A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az általános választójog kiterjesztését javasolja Demény Pál demográfus, akit a nemzeti ünnepen a legmagasabb állami kitüntetéssel, a Magyar Szent István Renddel tüntettek ki. A népességkutató kifejtette: ha a kiskorúak szavazati jogot kapnának, csökkenne a nyugdíjasok befolyása. Demény Pál a népességfogyás megállítására keresett megoldást. A társadalmi átformálódás magával hozta a női népesség bekapcsolódását a termelői ágazatba, mely nehezen összeegyeztethető a gyermekvállalással, ami biztosítaná a népesség reprodukcióját – mondta a népességkutató. A családtámogatási rendszer egész szép eredményeket ért el – mondta Demény Pál, aki hozzátette: az átlagosan egy családban születendő gyermekek száma 10 évvel ezelőtt még csak 1.25 volt. Ez a szám mára 1.45-re emelkedett – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: ez azonban még jócskán elmarad a 2.1-től, ami szükséges volna a népesség reprodukciójához.
Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa szerint Szél Bernadett társelnök távozása után az LMP közeledhet a Schiffer András volt pártelnök által képviselt irányvonalhoz, amely szerint nem szabad a balliberális oldalhoz „simulni”, és nemzeti kérdésekben közös nevezőre kell jutni a jobboldallal. Azt mondta: Szél Bernadett az LMP egyetlen, országosan ismert és „viszonylag népszerű” politikusa, ezért lehetett volna egy olyan forgatókönyv is, hogy az etikai bizottság megváltoztatja döntését, amelyben eltiltották pártfunkciók betöltésétől, amellett, hogy társelnöki pozíciójáról nem kötelezték lemondásra. Az elemző közölte: mivel nem így történt, látszik, hogy kisebbségbe szorultak azok a politikusok az LMP-ben, akik az összefogást pártolják. Jelezte: Keresztes László Lóránt, a „megmaradt” társelnök sokkal inkább nemzeti érzelmű, és nem a bal-, hanem a jobboldalhoz közeledő politikus. Úgy folytatta: a kiszivárgó hírek szerint az LMP-ben azt pártolják, hogy a párt identitása erősödjön meg, mert azt „koptatta” a részvétel az összefogásról folytatott vitában.
Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára elmondta: még a héten dönthet a frakció arról, ki vezesse a képviselőcsoportot azután, hogy Szél Bernadett lemondott a pártban betöltött társelnöki és frakcióvezetői tisztségéről. A pártban a következő napokban kezdődhet a tisztújítás folyamata, amely szeptember végén vagy október elején zárulhat egy kongresszussal. Hangsúlyozta: Szél Bernadett továbbra is a frakció tagja marad. A lemondott társelnöknek a párt működésével kapcsolatban megfogalmazott bírálatáról Kanász-Nagy Máté azt mondta: már a választás után felállt új elnökség is az alapszabály átvizsgálásának, újrafogalmazásának vállalásával kezdte meg a munkáját, a jelenlegi ugyanis nem biztosít kellő felhatalmazást a vezetőknek a döntések meghozatalához, az irányításhoz.
Negyvenkét migráns próbált Magyarországra jutni a Nagylak-Csanádpalota határátkelőhelyen egy török rendszámú kamionban – tájékoztatott a román határrendészet. Az ázsiai bevándorlók kedden hajnalban próbálták illegálisan átlépni a határt, egy olyan teherautó rakterében, amely – az iratok szerint – gépkocsikba való szűrőket szállított Törökországból Németországba. A 45 éves török autóvezető azt mondta, hogy nem tudott a járművében utazó bevándorlókról. A határrendészek kockázatelemzés alapján rendelték el a gépkocsi alapos átvizsgálását. Az utasok között 18 férfi, 8 nő és 16 kiskorú volt. Az előzetes vizsgálatok értelmében iraki, palesztin és szíriai állampolgárokról van szó, akik korábban menedéket kértek Romániában.
Hamarosan véget ér a nyár, a kormányzat már készül a fűtési szezonra. A Belügyminisztérium a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag-vásárláshoz kapcsolódó, vissza nem térítendő költségvetési támogatásra hirdet pályázatot. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának információi szerint az ötezer fős lélekszámnál kisebb települések önkormányzatai pályázhatnak szociális célú tűzifa- vagy barnakőszén-vásárláshoz kapcsolódó támogatásra. A költségvetési törvény szerint a pályázat keretösszege hárommilliárd forint, de a fejezeten belüli átcsoportosítás eredményeként összesen négymilliárd forint áll rendelkezésre.
Három helyen is megdőlt legnagyobb folyónkon a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja. Az előrejelzések szerint a következő napokban már nem csökken tovább a vízszint. Ercsinél mínusz 67 centimétert regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért mínusz 36 centiméter volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált mínusz 172 centiméternél egy centiméterrel alacsonyabbat mértek, Dunaújvárosban pedig a 2016-os mínusz 55 centiméteres rekord dőlt meg 3 centiméterrel. Szerda reggel Budapestnél 61 centiméteres vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás. Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint. A következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható. A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.
A Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrégiben kinevezett új vezetőjével közölt interjút. Sors László a többi között arról is beszélt, hogy egy új módszerrel a határon tevékenykedő pénzügyőrök körében is meg lehet akadályozni a korrupciót. A hatóság a korábbi esetek részleteit, a munkafeltételeket, a létszámot és minden releváns információt egybevetve és elemezve dolgozza ki a korrupció esélyét leginkább kizáró működést.
A Világgazdaság arról ír, hogy új szóló és csuklós buszok beszerzését ígéri a BKV a közeljövőben, de az első körben Svájcból szerez be használt járműveket. A lap a társaságtól kapott tájékoztatás alapján arról ír, hogy a legfrissebb szerzemények – 12 Van Hool típusú csuklós busz – ősztől jelennek meg a főváros utcáin.
Külpolitika:
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azt mondta, hogy mivel decemberben elismerte Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként, Izrael “magasabb árat” fog fizetni a béketárgyalásokon a palesztinokkal. Charlestonban, Nyugat-Virginiában egy kampány rendezvényen kijelentette, hogy a palesztinok “valami nagyon jó dologra számíthatnak” a jövőbeni tárgyalások során. “Ha valaha is béke lesz a palesztinokkal, akkor jó dolog, hogy ez megtörtént,” mondta Trump Jeruzsálem elismeréséről és az amerikai nagykövetség átköltöztetéséről a fővárosba. “Levettük az asztalról. A korábbi tárgyalások során soha nem jutottak túl Jeruzsálemen. Most Izraelnek magasabb árat kell fizetnie, mivel ez lekerült az asztalról. A palesztinok valami nagyon jót fognak kapni, mert most rajtuk a sor.” Trump hasonló kijelentést tett januárban Benjamin Netanjahu miniszterelnök mellett ülve a davos-i Világgazdasági Fórumon tartott kétoldalú megbeszélésük előtt. „A legnehezebb téma, amiről beszélniük kellett, Jeruzsálem volt. Jeruzsálemet levettük az asztalról, így már nem kell beszélnünk róla. Sohsem jutottak túl Jeruzsálemen. Mi levettük az asztalról. Nem kell többet beszélnünk róla. Nyersz egy pontot, és később a tárgyaláson lemondasz párról, ha valaha sor kerül rá. Nem tudom, hogy megtörténik-e valaha.” Már akkor is hangsúlyozta, hogy Izraelnek “meg kellett fizetnie” a Jeruzsálemre vonatkozó nyilatkozat árát, nyilvánvalóan egy olyan nagy engedménnyel, ami elég csábító lesz a palesztinoknak, hogy a tárgyalásokban előrelépés történjen. Trump szavaival élve, amennyiben a felek akarni fogják a békét, “mindenki nagyon boldog lesz a végén”.
Az izraeli belbiztonsági miniszter rendeletben enyhítette a fegyverviselési engedélyhez jutás követelményeit. A Gilád Erdan belbiztonsági és stratégiai ügyi miniszter által hétfőn aláírt új kritériumok jelentősen kiterjesztik a fegyverviselésre jogosultak körét, elvileg több mint félmillió további izraeli civil kérheti ezek alapján a lőfegyverhez jutást. A belbiztonsági minisztériumban harmincötezer új kérelemre számítanak a jelenleg már kiadott, három évre szóló, száznegyvenöt ezer engedély mellé. A rendelet kinyilvánított célja, hogy javítsa a terrortámadásokra adott közvetlen válaszokat, de bírálói szerint veszélyeket hordoz, mert könnyítheti a bűnözők fegyverhez jutását, az öngyilkosságokat.
Az ottawai Nemzeti Holokauszt Emlékművet választotta nemrég fotózási helyszínnek egy kanadai divatcég – olvasható az Algemeiner honlapján. A Michèle Beaudoin nevéhez fűződő márka fotóin egy szürke kivágott ruhát mutattak be úgy, hogy a háttérben az emlékmű részei is szerepelnek. Az elkészült fotókat Instagramon is közzétették, majd később törölték és privátra állították a divattervező fiókját. Az ügyben Richard Tardif, a cég fotósa is megszólalt. „Hosszabb megfontolások után úgy döntöttük, hogy befejezzük ezt a munkát és nem folytatjuk a projektet. Minden anyagot töröltünk” – nyilatkozott a fotós a kanadai médiának. Reuven Bulka rabbi szintén szerint a fotózás egy „szent hely meggyalázása”, és értetlenül áll a helyszín kiválasztása előtt. „Nem tudom pontosan, hogy milyen jellegű fotók készültek, de úgy hallottam, hogy inkább egy tengerpart felelt volna meg a célnak – erre vannak strandok, ott kellett volna megtenni. Ez nem bűncselekmény, de abszolút nem helyénvaló. Használjuk az eszünket!” – fogalmazott a kanadai zsidó vezető.
Lana Del Rey nem enged a nyomásnak, fellép Izraelben. Az énekesnő egy kibucban, Lehavot HaBashanban fog énekelni a Meteor Fesztiválon, Izrael északi részén. Azt írta a Twitteren: „a zene univerzális, arra kell használni, hogy összehozzon minket”. A produkció gyerekeknek szól majd, központi témája pedig a béke – tette hozzá Lana Del Rey. „Ha nem fogadod el, én értem. Mindkét oldalt értem” – írja az énekesnő. Lana Del Rey kifejtette, hogy egy izraeli fellépés nem politikai nyilatkozat, vagy elkötelezettség deklarálása egy politikai irányzat mellett – olvasható a Jewish Telegraphic Agency cikkében.
Az Amerikai Egyesült Államok politikája egységes stratégiára épül, még ha ez sokszor nem is látszik – jelentette ki Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) címzetes egyetemi tanára szerint a Krim-félsziget elfoglalása után Lengyelország és a Balti-államok számára fenyegetést jelent Oroszország. Donald Trump amerikai elnök gazdasági szakemberként elsődlegesen nem politikai oldalról közelíti meg az eseményeket, ezt a nézőpontját viszonylag következetesen képviseli – hangsúlyozta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Hozzátette, hogy az USA-nak mostanra globális érdekei vannak. „Ezt lehet látni a legújabb költségvetésben is, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy számunkra az a legfontosabb, hogy mi legyünk a világon a legerősebbek” – fogalmazott az NKE címzetes egyetemi tanára. A szakértő kiemelte az Egyesült Államok nemzetbiztonsági politikáját, illetve a különböző országokkal szemben hozott szankciókat. Az is megváltozott, mely államok Amerika szövetségesei, és melyikek az ellenfelei – hangsúlyozta. Oroszország lett például az első számú ellenség. Őt követi Kína, Irán, Észak-Korea és az iszlám szélsőségesek – tette hozzá a címzetes egyetemi tanár.
Michael Cohen ügyvéd vallomása valószínűleg az eddigi legrosszabb dolog, amivel Donald Trumpnak szembesülnie kell elnökként – jelentette ki Michael Caputo, Trump korábbi tanácsadója a Politico című lapnak nyilatkozva. Michael Cohen, akit banki és adócsalással, valamint a kampányfinanszírozási törvény megsértésével gyanúsítanak, kedden délután a manhattani bíróságon vádalkut kötött és bűnösnek mondta magát több rendbeli adócsalásban és egy rendbeli banki csalásban. Sőt, eskü alatt vallotta: a 2016-os elnökválasztási kampány során Donald Trump utasította őt arra, hogy a választások befolyásolása végett fizessen két olyan nőnek a hallgatásáért, akik azt állították, hogy évekkel korábban viszonyuk volt az akkor még üzletember Trumppal. A Politico idézett egy neve elhallgatását kérő, a Fehér Házhoz közeli ügyvédet is, aki szerint Cohen még több kárt okozhat Trumpnak, hiszen rálátása volt az ő üzleti és személyes ügyeire, és olyan információkkal rendelkezhet, mint talán senki más. Cohen muníciót adhat a demokrata párti politikusoknak, akik – ha az őszi félidős választásokon megszerzik a többséget a képviselőházban – megindíthatják az alkotmányos vádeljárást az elnök elmozdítására.
Nyolc rendbeli csalásban bűnösnek találta az esküdtszék Donald Trump amerikai elnök volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot. A múlt csütörtök óta tanácskozó esküdtszék kedden közölte döntését, miszerint 18 vádpontból nyolcban döntést hozott, de tízben nem sikerült megegyezésre jutnia. A volt kampánymenedzsert öt rendbeli adócsalásban, két rendbeli banki csalásban, továbbá külföldön tartott bankszámlák eltitkolásában mondták ki bűnösnek. Mivel további tíz – szintén pénzügyi csalást felsoroló – vádpontban az esküdtszék nem tudott dűlőre jutni, ezekben a vádpontokban új bírósági eljárás kezdődhet, új esküdtszékkel. Az ügyészeknek augusztus 29-ig kell ezzel összefüggésben ismertetniük döntésüket. A bíró arra kérte az esküdteket, hogy ne nyilatkozzanak a sajtónak, ahogyan fogalmazott: „kötelességük a per bizalmas jellegének megőrzése”.
Nem engedi meg a megcsappanó népszerűségű Kereszténydemokrata Unió, hogy a CDU-n belül olyan platformok szökkenjenek szárba, mint a Merkel-kritikus konzervatív Értékunió vagy a liberális Közép Uniója. Miközben a legfrissebb felmérés szerint egyre mélyebbre süllyed a keresztény uniópártok támogatottsága a közelgő bajorországi és hesseni tartományi választások előtt, Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkár kizárta az együttműködést a radikális baloldali Die Linkével és a bevándorlásellenes AfD-vel. A széthúzás helyett az összetartásra akarja helyezni a hangsúlyt Németország legnagyobb, mintegy 14 millió szavazót és 426 ezer tagot számláló pártja. Ez az üzenete az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőségi ülésén hozott döntésnek, amelynek értelmében nem ismernek el hivatalos pártszervezetnek olyan új platformokat, mint a konzervatív, Merkellel szemben kritikus Értékunió vagy a liberális Közép Uniója. Ha ezeknek a léte mostanra ténnyé vált is, a vezető berlini kormánypárt nem akar „külön szervezeteket” – tette világossá Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkár, volt Saar-vidéki miniszterelnök, Merkel jelenlegi jobbkeze, aki azonban később a kancellári tisztségre is esélyes lehet. Alexander Mitsch, az Értékunió platform elnöke azt nyilatkozta, szervezete továbbra is politikai változást akar elérni az uniópártokon belül. Ebbe szerintük a személyi megújulás is beletartozik, így Merkel leváltása kancellárként és pártelnökként.
A legfrissebb felmérések szerint az olaszok 60 százaléka bízik az elitellenes Öt Csillag Mozgalom és a jobboldali Liga alkotta koalícióban, miközben a kormánypárti szavazók többségének Matteo Salvini miniszterelnök-helyettesről és belügyminiszterről, a Liga vezetőjéről (képünkön) is jó véleménye van. Ehhez képest az ellenzék vezető ereje, a 2018-ig kormányzó balközép Demokrata Párt támogatottsága 13-14 százalék körül alakul. Mindez nagy vonalakban azt jelenti: az olaszok egyelőre kiállnak a bevándorlás- és EU-ellenes politika mellett, amelynek leghangosabb szószólója éppen Salvini. A belügyminiszter nem engedi kikötni az olasz partoknál a migránsokat szállító hajókat, ki akarja tiltani az országból a főleg romániai és bulgáriai romákat, és olyasmit is kezdeményezett, ami kifejezetten a nyaralni vágyó olaszokat segíti: a bevándorló csecsebecseárusok kitiltását a strandokról.
Sikertelen államcsínykísérletnek nevezte Liviu Dragnea, a román kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az augusztus 10-i bukaresti tüntetést, amelynek célja szerinte a kormány erőszakos megdöntése volt. Dragnea élesen bírálta Klaus Iohannis elnököt, aki a tüntetés idején elítélte a csendőrök erőszakos fellépését. Dragnea szerint Iohannis ezáltal erőszakra bujtogatta a tüntetőket. A PSD elnöke felelőtlennek nevezte az ellenzéket, amely a csendőrséget hibáztatja, ugyanis szerinte puhábban léptek fel a tüntetőkkel szemben, mint ahogy a rendfenntartó erők más európai országokban vagy az Egyesült Államokban szoktak. „Jól szervezett félkatonai szerveződés volt (a tüntetés), meggyőződésem, hogy erről volt szó, sikertelen államcsínykísérlet, amely a kormány erőszakos megdöntésére irányult, hogy teljesüljön Iohannis óhaja” – vélekedett a PSD elnöke. Dragnea szerint mindössze ezer román jött külföldről a diaszpóra tüntetéseként meghirdetett tiltakozó akcióra.
Terrorelhárítók fogtak el egy orosz állampolgárságú szélsőséges iszlamistát, aki az ügyészség szerint robbantani akart. Robbantásos merénylet előkészítésének gyanúja miatt őrizetbe vettek Berlinben egy orosz állampolgárságú szélsőséges iszlamistát. A terrorelhárítók házkutatást tartottak a 31 éves férfi lakásán, amikor elfogták. Egy franciaországi nyomozással összefüggésben vették őrizetbe, feltételezett társát tavaly áprilisban fogták el Marseille-ben. Lakásában három kilogramm TATP típusú robbanóanyagot és lőfegyvereket találtak. A legfőbb ügyészség szerint a Berlinben őrizetbe vett férfi Németországban akart robbantásos merényletet elkövetni, célja az volt, hogy a lehető legnagyobb számban öljön meg vagy sebesítsen meg embereket.
Autóval hajtott bele egy férfi a városháza épületébe a kelet-hollandiai Lingewaard településen. A De Gelderlander című lap tudósítása szerint az ütközésben felrobbant az autóban lévő két gázpalack egyike, és kigyulladt a jármű. A közelben megtalálták egy férfi holttestét, a hatóságok szerint ő lehetett a tettes, és megpróbált elmenekülni. A sofőrt leszámítva senki nem sérült meg az Amszterdamtól körülbelül 100 kilométerre délkeletre fekvő településen történt incidensben. Az épületben komoly károk keletkeztek. A rendőrség vizsgálatot indított a történtek felderítésére, gyanítják, hogy ki lehetett a tettes, de egyelőre sem a nevét, sem a lehetséges indítékot nem hozták nyilvánosságra. Hangsúlyozták: nem mutat rá semmilyen jel, hogy terrorcselekményről lenne szó.
A Népszava arról ír, hogy egyre lassul a Golf-áramlat, ennek pedig káros következményei lehetnek Európára is. Egyes tudósok úgy vélik: a kontinensen emiatt hidegebb lesz, mások szerint az egész világon nagyfokú felmelegedést okozhat a jelenség. A folyamat megállítására, vagyis arra hogy az emberiség kevésbé szennyezze a környezetet, kicsi az esély, az Európai Bizottság kutatása szerint ezért az évszázad végére évente 150 ezer ember hal meg az éghajlatváltozás miatt – idézi a Népszava.
Nem kaptak fizetést júliusban, ezért letették a munkát két horvátországi hajógyár dolgozói. 4500 embernek tartozik a cég, amely közölte, hogy egyelőre nem tud fizetni. Szerdától sztrájkba léptek a rijekai 3. maj és a pulai Uljanik hajógyár dolgozói, elmaradt júliusi béreiket követelve. Azután döntöttek a nyomásgyakorlás mellett, hogy a tárgyalások nem vezettek eredményre. A szakszervezetek próbáltak egyezségre jutni a hajógyári vezetéssel, de az Uljanik csoport – amelyhez a két gyár tartozik – igazgatósága közölte, hogy egyelőre nem áll rendelkezésükre az az összeg, amelyet közel 4500 dolgozó számára bérként ki tudnának fizetni. A szakszervezetek szerint munkabeszüntetés addig tart, amíg a vezetés eleget nem tesz a követeléseknek. A munkások elégedetlenek és a vezetést okolják a két hajógyár fizetésképtelenségért, ugyanakkor a kormánytól várnak segítséget. A hajógyárakat még 2012-ben privatizálta az állam, az Uljanik csoport részvényeinek 46 százalékát a dolgozók birtokolják. A horvát hajógyárak ennek ellenére továbbra is likviditási problémákkal küzdenek.
Gazdaság:
A gazdaság javuló teljesítményével magyarázható a bérek emelkedése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság, valamint a beruházások bővülése – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a legfrissebb kereseti adatokra reagálva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölte, hogy júniusban a teljes munkaidőben dolgozók átlagos keresete 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a májusi 10,9 százalékos emelkedés után. A jelentés szerint az első fél évben 11,9 százalékos volt a növekedés. Júniusban az átlagos bruttó kereset 329 600 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 700 forint volt. A nettó kereset családi kedvezmény nélkül 219 200 forint, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 227 700 forintra becsülhető. Varga Mihály szerint az adatok azt mutatják, hogy folytatódik a bérfelzárkózás, amit – tette hozzá – a közterheket csökkentő bérmegállapodás és az adójogszabályok változása is támogat. A miniszter abban bízik, hogy a folyamat a következő hónapokban is folytatódik. Üdvözölte egyúttal, hogy a kereseti egyenlőtlenségek csökkentek, hiszen a növekedés a leginkább elmaradott megyékben meghaladta az átlagot.
A Portfolio azokról a városokról ír, amelyek valamilyen eszközzel megakadályoznák, hogy külföldiek vásároljanak lakásokat, mivel emiatt jelentősen emelkedik az ingatlanok ára. A portál felidézi, hogy Új-Zélandon törvényt fogadtak el a külföldi vevők kizárásáról, több városban pedig magasabb adókkal próbálkoznak. Magyarországon különösen magas a kínai vásárlók aránya – számol be a Portfolio.
A Pénzcentrum cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy csalók vadásznak a NAV ügyfelek adataira, egy látszólag hivatalosnak tűnő e-mail segítségével. A portál emlékeztet, hogy a hatóság soha nem kér e-mailben bankszámlára vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot, hanem ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van.
A Világgazdaság szerint a brit uniós kilépés tízmilliárdokat hagy a magyar költségvetésben, mivel a tervek szerint 2021 után nem fizeti tovább a brit korrekció néven ismert kárpótlást a magyar állam az Egyesült Királyságnak. Ezt a vállalást a 2004-es uniós csatlakozás óta finanszírozza Magyarország, és 2017-ig csaknem 250 milliárd forintot adott ki erre. A tétel a brit európai uniós tagság 2019 márciusában várható megszűnését követő átmeneti időszak lejártával kerülhet ki végleg a magyar költségvetésből.
Könnyű:
Német kutatók által készített tanulmány szerint átlagosan fél milliméterrel sodródnak északabbra és közel két milliméterrel nőnek az Alpok vonulatai évente. Eredményeik az Earth System Science Data című szaklap aktuális számában jelentek meg. A Német Geodéziai Kutatóintézet munkatársai a lánchegység német, osztrák, szlovén, olasz, francia és svájci területén lévő több mint 300 GPS-antenna mérési adatait elemezték. Tizenkét éve minden állomás 15 másodpercenként meghatározza a helyzetét. Florian Seitz, a tanulmány társszerzője elmondta, az adathalmaz a geodézia „aranybányája”. Segítségével pontosan megmérhetik a Föld felszínét, felismerhetik a változásokat. A tanulmányból kiderült, hogy most először szemléltették számítógépes modellel a teljes alpesi térség dinamikáját. A modell mind a hegység nagy mozgásainak irányát, mind a regionális sajátosságokat feltárja, többek között megmutatja, hogy az Alpok egyes részei akár évi 1,3 millimétert is megtesznek északkeleti irányba.
