Értelmiségi és politikusi szerepek

Értelmiségi és politikusi szerepek

  1. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője, kulturális politikusa a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a hazai kulturális életről, a könyvkiadás körüli bonyodalmakról, de szóba kerültek még a szobrok is.

 

A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek egy beszélgetést, ahol a kulturális irányítás egykori vezetői ültek, a rendezvényen szóba került az is, hogy a konzervatív, polgári oldalon is elindult egy vita, ami a korábbi kulturális államtitkárok tevékenységét is érinti. Sokan most úgy látják, hogy a kétharmados többség birtokában lehetőség nyílik arra, hogy egyfajta leszámolás történjék a kultúrában, mindenkit, aki egykor pozícióban volt, az lehet támadni. A politikus ott is megerősítette, vannak politikusok, akik vásárra viszik a bőrüket, akik döntéseket hozhatnak és hoznak, mert erre kaptak felhatalmazást, viszont vannak olyanok is, akik arra éreznek felhatalmazást, hogy megmondják a politikusoknak, hogy mit is tegyenek, mi a helyes és mi a helytelen. A képviselő szerint ebben eddig a liberális oldalon volt példa és hagyomány, a liberális értelmiség szívesen megmondta a baloldali pártoknak, hogy miként kell politizálni, ki legyen a miniszterelnök-jelölt, stb. L. Simon László kifejtette, annak súlyos következményei lehetnek és lettek is, amikor az értelmiség megpróbálja befolyásolni a politikát, de a döntésekkel járó felelősséget már nem vállalja. Az értelmiségnek lehet beleszólása, de csak akkor, ha ez azt is jelenti, felvállalja a politikusi szerepet. A félreértések elkerülése végett – tette hozzá a volt államtitkár, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne kritikát kifejteni a médiában, ahogy azt sem, hogy ezekből nem kéne egyeseket megfontolni, a munkába beemelni. Ugyanakkor azt nem lehet elfogadni – jelentette ki a politikus, hogy az elmúlt nyolc évben a két Orbán-kormány ne tett meg volna mindent a polgári értelmiség érdekében.

  1. Simon László hozzátette, kapott kritikákat a költői munkássága okán is, szerinte ez is természetes. Véleménye szerint értő olvasókra van szükség, az irodalom oktatásának a feladata az is, hogy az olvasó értse azt, amit leírnak.

A magyar könyvkiadással kapcsolatban a volt államtitkár elmondta, az feltétlenül bajban van, meggyőződése szerint nem a könyvkiadás, hanem a könyvkereskedelem szorul reformra. Az elmúlt időben az egyik legnagyobb kiadó és kereskedő cég bedőlése után sok milliárd ragadt benn, amihez a kiadók szeretnének hozzájutni, de a politikus szerint ennél nagyobb baj, hogy alapvetően két kereskedő cég határozza meg jelenleg a piacot. Meggyőződése szerint ez hosszabb távon a kínálat szűküléséhez, a pluralizmus gyengüléséhez fog vezetni. Ez politika, kultúrpolitika, értékrendi kérdés is – jelentette ki L. Simon László, hiszen nem mindegy, hogy mely könyveket raknak ki a boltok kirakatába, a polcokra, milyen címeket terjesztenek, melyeket nem. A képviselő elmondta azt is, Európában szinte egyedülálló, hogy a könyvkereskedelem és a kiadás összefonódik, így azok a kiadók, amelyek mögött kereskedői hálózat van, jóval nagyobb előnyben vannak. Problémát jelent az árrés, a kötött ártörvény hiánya is gondot jelent, pedig a könyves szakma ezt szeretné már egy ideje, ehhez megnyerték L. Simon Lászlót is. A kötött ártörvény azt érné el, hogy egy könyvet a megjelenését követő hat hónapban ne lehessen kedvezménnyel árusítani. Mellette komoly gondot jelentenek a nagy kereskedőházak kezében levő online áruházak is. Egy kisváros egyetlen könyvesboltjának a tulajdonosa – mondta el a politikus, elmegy a terjesztőhöz, készpénzben, nem bizományban átveszi a legfrissebb könyveket, kap rá 30 százalék kedvezményt, hogy aztán azt a saját boltjában teljes áron kínálja. Azonban a megjelenést követő napokban az online kereskedésben már ezeket a könyveket jelentős kedvezménnyel lehet megvenni. L. Simon László szerint ezzel pont a kultúra terjesztőit teszik tönkre.

Az államnak cselekednie kell, ezzel kapcsolatban a képviselő megjegyezte, már dolgozik egy törvényjavaslaton, amelyik a könyvkiadással, kereskedelemmel foglalkozik, ezt ősszel szeretné benyújtani a kormány felé.

A politikus Gárdonyban hozott létre egy szoborparkot, ennek kapcsán azt mondta el, hogy ő, amikor a Nemzeti kulturális Alapot vezette, akkor beindítottak egy köztéri szoborállítási programot, ami mostanra egy kis léket kapott, de bízik abban, hogy rövidesen újra életre kel az elképzelés. Ez azt jelenti, hogy egyrészt arra ösztönzik az önkormányzatokat, hogy kortárs művészektől rendeljenek alkotásokat, a szobrászok meg így megélhetnek a megrendelésekből. Az egész alapját az adta, hogy itt csak önkormányzatok pályázhattak és csak kortárs alkotók szobraival. A program sikere ösztönözte a politikust, hogy a saját magánalapítványánál is folytassa ezt az elképzelést, így lett Gárdonyban, a nagy író, Gárdonyi Géza szülőházánál az az állandó kiállítás, ahol 23 szobrász alkotta meg a Fejér megyei írók portréját. Ehhez született még a képviselő által szerkesztett szöveggyűjtemény, amelyet minden megyei iskolába eljuttattak. Mindezek mellett Kápolnásnyéken nyitottak meg egy időszaki kiállítást, Lévai Anikóval, majd egy héttel később egy állandó szobrot avattak Navracsics Tiborral.

A Nagy Imre szoborral kapcsolatban a politikus megjegyezte, nemrégiben született meg a döntés, hogy az a Jászai Mari térre költözik a mostani helyéről, a Vértanúk teréről. A döntést támogatandónak tartja a képviselő, hiszen már egy ideje haladnak azzal a rehabilitációs munkával, amelyiknek a célja a Kossuth tér arculatának az átalakítása. Ez nem egy politikai kérdés – tette hozzá. Nagy Imre élete, munkássága azért bonyolultabb, kezdve az emigrációs éveitől, egészen addig, amikor a beszolgáltatásokért felelős miniszter volt, aki lesöpörtette a padlásokat. Mindezek mellett az is igaz, idézte fel a miniszterelnök, Orbán Viktor szavait, hogy Nagy Imre méltán van ott a legnagyobb magyarok között, hiszen az 1956-os forradalomban betöltött szerepe ezt igazolja, ahogy az is, hogy a magyar szabadságért az életét is feláldozta. Az a rész, ahol jelenleg Nagy Imre szobra áll, az a tervek szerint újra a gyalogosforgalomé lesz, és azt az eredeti emlékművet rekonstruálják, amelyik 1944-ig állt ott. A képviselő emlékeztetett a szintén a Kossuth téren lévő József Attila szobor átköltöztetésére, ami körül – véleménye szerint műbalhé volt, hiszen sokkal jobb helyre került.

  1. Simon László, aki most parlamenti képviselő, a munkája mellett – többek között – egy borászatot is üzemeltet, ezzel kapcsolatban elmondta, az ő szerepe az „okoskodás”, hiszen van borász végzettségű vezetője is a cégnek, de szerencsére egyre jobb minőségű borokat tudnak palackozni.

Ami a magyar kultúra jövőjét illeti, a politikus szerint a jelenlegi kormányzat, a miniszterelnök nyomán, készülhet 2030-ig tervezni, vannak ötletei, tervei, ezek közül sokat le is fog írni, ide lehet sorolni a már említett könyvkiadást, a kulturális intézményrendszert, a műemlékeket, azok felújítását, a magyarországi zsidó épített örökség megújítását, legyen szó a miskolci vagy a Rumbach utcai zsinagógáról és más épületekről.

Kérdésre válaszolva L. Simon László azt felelte, még nem hallott arról, hogy a kormány tervei szerint összevonnák a Sorsok Házát és a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központot Schmidt Mária irányításával.