rex Tillerson tavaly novemberben korlátozásokat vetett ki az intézményre, mert a palesztinok megsértettek egy amerikai törvény rendelkezést, különös tekintettel Mahmúd Abbász palesztin elnök beszédére, amit szeptemberben az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt mondott:

Fegyveresek rohanták meg a líbiai állami olajvállalat székhelyét Tripoliban – jelentette a Libya Observer nevű líbiai hírportál. A támadók tüzet nyitottak a biztonsági őrökre, majd betörtek az épületbe, ahonnan aztán több robbanás is hallatszott. Az olajtársaság két alkalmazottja meghalt, valamint két támadó – közölte egy biztonsági tisztviselő. Szemtanúk szerint egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. A vállalat vezetőjét egy másik szemtanú szerint sikerült kimenekíteni az épületből. A támadásban az első hírek szerint hatan megsebesültek. Az épület felső szintjein tűz ütött ki, a helyszínen a tűzoltók daruk segítségével próbálták kimenteni az embereket. Líbiai sajtójelentések szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állhat a támadás mögött.

Egységesítené és szigorítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását szabályozó előírásokat az Európai Bizottság, reformterve alapján a Frontex európai uniós határ- és partvédelmi szervezet felfegyverzett egységei az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén átlépve hajthatnának végre műveleteket, és a közösséghez nem tartozó országokban is elláthatnának határőrizeti feladatokat – írta a Die Welt. A brüsszeli bizottság még nem nyilvános javaslata szerint a Frontex létszámát 1500-ról 10 ezerre, költségvetését pedig csaknem háromszorosára, 35 milliárd euróra (11 450 milliárd forint) kell növelni a következő, 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban. Brüsszel kiemelten foglalkozik az elutasított menedékkérők kitoloncolásának kérdésével, mert 2017-ben az elutasított és jogerősen távozásra kötelezett menedékkérők csupán 36,6 százalékát juttatták vissza hazájába.

Magyarország támogatást nyújtott Montenegrónak a NATO-csatlakozása során, és ugyanilyen segítségre számíthat Podgorica az európai integráció során is – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Podgoricában. Kövér László elmondta: Montenegró gyors felvétele az Európai Unió (EU) számára is komoly sikerélmény lenne, hiszen példát mutatna a Nyugat-Balkán többi országa számára is az uniós csatlakozás perspektíváját illetően. Kövér László szerint Montenegró uniós csatlakozásának késlekedése nem Montenegró politikájában és belső állapotaiban keresendő, „hanem az Európai Unió mint intézményrendszer van egy olyan belső válságban, amely kihat a bővítési politikára is”. Ezért Budapest nagy reményeket fűz a jövő májusi európai parlamenti választásokhoz, amelynek eredményeitől a helyzet jobbra fordulását reméli, hiszen nemcsak az Európai Parlament alakul át, hanem az Európai Bizottság is, és „ez a jelentős változás a bővítés folyamatának a felgyorsulását” is maga után vonja.

Elbocsátottak egy imámot Üzbegisztánban, miután arra szólította fel Savkat Mirzijojev államfőt, hogy oldja fel a szimbolikus vallási viseletekre – a nők esetében például a hidzsábra, a férfiak esetében pedig a szakállra – vonatkozó tilalmat. Fazliddin Parpijev, a taskenti Omina mecset imámja a múlt héten a Facebookra feltöltött videoüzenetben kérte erre az államfőt. A 32 éves Parpijev néhány nappal később azt is a közösségi oldalán ismertette, hogy a kormányközeli Üzbegisztáni Muszlim Tanács eltávolította őt a pozíciójából, és az egyház több más képviselője biztatta arra, hogy tagadja meg korábbi üzenetét. Parpijev az írta: nem érez megbánást amiatt, amit a videoüzenetében mondott.

Kínában fokozódtak a hatósági fellépések a keresztény gyülekezetekkel szemben az utóbbi napokban: Pekingben és több vidéki tartományban Bibliákat égettek el, feszületeket rongáltak meg és olyan nyilatkozatok aláírására kényszerítették a hívőket, amelyekben meg kellett tagadniuk a hitüket – jelentette az AP amerikai hírügynökség.  Bob Fu, az amerikai székhelyű China Aid nevű szervezet munkatársa szerint az utóbbi hetekben több templomot bezárattak a hatóságok a közép-kínai Honan tartományban és Pekingben. A kínai vallásszabadság előmozdítása mellett elkötelezett szervezet szerint erélyesebbek lettek a hatóságok elnyomó intézkedései a keresztény közösségekkel szemben, és a kínai kormány nyíltan lábbal tiporja a vallásgyakorlás szabadságát biztosító jogot.

Michelle Bachelet, az ENSZ új emberi jogi főbiztosa bejelentette az Emberi Jogi Tanácsban: megfigyelőket küld Ausztriába és Olaszországba, hogy „ellenőrizzék a migránsok megfelelő védelmét”.  Felszólította az európai hatóságokat, hogy intézményesítsék a migránsok felkutatását és megmentését a Földközi-tengeren. A volt chilei elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az Egyesült Államokban még mindig nem engedtek vissza szüleihez ötszáz olyan gyereket, akit a határon választottak el tőlük, amikor a családok illegálisan akartak belépni az országba.

Legalább heten, köztük négyen súlyosan megsebesültek egy késes támadásban Párizsban. Az elkövető egy késsel és egy vascsővel támadt az áldozatokra röviddel este 11 óra előtt Párizs északi részén, az Ourcq folyó partján. A súlyos sebesültek közül kettő angol turista. A rendőrség letartóztatta a férfit és kihallgatta. A nyomozást ismerő egy forrás közölte: egyelőre nem utal jel arra, hogy a támadás terrorista indíttatású volt. Hozzátette: az elkövető valószínűsíthetően afgán állampolgár.

Gazdaság:
A magyar munkaerőpiacon leginkább a dolgozókért folytatott vállalkozói verseny befolyásolja a bérek alakulását – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Jelenleg a magyar munkaerőpiac keresletalapú, a munkaadók egyre magasabb béreket fizetnek annak érdekében, hogy megszerezzék és megtartsák a munkaerőt – tette hozzá. Elmondta: egy bértárgyaláson ma már nem a minimálbért és garantált bérminimumot veszik alapul, ezek inkább a szakmunkások kifizetésekor iránymutatók. A szakmunka végzése legtöbbször az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) diplomához kötött, amely egyszerűen megszerezhető, de a végzettek szakmai tudása általában nem fedi mindazt amiről a képzés szól.

Az állampapírpiac hanyatlása és a részvénypiac nem túl fényes teljesítménye az önkéntes és a magánnyugdíj-pénztárakra is hatott, a kevés kockázatot vállaló portfoliók az idei év vesztesei eddig. Ötből négy önkéntes nyugdíjpénztári alap mínuszban állt az első nyolc hónap után. A legfrissebb júliusi inflációs adat szerint 3,4 százalékkal nőttek egy év alatt az árak, ezt a szintet pedig az idei hozamok meg sem közelítik. Az egyetlen kivétel a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Kockázatvállalás nevű portfoliója, amelynek befektetési egységei január óta több mint 6,2 százalékot hoztak. Az ezüstérmes az Aegon Klímaváltozás alapja lett valamivel több mint 2 százalékos hozammal az év elejétől, a harmadik a Pannónia növekedési portfoliója 1,86 százalékkal.

Könnyű:

Egy Hamburgból New Yorkba tartó óceánjáró fedélzetéről, a kanadai partoknál a tengerbe vetette magát Daniel Küblböck német popénekes, tévésztár. A 33 éves férfit egész nap kereste Új-Foundlandtől északra a Labrador-tengeren egy repülőgép, egy helikopter, egy másik óceánjáró és a parti őrség két hajója. A 10,5 Celsius fokos tengerben csak néhány órányi túlélésre van esély. A bajorországi születésű Küblböck 2003-ban tűnt fel az egyik német tévécsatorna tehetségkutatójában, 2014-ben indult a versenyen, amelyen kiválasztották az akkori Eurovíziós Dalfesztivál német résztvevőjét. Legutóbb színésznek tanult a Berlini Színházi Intézetben. A popsztár az Aida Luna óceánjáró fedélzetéről tűnt. A 2200 utas egyike látott valakit, amint a tengerbe veti magát, az utaslista ezt követő ellenőrzése során derült ki, hogy az énekes hiányzik.