A BreuerPress és a HetiTV hírei
A Demokratikus Koalíció azt kezdeményezi, hogy az otthonápolás számítson munkaviszonynak, és az állam fizessen érte minimálbért. A párt alelnöke azt mondta, hogy ennek érdekében módosító javaslatot nyújtanak be a munka törvénykönyvéhez. Varju László hozzátette, az indítványban azt is kezdeményezik, hogy az otthonápolásra ugyanolyan szabályok vonatkozzanak, mint bármelyik másik munkaviszonyra. A parlament költségvetési bizottságának elnöke úgy fogalmazott, „nem hazudozni kell a családok évéről”, hanem segíteni a nehéz helyzetben lévőkön.
Az LMP szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő társadalmi csoportok továbbra is láthatatlanok a Fidesz-KDNP-kormány jövő évi költségvetése számára – mondta Kanász-Nagy Máté, az LMP országos elnökségének titkára. A képviselő közölte, az LMP módosító javaslatokat nyújt be a 2019-es költségvetéshez, mert az nem foglalkozik a Magyarországon élő közel félmillió egyszülős családdal, a beteg hozzátartozójukat otthon ápolókkal, és azzal a több ezer családdal, akiket kilakoltatás fenyeget. Elmondta: az LMP átlagosan 30 százalékkal emelné a családi pótlékot, az egyszülős családok esetében pedig 45 százalékot javasol, az ápolási díjat a jelenlegi alig 30 ezer forintról a minimálbérrel megegyező összegűre növelnék és teljes jogú foglalkoztatási jogviszonynak ismernék el.
Hatósági eljárás indult 71 árus ellen, miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a zöldség- és gyümölcsforgalmazást vizsgálta 14 budapesti piacon. A 222 ellenőrzött árus közül 4 esetben – jellemzően a súlyos, minőséget érintő hibák miatt – az ellenőrök megtiltották a kifogásolt tétel további forgalmazását és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki, 67 kereskedőt pedig figyelmeztettek – írta honlapján a Nébih. A vizsgálat tapasztalatai alapján általános problémaként kifogásolták a kötelező jelölések – többek között a származási ország vagy a minőségi osztály – hiányát és gyakran tapasztalták a tudatos megtévesztést, vagyis amikor a külföldi árut az eredeti csomagolásból kiszedve, a pulton ömlesztve vagy rekeszből kínálják, hamisan sugallva ezzel a termék magyar eredetét.
Elkezdődött a balatoni főidény, ám a Magyar Idők szerint már koránt sincs akkora munkaerőhiány felszolgálóból, szakácsból, pohárleszedőből a tó körül, mint a korábbi években. A lap által megszólaltatott vállalkozók és munkaerő-piaci szakemberek szerint a változásnak nincs titka, csupán áldozni kell a munkabérre és a szállásra, a dolgozóknak pedig ki kell adni a szabadnapot.
Külpolitika:
A szíriai kormányerők a következő napokban mindent megfognak tenni annak érdekében, hogy az ország déli részén stabilizálják a hatalmukat. Mindez még a július 16-i Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt megtörténhet – írta vezércikkében az Israel Hayom. A lap szerint az izraeli hadseregnek éppen ezért a következő napokban mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Irán ne tudja tovább erősíteni a pozícióját a zsidó állammal határos területen.
A német ügyészség azonosított három személyt arról a kilenc nevet tartalmazó listáról, melyet még 2014-ben nyújtott be a náci háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal Központ nevében Efraim Zuroff. A listán szereplők mindegyike zsidók meggyilkolásával gyanúsítható. Kurt G., Herbert W. és Karl Friedrich Hoffmeister feltételezhetően olyan kivégzőosztagok tagjai voltak, akik a náci megszállás alatt lévő kelet-európai területeken öltek meg tömegesen zsidókat. A hónapok óta tartó előzetes vizsgálatot három különböző tartomány ügyészségén végezték el. Bár hat embernek a hatóságok nem akadtak a nyomára, három személyt azonosítottak. Ők az Einsatzgruppe-C alakulat tagjai voltak, mely 1941 szeptemberében tömegmészárlást rendezett az ukrajnai Babi Jarban. A már a kilencvenes éveiket taposó férfiak elismerték, hogy az egység tagjai voltak. Zuroff üdvözölte az eljárás megindítását, de nem tudja megítélni, hogy menyi időre van szükség az ítélethozatalig. „Nincs elég információm ahhoz, hogy ezt megjósoljam. A holokauszt német elkövetői nagy elszántságot mutattak, amikor zsidókat kellett ölni. Remélem a mai német ügyészség is hasonló elszántsággal törekszik arra, hogy mihamarabb ítélet szülessen, és igazságot szolgáltassanak a háborús bűnösök ügyében.”
A palesztinok Marwan Barghoutit szavaznák meg a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász utódjának, ha új választásokat tartanának, egy szerdán közzétett felmérés szerint. Barghouti, Abbász Fatah pártjának tagja, aki ötszörös életfogytig tartó börtönbüntetését tölti izraeli polgári és katonai célpontok elleni terrortámadásokban betöltött szerepéért a második intifáda idején, a szavazatok 30 százalékét kapta, idézte a Reuters a rámalláh-i székhelyű Palestinian Center for Policy and Survey Research eredményeit. Barghoutit Ismail Haniyeh, a Hamász terrorszervezet vezetője követi a szavazatok 23 százalékával. A megkérdezettek 61 százaléka Abbász lemondása, míg 33 százalékuk a hivatalban maradása mellett szavazott.
2018 tavaszán született meg a döntés Horvátországban, mely szerint használt izraeli F-16-osokra cserélik problémás MiG-21-es flottájukat. A korábbi látogatás folytatásaként most Horvátország védelmi minisztere látogatott el Izraelbe. A horvát védelmi miniszter, Damir Krstičević, ellátogatott a Ramat David légibázisra is, szemügyre véve egy kicsit közelebbről az izraeli F-16-os vadászbombázót. A miniszter elmondta, hogy terveik szerint már 2020-ban megérkezhetnek az első példányok Horvátországba, jelenleg a szerződés előkészítése zajlik, továbbá azon pilóták és műszakiak kiválasztása, akik elsőként kezdhetik meg 2019-ben az átképzést Izraelben.
Tüntetők csaptak össze az izraeli biztonsági erőkkel egy ciszjordániai palesztin beduin falunál, melyet a zsidó állam hatóságai lebontásra ítéltek – jelentette az AFP francia hírügynökség. Az izraeli hadsereg kedden rendelte el a Hán al-Ahmár nevű ciszjordániai beduin település 173 fős lakosságának kitelepítését, és lezárták a faluba vezető utakat – közölte a B’Tselem nevű izraeli civil szervezet. A bontási munkálatokhoz nehézgépeket is kivezényeltek a település köré szerdán. A kilakoltatás ellen tiltakozók köveket dobáltak, majd összecsaptak a biztonsági erőkkel. A B’Tselem szóvivője közölte: több, békésen tiltakozó embert is letartóztattak az izraeli hatóságok. Az izraeli rendőrség közleménye szerint tizenegy embert tartóztattak le a rendfenntartók „megzavarása” miatt. A rendőrség hozzátette: három munkatársuk sérült meg az erőszakban.
Máshonnan nézzük a világot, így másképpen is látjuk, de szoros együttműködésre törekszünk Németországgal – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Berlinben, miután megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral. A kormányfő kiemelte: a véleménykülönbségek nem akadályozhatnak abban, hogy keressék az együttműködés lehetőségét. Angela Merkel szerint Magyarország vonzó befektetési terep, ezért további projektekre lehet számítani. Kijelentette azt is, hogy „a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint mi”. Később arról is beszélt a magyar hadsereg általa örvendetesnek nevezett korszerűsítése kapcsán, hogy Európában nem közös hadseregre lenne szükség, hanem közös stratégiára,a NATO munkáját kiegészítendő.
Angela Merkel szerint „Magyarország nem érzi magát illetékesnek a dublini egyezményt illetően, még akkor sem, ha ott regisztrálták a menekülteket”. Magyarországról kevés menekült érkezik, ezért nem érzi felelősnek magát azért, hogy lefolytassa a menekülteljárást. Mindemellett a német kancellár elismerte a magyar erőfeszítéseket az uniós külső határ védelmében. Erre válaszul Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország azért építette fel a kerítést, hogy illetéktelenek ne lépjenek be az országba. Később is hangsúlyozta, hogy a magyar erőfeszítések megvédik az uniót a menekültekről, mert „hiába lenne az EU-Törökország megállapodás, ha Magyarország nem védené a határt, akkor havonta négy-ötezer migráns érkezne Németországba.” Szerinte a migránsok első belépési pontja Görögország, ahol gyakran nem regisztrálják őket. Magyarország viszont, bár nem kötelessége, regisztrálja őket, de emiatt még nem hozzánk kellene őket visszaküldeni – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, kijelentve: ez egy jogi vita.
Menekültpolitikai fordulat kezdődik Németországban a tranzitközpontok kiépítésével – hangsúlyozta Horst Seehofer német belügyminiszter a szövetségi parlamentben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke kiemelte: a CSU és az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) „intenzív viták” után migrációpolitikai intézkedésekről állapodott meg, és jó esély van arra, hogy ezekhez megszerzik a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatását. A megállapodás egy új határigazgatási rendszert irányoz elő Németország és Ausztria határán, tranzitközpontok kiépítésével. Ezekből a központokból szállítják majd vissza az EU-ban máshol már regisztrált menedékkérőket a menekültügyi eljárásuk lefolytatására illetékes tagországba.
A külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel szükséges a Szlovénia és Ausztria közötti határellenőrzés bevezetése – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár. Kurz elmondta, a csütörtöki, osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára, ugyanis Bécs el kívánja kerülni a szomszédos, különösen a déli szomszédjaival közös határainak ellenőrzését. Emellett azon kíván dolgozni, hogy megszüntethető legyen az unión belüli határellenőrzés is. Mint mondta, meg kell várni, hogy mit dönt Németország, és annak ismeretében fog Ausztria lépéseket tenni.
Ausztria nem gondolhatja, hogy lezárhatja saját határait, gyalázatos, ha Ausztria ezt a politikát követi – idézte Roberto Ficónak, az olasz képviselőház elnökének szavait az olasz sajtó. Roberto Fico a kormánypárti Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa kijelentette, az Ausztria tervezte lépés elfogadhatatlan: „a mi Európánk Schengenre is épül, és gyalázatos ez a fajta politika Ausztria részéről, amely most egyben az unió soros elnöke is”. Hozzátette, „ez a politika nem jó irányba vezet, és meg kell változtatni. A szolidárisabb Európa teszi Európát biztonságosabbá. Az egységesebb Európa egész Európát jobbá tudja tenni. Ezeknek az elveknek kell érvényesülniük”. Roberto Fico az olasz államfő Sergio Mattarella korábbi kijelentéseihez csatlakozott, aki irracionálisnak és felelőtlennek nevezte az Ausztriától tervezett határzárást.
A szociálliberális román kormánykoalíció pártjainak „komolyan fontolóra kell venni” Klaus Iohannis román államfő felfüggesztését, erről hétfőn döntenek – jelentette be Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök. Dragnea szerint a jobboldali elnök „gúnyt űz” az alkotmányból azáltal, hogy nem tett eleget a korrupcióellenes (DNA) főügyész leváltását előíró, csaknem egy hónapja hatályos alkotmánybírósági döntésnek. A PSD elnöke Iohannis előző napi bírálatára reagált, aki a „többség diktatúrájaként” értékelte azt, hogy a kormánytöbbség alig két nap alatt a parlament mindkét házában megszavazta a büntetőjog módosítását, amely az ellenzék szerint az első fokon korrupcióért börtönbüntetésre ítélt Dragnea jogerős felmentését szolgálja.
Szűk többséggel leszavazta a sokak által bírált szerzői jogi szabályozási tervezetet az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, az ügy így visszakerül további egyeztetésre a testület illetékes szakbizottságához. Az EP jogi bizottsága június 20-án fogadta el nagy port kavaró jelentését, amelynek értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy szigorúan minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik. Amennyiben a plénum jóváhagyta volna a jelentést, akkor ez lett volna az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátuma az Európai Bizottsággal és a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal folytatott egyeztetéseken, a képviselők azonban végül 318:278 arányban leszavazták az egész dokumentumot Strasbourgban, s visszautalták a kérdést a szakbizottságnak.
A Kremlnek nincs tudomása arról, hogy London Moszkvához fordult volna az újabb angliai mérgezési üggyel kapcsolatban – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov „nagyon nyugtalanítónak” nevezte az újabb incidensről érkező híreket, és gyógyulást kívánt az áldozatoknak. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország az előző hasonló eset alkalmából közös vizsgálat lefolytatását javasolta Nagy-Britanniának, amire nem kapott választ.
A hétmilliós Szerbia minden hetedik lakosa tagja valamelyik pártnak – közölte a Vecernje Novosti. A legtöbb taggal a nagyobbik kormánypárt, a Szerb Haladó Párt (SNS) rendelkezik. Az Aleksandar Vucic vezette párthoz fennállásának tíz éve alatt több mint hétszázezren csatlakoztak, a legtöbben az utóbbi néhány évben váltották ki tagsági könyvüket, ugyanis minél népszerűbb a párt, annál többen akarnak a soraiba kerülni. A második helyen a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja (PUPS) áll 120 ezer taggal, míg az Ivica Dacic külügyminiszter vezette Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) körülbelül 100 ezer tagja van. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) körülbelül 12 ezer tagot számlál.
Münchent választotta a világ legélhetőbb városának a Monocle magazin életminőség-kutatása. Tizenkettedik alkalommal készítették el a felmérést, és először végzett az élen a bajor nagyváros, a harmadik helyről beelőzve a 2017-es győztes Tokiót. A vizsgálatot végzők a lakosok elégedettsége, a közszolgáltatások színvonala, a gazdasági és munkaerő-piaci adatok alapján sorolták be a világ kisebb és nagyobb városait. A rangsort egyébként is uralják a német és észak-európai városok. Az első nyolc között három német város van, de bekerültek az észak-európai fővárosok is az élcsoportba. Japán és Ausztrália is három-három helyet szerzett. Tokió elvesztette első helyét, de a 2020-as nyári olimpia várhatóan ismét az élre viheti majd a japán fővárost.
Legalább 19 ember halt meg Kanadában, az ország keleti részét múlt hét péntek óta sújtó hőhullám miatt. A legtöbben, 14-en Montrealban és környékén vesztették életüket a szokatlan hőségben, 5-en pedig Quebecben. A hőség montreali áldozatai a szokatlan időjárásnak legkiszolgáltatottabbak: idősek, krónikus betegek, vagy légkondicionálással nem rendelkező emberek. Montrealban szerdán 34 fokot mértek, 40 százalékos páratartalommal. Péntek óta minden nap 30 fok fölé szökött a meleg, és átlagosan 40 százalék körül volt a páratartalom. Kanada keleti felét legutóbb 2010-ben sújtotta szokatlan forróság, a hőhullámban mintegy száz ember halt meg Montrealban.
Gazdaság:
A Raiffeisen elemzői 4,2 százalékra növelték idei GDP-várakozásukat a korábbi 3,8 százalékról, jövőre 3,4 százalékos gazdasági bővülést jósolnak – mondta Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője. Elmondta: ezzel párhuzamosan a bank az inflációs előrejelzését is emelte, a korábbi 2,4 százalék helyett 2,6 százalékos pénzromlást várnak 2018-ra, úgy vélik, jövőre az infláció várhatóan 2,8 százalék lesz. Török Zoltán jelezte: az euró árfolyama napjainkban ugyan 330 forint körül mozog, de ahogy a külső hatások enyhülnek az év folyamán, 2018 szeptemberére 325 forintra, decemberre 320 forintra mehet vissza az euró árfolyama. A vezető elemző elmondta: az első negyedéves gazdasági bővülés után a második negyedévben is 5 százalékot közelítő növekedésre számítanak, a magyar gazdaság bővülésének üteme azonban 2018 második felében, majd 2019-ben, és 2020-ban is lassulni fog.
A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy a fizikai dolgozók kétszer annyi időt töltenek betegállományban, mint a szellemi munkát végzők. Minél nagyobb létszámú egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok száma dolgozónként. Míg az 5-49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan fejenként csak 3,8 napot voltak táppénzen, addig az 50-249 fő közötti létszámnál ez már 8,7 nap, a legalább 250 főt foglalkoztatóknál pedig 11,2 nap.
A Portfolio annak járt utána, hogy hogy áll az a 9+1 hangzatosnak tűnő befektetés, melyről korábban a portál megírta, hogy piramisjáték lehet. Mára rengeteg olyan piramisjáték eltűnt, ami tavaly még erős volt, a rossz hír viszont az, hogy többnyire azért történt ez, mert nem tudták kifizetni befektetőiket és bedőltek.
Az emelkedő hozamkörnyezet ellenére az Államadósság Kezelő Központnál egyelőre nincs napirenden a lakossági állampapírok kamatának emelése – írja a Világgazdaság. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a lapnak azt mondta: folyamatosan figyelik a kereslet alakulását a lakossági állampapírpiacon, és ha csökkenni kezd a kereslet, az ÁKK lépni fog, de egyelőre erre nincs szükség.
Könnyű:
Kilencvenkét éves korában elhunyt Claude Lanzmann francia író, újságíró, filozófus, a holokauszt történésze és dokumentumfilmese, a Soá (Shoah) című világhírű, kilenc és fél órás dokumentumfilm készítője – közölte a Le Monde című napilap. „Kár lenne csak egyetlen filmet megjegyezni tőle, igaz, tényleg remekmű a Soá. Tény, hogy hatalmas filmes volt, azok közé tartozik, akik meghatározták a filmművészet történetét, de író, újságíró, filozófus, a Les Temps Modernes folyóirat igazgatója, Jean-Paul Sartre filozófus barátja, Simone de Beauvoir írónő élettársa is volt” – írta a Le Monde. Claude Lanzmann csütörtök reggel hunyt el otthonában. Néhány napja már nagyon gyenge volt – erősítette meg a hírt a Gallimard könyvkiadó az AFP francia hírügynökségnek. Az írót elszállították a párizsi Saint-Antoine kórházba, ahol megállapították a halál beálltát. Az európai zsidók megsemmisítésének történetét feldolgozó, 1985-ben bemutatott Soá című filmjén 1974-ben kezdett dolgozni; az anyaggyűjtés, a szemtanúk és túlélők felkutatása, a forgatás, valamint az utómunkák több mint tíz évig tartottak. A tizennégy országban felvett, több mint 300 órányi anyagból Lanzmann öt év alatt vágta össze a végleges, 570 percnyi alkotást. A filmben túlélők és a halálgyárak működtetői, megindult és még mindig ellenszenvvel átitatott szemtanúk emlékeznek vissza a riporter szerepét is betöltő Lanzmann kamerája előtt. A rendező a filmben egyetlen másodperc archív felvételt sem használ. Minden képe a jelenkori állapotokat rögzíti: földutakat, zöld gyepet, síneket, vonatokat, pályaudvarokat, azt, hogyan néz ki ma az egykori borzalmak helyszíne. Claude Lanzmann – ahogy barátja, Didier Sicard megfogalmazta – a Soá című alkotással „megadta a zsidó népnek a hiányzó sírt”.
