A BREUERPRESS és a HETITV hírei 

A BREUERPRESS és a HETITV hírei 

 

Az, hogy Magyarországon a zsidók biztonságban érezhetik magukat, egy hatalmas eredménye az országnak – minderről Yossi Amrani beszélt az Origónak adott interjújában. Izrael magyarországi nagykövete Orbán Viktor miniszterelnök szerdán kezdődő jeruzsálemi látogatásáról azt mondta, komoly előrelépés történt Izrael és Magyarország kapcsolatában. Mindebben központi szerepet játszik a két miniszterelnök jó viszonya, és a kapcsolatok fejlődését segíti a közös politikai, filozófiai gondolkodás is – tette hozzá. A nagykövet elismerően nyilatkozott a múlt heti Ferencváros–Maccabi Tel-Aviv mérkőzésről is.

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomag elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – mondta Szijjártó Péter. Közölte továbbá: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is. A dokumentumot szélsőségesnek, elfogultnak, a migrációt ösztönzőnek nevezte a miniszter, szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség.

Jövőre 135 milliárd forintot fordítanak az összesen 3500 milliárdos Modern városok programra, és megkezdődik a Modern falvak program végrehajtása is – jelentette be a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs azt mondta, a falvak fejlesztésének fő célja a jobb életminőség és a kiszámíthatóbb jövő. Megjegyezte, a lakosság több mint negyede falvakban él. Az alapkoncepciót széles társadalmi párbeszédet követően készítik majd el ez év végéig, és ennek megfelelően kezdik végrehajtani „a vidék legnagyobb fejlesztési programját”. Az államtitkár hangsúlyozta: azt akarják elérni, hogy nőjön a falvak népességmegtartó képessége, emelkedjen a falvakban a foglalkoztatás, javuljon a közlekedés, színvonalasabbá váljon az oktatás és az egészségügy, a kulturális és sportélet.

A Demokratikus Koalíció szerint a cafeteriát érintő „megszorító intézkedés” havi több ezer forintot vesz ki a munkavállalók zsebéből. Az ellenzéki párt frakciószóvivője azt mondta, a munkáltatókat semmi nem kötelezi arra, hogy az eddigi béren kívüli juttatásoknak akár csak egy részét is beépítsék a fizetésekbe. Gréczy Zsolt elmondta: a Fidesz terve szerint megszűnik az iskolakezdési támogatás, a bérlettámogatás, az önkéntes pénztárakba való belépés támogatása, eltűnnek az Erzsébet- és ajándékutalványok.

Az MSZP kifogásolja, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége elutasította a szocialisták egészségügy segítését célzó költségvetési módosító csomagját. Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának MSZP-s elnöke azt mondta, a kormánypártiak indoklás nélkül szavazták le a 2019-es költségvetéshez benyújtott módosító indítványukat, amely az országos gyógyszerészeti intézetnek 3 milliárd forintot juttatott volna. Hozzátette: elutasították azt a javaslatukat is, amely a gyógyító-megelőző tevékenységre plusz 65 milliárd forintot fordított volna, valamint azt is, amely a mentőszolgálat személyi és dologi kiadásaira 18 milliárd forintot adott volna.

Az LMP szerint a büntető törvénykönyv változtatásának célja a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, tovább szűkítve ezzel a politikai viták nyilvánosságát.  Kanász-Nagy Máté szóvivő elmondta: pártja szerint nem a politikusokat kell jobban védeni, hanem minden zaklatást meg kell előzni, ehhez pedig ratifikálni kell az isztambuli egyezményt. Emlékeztetett: a büntető törvénykönyv módosítása kiegészítené a zaklatás minősített eseteit azzal, hogy azt hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységgel össze nem egyeztethető helyen vagy időben követik el. Ezt kettő, súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék. Egy politikus kiemelt közszereplő, többet kell tűrnie a véleménynyilvánítás keretében, mint egy magánembernek – jelentette ki az LMP szóvivője.

Sérti az alaptörvényt, hogy az Országgyűlés nem határozta meg, kinek kell aláírnia a fogvatartottak közgyógyellátásra jogosultságához szükséges orvosi igazolást a büntetés-végrehajtási intézetekben – állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab). Az eljárás bírói kezdeményezésre indult, miszerint egy fogvatartott közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását kérelmezte, viszont azt az első- és másodfokú hatóság elutasította, mert a gyógyszerköltségre vonatkozó igazolást nem a háziorvos írta alá, ezért nem állnak fenn a törvényi feltételek. A felperes ezután fordult a bírósághoz. Keresetében arra hivatkozott, hogy európai elfogatóparanccsal hozták vissza külföldről Magyarországra, azóta folyamatosan fogva tartják, Magyarországon háziorvosa sosem volt. Szerinte a szabadságvesztésre ítélt emberek közgyógyellátásra vonatkozó joga nem szünetel, ezért a háziorvosi igazolás csatolásának előírása sérti az alaptörvényt. Az Ab szerint a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező ember egyéni gyógyszerkerete erejéig térítésmentesen jogosult egyes gyógyító ellátásokra, illetve gyógyszerekre. A közgyógyellátásból a jogalkotó nem zárta ki a fogvatartottakat, azaz lehetővé teszi nekik a büntetés-végrehajtási intézetben a jogosultság kérelmezését, illetve a már megállapított jogosultság érvényesítését is.

Néhány országban még nem zárult le a hitelesítési eljárás, de így is már csak 10-13 ezer aláírás hiányzik, ahhoz, hogy több mint egymillióan támogassák a Minority Safe Pack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést – mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. Az Európai Unió tagállamainak nagy részében a hatóságok megvizsgálták az összegyűjtött aláírásokat és hitelesítették, amit lehetett – ismertette. A kezdeményezést leginkább három országban, Magyarországon (530 ezer), Szlovákiában (60 ezer) és Romániában (255 ezer) támogatták. „Ez azt jelenti, hogy a kárpát-medencei magyarságnak óriási szerepe volt abban, hogy ez a polgári kezdeményezés sikerre jutott” – fogalmazott Csáky Csongor, hozzátéve, hogy legalább hét tagállamban kellett egy bizonyos támogatottsági szintet elérnie az ügynek.

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Újra lehet szállítani állateledeleket és növényi eredetű takarmányokat Ukrajnába Magyarország afrikai sertéspestissel (ASP) nem érintett területeiről – közölte az Agrárminisztérium. A főállatorvos azt mondta, a kereskedelemi partnerekkel folytatott tárgyalások során az a cél, hogy a korlátozások csak sertéspestissel fertőzött területekre vonatkozzanak. Tárgyalnak ez ügyben például Japánnal, Szingapúrral, de sikerült már eredményeket elérni Hongkonggal, Grúziával, az Egyesült Államokkal, Új-Zélanddal és Kanadával.

2014 végén fogadták le a kereskedelmi törvény azon módosítását, amely miatt 2016 óta uniós kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen. A jogszabály szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Kedden Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott a parlament elé egy javaslatot, amely eltörölné a törvényt – írja a 24.hu. A javaslat indoklásában azt írják, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel.

A Pénzcentrum összeállításából az derül ki, hogy az öregségi nyugdíjat kapó mintegy 2 millió ember harmada százezer forint alatti nyugdíjat kap, és több mint háromezren vannak, akiknek havonta kevesebb mint 25 ezer forintból kell gazdálkodniuk, ez már a teljes ellátás, ami tartalmazza az öregségi nyugdíj mellett folyósított kiegészítéseket is.

Külpolitika:
Katonákat küldött a gázai-izraeli határhoz a Gázai övezetet uraló Hamász, hogy megakadályozzák a palesztin tüntetőket abban, hogy égő eleggyel ellátott léggömböket és papírsárkányokat eregessenek a szomszédos Izrael felé – közölte a palesztin radikális szervezet egyik névtelenül nyilatkozó biztonsági tisztségviselője. Izrael katonai offenzívával fenyegetett arra az esetre, ha folytatódnak a gyújtogató akciók.  A Hamász-tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a radikális iszlamista szervezet egyiptomi kérésnek eleget téve az elkövetkező két napban fokozatosan leállítja a tüzeket okozó léggömbök és papírsárkányok eregetését. Az elmúlt hónapokban a Hamász vezette tüntetések során palesztin részről a legsúlyosabb pusztítást a gyújtogatásra használt papírsárkányok és léggömbök okozták, ezzel a módszerrel több ezer hektárnyi izraeli erdőt, mezőgazdasági és természetvédelmi területet gyújtottak fel a palesztin szélsőségesek.

A brit Munkáspárton belüli egyre nagyobb antiszemitizmus miatt lemondott a párt egyik képviselője – írta a Times of Israel. John Woodcock korábban is éles kritikusa volt Jeremy Corbyn pártelnöknek. A politikus kijelentette, hogy a pártban egyre nagyobb szerepet kapnak az Izraellel szembeni hangok. Egyértelműen nemzetbiztonsági veszélyt jelentene az Egyesült Királyság biztonságára nézve, ha Jeremy Corbyn lenne az ország kormányfője.

Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken. A Google bejelentette: fellebbezni fog a bírság ellen. Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos arról számolt be, hogy a Google, a domináns piaci pozíciójával visszaélve, gyakorlatilag arra kényszerítette a nagyobb mobilgyártókat, hogy saját böngészőjét és keresőjét telepítsék előzetesen az eszközeikre, így korlátozva a versenytársakat. A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia jogsértő magatartásával, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát. „A Google az Androidot eszközként használta fel keresőmotorja erőfölényének bebetonozására. A gyakorlat megvonta a lehetőséget a versenytársaktól, hogy érdemeik szerint újíthassanak, versenyezhessenek, és megtagadta az európai fogyasztóktól a tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes” – közölte Vestager. A Google később bejelentette: fellebbezni fognak a bírság ellen, mert nem értenek egyet a 2015-ben indított vizsgálatot lezáró döntéssel. „Az élénk ökoszisztéma, a gyors innováció és az alacsonyabb árak klasszikus jellemzői az erős versenynek” – vélekedett Al Verney szóvivő. A vállalatnak hatvan napja van arra, hogy fellebbezést nyújtson be.

Valószínűleg kötelezettségszegési eljárást indít a „Stop Soros” törvénycsomag miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság – jelezték brüsszeli források. Uniós tisztségviselők arról számoltak be, hogy a bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott jogszabály és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak a testület szakértői. A magyar hatóságoknak várhatóan egy vagy két hónap áll majd rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a levélre nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet.

Továbbra is viszonylag alacsony az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma, júniusban feleannyi embert regisztráltak a hatóságok, mint egy évvel korábban, a legfőbb belépési pont ezúttal azonban most először Spanyolország volt – írta friss jelentésében az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex). A szervezet értékelése szerint a múlt hónapban nagyjából 13 100-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ami 56 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de 8 százalékos növekedést május óta. Idén eddig összesen 60 430 érkezőt regisztráltak, csaknem felével kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az Olaszországban tapasztalt visszaesés miatt a legfőbb belépési pont már Spanyolország volt, ahol júniusban 6400 embert regisztráltak, 166 százalékkal többet, mint tavaly. Ezen az útvonalon idén eddig 14 700 illegális határátlépőt jegyeztek fel, ez csaknem duplája az előző évi számoknak. Az érkezők legnagyobb csoportját a guineaiak és a marokkóiak alkották.

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint a vártnál kevésbé sikeres a szerzett immunhiányos betegség, az AIDS elleni küzdelem. Ötven országban emelkedett a betegséget okozó vírussal (HIV) újonnan megfertőződöttek száma – figyelmeztetett Michel Sidibé, az illetékes ENSZ-szerv (UNAIDS) vezetője. Sidibé elmondta, hogy teljes térségekben romlott a helyzet. A megfertőződött gyerekek számának csökkenése nem bizonyult tartósnak, az ígértnél szűkösebb eszközök állnak rendelkezésre, és kiemelten fontos népességi csoportokat vesznek semmibe – magyarázta. Finanszírozási problémák miatt „megkondítjuk a vészharangot” – tette hozzá. „Évente hétmilliárd dollárral (mintegy kétezer milliárd forinttal) többre lenne szükségünk, hogy fenntarthassuk az elért eredményeket” – mutatott rá.

Bukarestben készülnek tiltakozni július 29-én a székelyföldi románok civil szervezetei a parlamentben elfogadott, de még ki nem hirdetett közigazgatási törvénykönyv ellen – írja a Krónika. A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma nyílt levélben kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki a közigazgatási törvénykönyvet. Arra is kérte az államfőt, hogy fogadja a képviselőit. A fórum szerint a kódex előírásai – ha hatályossá válnak – autonómiához, a románok elnyomásához vezetnek. A szervezet az egész országból toborozza a résztvevőket a bukaresti tiltakozásra. A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma a nyílt levelében az amiatti aggályait hangoztatja, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kap, ráadásul nemcsak Kovászna, Hargita és Maros megyében, hanem jóval kiterjedtebb területen, ha a törvénykönyv a parlament által elfogadott formában lép életbe. A román szervezet azt állítja, hogy a kódex eltörli a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöböt. Az elfogadott törvénykönyv valójában arról rendelkezik, hogy a küszöbérték alatt is biztosíthatók a kisebbségi jogok, ha az illetékes önkormányzat ezt elfogadja.

A rendkívüli meleg miatt legkevesebb 12 ember meghalt, és száz híján tízezer ember került hőgutával kórházba a múlt héten Japánban. A legnagyobb hőség az ország középső és nyugati részén alakult ki. A hétvégén 39 Celsius-fokot mértek Gifu prefektúrában, ami az idei nyár rekordja. A fővárosban, Tokióban még a reggeli órákban is 33-34 Celsius-fokot mutattak a hőmérők. A meleg leginkább az időseknek megterhelő, mert többet tartózkodnak a szabadban, illetve otthon – takarékosságból – nem kapcsolják be a légkondicionálót. Tavaly Japánban 44 ember halt meg a rendkívüli meleg miatt és több tízezren kerültek kórházba. A hatóságok azt tanácsolják az embereknek, hogy fogyasszanak sok folyadékot, ne tartózkodjanak sokat a tűző napon és viseljenek fejfedőt.

Megkezdte a munkát a német-osztrák határon a bajor tartományi rendőrséghez tartozó határrendőrség. Markus Söder konzervatív bajor kormányfő eredetileg azt akarta elérni, hogy a bajor határrendőrség a határt eddig kizárólagosan ellenőrző szövetségi rendőrséggel azonos jogköröket kapjon. A berlini szövetségi belügyminisztérium azonban – melyet Horst Seehofer, Söder szintén bajor konzervatív párttársa vezet – ehhez nem járult hozzá, mert az államhatár ellenőrzése a szövetségi hatóságok feladata, és Berlin nem adta át Münchennek ezt a kompetenciát. Ezért a bajor határrendőrség a szövetségi rendőrség ellenőrzése alatt kezdte meg a határellenőrzéseket. Nincs például joguk arra, hogy a határról bárkit is visszafordítsanak Ausztriába.

Gazdaság:
A kormány célja, hogy mindenki, aki tud, és képes, dolgozhasson; a 2019-es költségvetés ennek figyelembevételével készült, és az adócsomag is több, a munkaerőpiacot érintő változást tartalmaz – mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Jövőre folytatódnak a közszféra béremelései, aminek hátterét a költségvetés biztosítja. Az adókedvezmények célzottabbá válnak, és a korábbi 100 ezer forintos korlát helyett a minimálbér erejéig vehetők igénybe –jelentette ki Bodó Sándor. A foglalkoztatáspolitika fő célkitűzése 2010 óta a teljes foglalkoztatottság elérése. Az eddigi kormányzati intézkedésekkel sikerült ehhez nagyon közel kerülni. Mintegy 750 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve, a munkanélküliségi ráta pedig történelmi mélyponton, 3,7 százalékon áll. A reálbérek 2018 első harmadában – a tavalyi kétszámjegyű növekedést követően – a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően ismét több mint 10 százalékkal emelkedtek – ismertette az államtitkár.

A nemzetgazdaság kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítása tavaly 517 milliárd forint volt, ami a GDP 1,35 százaléka – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataiból. Ez azt jelenti, hogy a KFI-ráfordítások folyó áron 21 százalékkal, 90 milliárd forinttal nőttek az előző évi, alacsony bázishoz képest. Ehhez a kiugróan magas emelkedéshez a KSH értékelése szerint nagymértékben hozzájárult a 2016 végén kiutalt pályázati összegek 2017-ben történt felhasználása. Összehasonlításképp: 2016-ban a GDP 1,22 százalékát, 427 milliárd forintot fordított Magyarország kutatás-fejlesztésre, ami folyó áron 8,8 százalékos visszaesés a 2015-ös 1,39 százalékhoz képest.

A Világgazdaságban arról lehet olvasni, hogy fogadási rekordokat hozott a labdarúgó-világbajnokság Magyarországon, önmagában a francia-horvát döntő 1,5 milliárd forintos nyereményhez juttatta a játékosoknak. A Tippmixen több mint 84 millió alkalommal fogadtak, a fináléra 1,3 millió tipp érkezett.

A Portfolio arról készített összeállítást, hogy a GDPR, az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendszere a május 25-i életbe lépése óta már több olyan adatlopási eset történt, amely egyrészt tömegeket érintett, másrészt jó eséllyel európai uniós állampolgárok is vannak az adatvesztések sértettjei között. Mindez pedig azt is jelenti, hogy egy-egy precedensértékű adatvédelmi ügy is kialakulhat belőlük.

Könnyű:

Izraeli kutatók jelentős eredményeket értek el a rákellenes küzdelemben. Az immunterápia önmagában nem újdonság, hiszen már évtizedek óta kísérleteznek vele. A mostani kutatás azonban a rák késői stádiumára koncentrál, amikor a hagyományos gyógymódokkal már nem érhető el javulás. Az immunterápiában használt gyógyszerekkel a leukémia különböző fajtái, tüdő-, bőr-, gyomor- és májrák ellen lehet felvenni a harcot. “Az immunterápia legújabb eredményei forradalmasítják az orvostudományt és paradigmaváltást hoznak az onkológia területén. Az immunterápia előnye a többi rákellenes eljárással szemben az, hogy a test saját rendszerére bízza a rákos sejtek felkutatását ás megsemmisítését. Ez a módszer nagy hatással lesz az onkológiai eredményekre” – mondta Dr. Márk Jiszráel, az Izraeli Rákkutató Alapítvány igazgatója az Israelnationalnews.com cikke szerint.

Az űrből is látható az a jéghegy, amely veszélyesen közel sodródott egy grönlandi faluhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) nyilvánosságra hozott egy képet, amely az óriási jéghegyet ábrázolja Innaarsuit partjainál. A faluból több tucatnyi lakót menekítettek magasabban fekvő területre a múlt héten, mivel a hatóságok attól tartanak, hogy a 11 millió tonnás jéghegy széttörik és akkora hullámokat korbácsol, amelyek elmoshatják az alacsonyabban fekvő házakat. Az űrfotót július 9-én az ESA Sentinel-2 műholdja készítette. A képen számos további nagy jéghegy is látható a falu közelében. A grönlandi KNK műsorszolgáltató közben egy helyi lakos time lapse videóját is közzétette, amely azt mutatja be, hogyan sodródik el a falu mellett a jéghegy. A KNK szerint az erős szél és a hullámzás a hétvégén a kikötőtől távolabbra, észak felé sodorta a jéghegyet.