A BreuerPress és a HetiTV hírei
Már az Európai Bizottság sem tudja elvitatni, hogy érezhető mértékben csökkent a mélyszegénység – állítja az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A parlamentben rendszeres, hogy az ellenzéki képviselők a szegénység terjedésével példálóznak – mondta az államtitkár -, holott a KSH 2017. év végén kiadott és az Eurostat által validált adatai alapján hazánkban. A mélyszegénységben élők aránya a 2012-es 4,9 százalékról 2017-re 1,4 százalékra csökkent, vagyis 375 ezerrel kevesebben élnek mélyszegénységben – mondta Rétvári Bence a Magyar Időknek adott interjúban. Ez az arány jobb, mint az uniós átlag, amely az utolsó mérések alapján 1,7 százalék volt, így ezek az adatok egyenesen Brüsszelből cáfolják az ellenzék állításait – hangsúlyozta az államtitkár.
Megkezdi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 2016-2017. évi gazdálkodásának törvényben előírt, ütemezett ellenőrzését – közölte a szervezet tervezési vezetője. Salamon Ildikó azt írta, az ellenőrzések során azt értékelik, hogy a pártok által közzétett pénzügyi kimutatások a törvényi előírásoknak megfeleltek-e, a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat, valamint a működésükhöz szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használtak-e fel. A 2017-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolót a pártoknak 2018. május végéig kellett nyilvánosságra hozniuk, ezért a két párt ellenőrzése leghamarabb 2018 második félévében kezdődhetett meg. Az ÁSZ jelenleg az ellenőrzések előkészítését végzi, az ellenőrzési programot készíti. Ezután kérik be az adatokat az ellenőrzött szervezetektől – tette hozzá.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az Országgyűlés előtt lévő gyülekezési törvényjavaslat évek óta fennálló mulasztásos alkotmánysértésre jelenthet megoldást. Kovács István azzal indokolta véleményét, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban feloldhatatlan ellentétet állapított meg a magánélethez való jog és a gyülekezési szabadság között. Az új szabályozás az elképzelések szerint ezt is orvosolja – fűzte hozzá. Az igazgató szerint az 1989-ben született törvény a technológia fejlődése miatt is elavult. Felidézte: a rendszerváltás előtt nem lehetett szabadon gyakorolni a gyülekezési jogot, így a törvényt 1989 után elsők között alkották újra. Talán a közhangulatnak tudható be, hogy a jogalkotó túlságosan liberálisan fogalmazott e jog megalkotásánál, amiért később a jogalkalmazók kerültek kényes helyzetbe – tette hozzá.
Törvényjavaslatot nyújt az Országgyűlés elé az LMP a nylonzacskók tiltása érdekében, a párt 2020-tól nem engedélyezné ezek használatát – mondta Schmuck Erzsébet. A frakcióvezető-helyettes a nylonzacskó elleni világnap alkalmából rámutatott: ezek használatát számos országban szigorúan kezelik, van, ahol tiltják, van, ahol adóztatják. A legszigorúbb szabályozás Kenyában van, ahol négy év börtönt kaphat az, aki nylonszatyorral megy vásárolni – mutatott rá.
A közszféra munkavállalóit képviselő érdekvédelmi szervezetek hiába folytatnak már-már kétségbeesett küzdelmet a cafeteriarendszer megsemmisítésének kormányzati tervei ellen, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén sem sikerült megpuhítaniuk az állam képviselőit. A Népszava cikke szerint a szervezetek tiltakozó akciókról is egyeztetnek.
Elvégezték az első rekeszizom-pacemaker beültetését Magyarországon – számoltak be a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján. Az ötéves kisfiú, aki a műtétig folyamatos éjszakai gépi lélegeztetésre szorult, a májusi műtét óta jól van. A rekeszizom-pacemaker hasonlatos a szívgyógyászatban használatos eszközhöz, a légzőizmot stimulálja, segítségével képes a beteg önállóan lélegezni.
Magyarország tovább növeli katonai szerepvállalását azokban a válságövezetekben, amelyek fontosak a migrációs, illetve a terrorveszély szempontjából – hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi ügyekért felelős államtitkára. Szabó István a véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén elmondott beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt években fejlesztették Magyarország katonadiplomáciai rendszerét. 2016-ban Zágrábban, 2017-ben Prágában és Pozsonyban, idén Bécsben és Szkopjéban állítottak fel új katonai attaséhivatalokat – sorolta az államtitkár, aki szerint a jövőben további hivatalok is létrejöhetnek.
Folyamatosak a béremelések az egészségügyben, ezért nem igaz, hogy nem lesz szakember; a kiszámítható emelkedés miatt nem fogják elhagyni az országot az ágazatban dolgozók – közölte a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke. Cser Ágnes azt mondta, sikerült elfogadtatni a kormánnyal a november 8-ára esedékes nyolcszázalékos bérfejlesztést, amelyet január 1-jétől kapnak meg az érintett dolgozók. Úgy fogalmazott, a felzárkóztatás elindult, és jó irányba tart, egy-egy orvos illetménye, és ezzel a keresete is több százezer forinttal nőtt, valamint a szakdolgozóknál is komoly bérfejlesztést értek el. A szociális ágazatban azonban nagy a lemaradás, mert egyelőre csak az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknél érték el, hogy megkapják ugyanazt, mint az egészségügyben foglalkoztatottak – tette hozzá.
Megújul a VIII. kerületi Orczy tér, a tervek szerint jövő ősszel induló rekonstrukció során megváltozik a tér arculata, a zöldfelületek aránya megnő, rendezik a parkolást, felújítják a tömegközlekedési járművek megállóit, valamint javítják a kerékpáros közlekedés feltételeit. A terveket kedden ismertette Tarlós István főpolgármester, Kocsis Máté, Józsefváros és Ferencváros fideszes országgyűlési képviselője, volt VIII. kerületi polgármester, Sára Botond (Fidesz-KDNP) kerületi alpolgármester, polgármester-jelölt. Tarlós István azt mondta, hogy a térnek a 21. század elvárásai szerint és a közlekedési szempontok érvényesülése alapján egy új zöldterületi és közterületi központtá kell válnia.
Tizenkétmilliárd forint uniós támogatásból állítják helyre az utóbbi évek árvizeitől megrongálódott védműveket a hazai árvízvédelmi fővédvonalakon – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A 2017-ben megkezdett és a tervek szerint 2018 októberéig tartó munkák országszerte mintegy negyven település árvízi biztonságát növelik. A beruházásban a hazai 12 regionális vízügyi igazgatóság közül tíz területe érintett. Az OVF a tervezett fejlesztéseket a szakmai irányítása alá tartozó vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő elsőrendű állami fővédvonalakon hajtja végre. Leginkább a Duna, a Tisza, a Dráva és a Körösök menti védvonalak megerősítésre szoruló szakaszait állítják helyre.
Tizenhárom déli parti település vasútállomásának felújításához keres tervezőt az állami beruházó szervezet. A korábban kiírt hasonló pályázatnak köszönhetően a Balaton mellett így összesen huszonegy állomásépület nyeri vissza régi szépségét. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) tervezési szerződést írt ki a dél-balatoni vasútállomások felvételi épületeinek rekonstrukciója érdekében. A nyertes ajánlattevő feladata lesz 13 vasútállomás és környezete esetében az állapotfelmérés, valamint az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése – írj a Magyar Idők. A tervezőnek az épületek szükséges mértékű felújításának, adott esetben bontásának, új épület építésének, komfortszint-növelésének és akadálymentesítésének, homlokzatfelújításának, továbbá az állomási előterek és környezetük akadálymentesítésének, felújításának komplex terveit kell elkészítenie.
Az ellenzéki pártok félrevezetik az embereket, amikor egy magát politikán kívülinek beállító, valójában nagyon is politikai pályán dolgozó, álcivil jelölt mögött sorakoznak fel a vasárnapi józsefvárosi időközi választás előtt – közölte Halász János, a Fidesz frakció szóvivője. Halász János felidézte: Győri Péter polgármesterjelölt mint SZDSZ-es képviselő 12 éven keresztül vett részt a Demszky-korszak legsötétebb városvezetésében, ráadásul a sokat támadott lakásgazdálkodási bizottság vezetője volt. Győri Péter polgármesterként ugyanazt a rombolást hajtaná végre, mint amit Demszky Gábor és barátai a fővárost vezetve – fogalmazott a fideszes politikus.
Külpolitika:
Izrael befagyasztja a Ciszjordániát igazgató Palesztin Hatóság (PH) adójövedelmének egy részét, amelyből Ramalláh Izraelben bebörtönzött palesztinoknak és hozzátartózóiknak fizet illetményeket. Az izraeli törvényhozás, a kneszet erről törvényt fogadott el. A 120 tagú kneszetben 15 ellenében 87-en szavaztak igennel a jogszabályra. A törvény alapján visszatartják a PH nevében havonta beszedett mintegy 130 millió dollár (csaknem 37 milliárd forint) adó- és vámbevétel egy részét. A parlament sajtótitkársága közölte: a befagyasztott összegből a PH „terroristáknak” és családtagjainak fizetett illetményt. Ez az izraeli börtönben sínylődő rabokra és hozzátartozóikra, illetve az izraeli védelmi erők által megölt, a zsidó állam ellen támadást elkövetett palesztinok családjaira vonatkozik. Avigdor Lieberman izraeli védelmi miniszter a Twitteren közölte: minden sékelt levonnak a PH költségvetéséből, amit „terroristáknak és gyilkosoknak” adnak. A miniszter korábban közölte: a palesztinok évi 300 millió dollárt költenek e támogatásokra. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő többször felszólította a palesztinokat, akik fogságba került honfitársaikat nemzeti hősként ünneplik, hogy hagyjanak fel e illetmények fizetésével. Jeruzsálem szerint ezekkel a kifizetésekkel lényegében megjutalmazzák a foglyokat tetteikért, és súlyosabb támadások elkövetésére bátorítják a palesztinokat.
Bár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs a világ legnépesebb muszlim állama, Indonézia és Izrael között, nem hivatalos csatornákon keresztül megegyezés született arról, hogy ezentúl turistavízumot adnak ki Indonéziában izraeli látogatók számára és a zsidó állam is fogad indonéz beutazókat – írta a Jerusalem Post. A két ország közötti viszony akkor vált igazán fagyossá, amikor egy hónappal ezelőtt Indonézia népirtással vádolta meg Izraelt, amiért az éles lőszerrel védte meg határát a támadóktól. A mintegy 120 áldozatot szedő erőszakos demonstrációkon elsősorban a Hámász és az Iszlám Dzsihád tagjai veszették életüket. Indonézia ekkor teljes beutazási tilalmat rendelt el az izraeli állampolgárokkal szemben, amire a jeruzsálemi kormányzat hasonló lépéssel válaszolt, bár üzletemberek és diákok számára továbbra is bocsátottak ki vízumot. A korlátozó intézkedést kevesebb, mint egy hónappal az után vezették be, hogy az indonéz kormány engedélyezte az izraelieknek szóló turistavízum kibocsájtását.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter pénteken Bécsben találkozik az atomalkut továbbra is támogató országok diplomáciájának vezetőivel, hogy tárgyaljanak a 2015-ös nukleáris megállapodás fenntartásáról az Egyesült Államok kilépése után – adta hírül az IRNA iráni állami hírügynökség. A találkozót Irán kezdeményezte a maradó országokkal, azaz Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal. A megbeszélésen az egyezmény fenntartására tett európai javaslatot vitatják meg. Washington idén május elején felmondta a 2015-ös atomalkut, és visszaállította a felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Donald Trump amerikai elnök többször elhibázottnak nevezte a megállapodást, és kijelentette: szerinte Irán nem tartja magát abban vállalt kötelezettségeihez. Az atomalku betartását ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ezzel szemben úgy tudja, hogy Teherán eleget tesz az egyezmény rá eső részének.
Ausztria egy Bécsben állomásozó iráni diplomata diplomáciai mentességének megvonására szólította fel Teheránt, miután a férfit azzal gyanúsítják, hogy szerepe volt egy meghiúsított párizsi merényletben – közölte az osztrák külügyminisztérium. A tárcához bekérették Irán bécsi nagykövetét, akinek szintén elmondták a követelést Asszadollah Asszadi iráni diplomatát Németországban vették őrizetbe szombaton. Egyes források szerint ő volt a készülő merénylet szellemi atyja. A belga igazságszolgáltatás hétfőn jelentette be, hogy a hétvégén letartóztattak egy iráni származású házaspárt Belgiumban, akik autóba rejtett pokolgéppel terveztek lecsapni szombaton a Népi Mudzsahedek elnevezésű iráni ellenzéki csoport tagjaira a Párizshoz közeli Villepinte-ben. Egy feltételezett bűntársukat Franciaországban fogták el. A Népi Mudzsahedek franciaországi összejövetelén mintegy 25 ezren vettek részt, köztük Donald Trump amerikai elnök két bizalmasa, egyikük Rudy Giuliani volt New York-i polgármester. Az 1965-ben alapított csoportot 1981-ben betiltották Iránban. Teherán Irán-ellenes összeesküvést sejt a történtek mögött.
Egy iráni tábornok az időjárás manipulálásával vádolta Izraelt, mondván országa felhő “lopással” néz szembe, bár az iráni meteorológiai intézet vitatta ezt az elméletet. “A változó éghajlat Iránban gyanús”, mondta Gholam Reza Jalali dandártábornok, Irán Polgárvédelmi Szervezetének vezetője, amelyről a félhivatalos ISNA hírügynökség számolt be. “Külföldi beavatkozás gyanúja merült fel,” idézték Jalalit, aki egy iráni tudományos tanulmány eredményeivel kívánta megerősíteni ezt az állítást. Benjamin Netanjahu miniszterelnök múlt hónapban felajánlotta Izrael víztechnológiai szekértelmét az iráni lakosságnak “számtalan élet” megmentéséhez, mert a kegyetlen és zsarnoki iráni rezsim megtagadja tőlük a létfontosságú vizet.
Soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni az illegális migráció prioritást jelentő visszaszorítása által – jelentette ki Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár Strasbourgban. Az Európai Parlamentnek a féléves osztrák elnökség prioritásairól folytatott plenáris vitáján Sebastian Kurz hangsúlyozta, Bécs védelmező Európát akar, ugyanis az európai emberek biztonságának garantálása elsődleges fontosságú. Kijelentette, az európai biztonság alapja az Európai Unió külső határainak határozott és hatékony védelme. A belső határok nélküli Európa is kizárólag a külső határok védelme mellett biztosítható – húzta alá az osztrák kancellár.
Nem támogatja a Macedónia névváltoztatásáról kötött kétoldalú megállapodás parlamenti jóváhagyását a görög kormánykoalíció kisebbik pártja – jelentette be a Független Görögök vezetője, Panosz Kammenosz védelmi miniszter. A politikus közleményében tudatta, kész felbontani a koalíciót az ügy miatt, illetve, hogy megakadályozza a dokumentum ratifikációját a törvényhozásban. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. A macedón és a görög külügyminiszter júniusban 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd.
Olaszország hajókat adományoz a líbiai parti őrségnek, ezzel is hozzájárulva az Európába igyekvő menekültek és migránsok feltartóztatásához. A líbiai hatóságok munkáját az olasz parti őrség tíz, valamint a pénzügyőrség (Guardia di Finanza) két hajójával támogatják. A líbiaiak tavaly négy hajót kaptak az olaszoktól a pénzügyi és oktatási támogatás mellett. Az észak-afrikai ország parti őrségének munkáját azonban elégtelennek látják Rómában – írta a dpa német hírügynökség. Az egy hónapja alakult új olasz kormány nagy léptekkel akar szigorítani az ország migrációs politikáján, egyebek közt azt akarja elérni, hogy az Észak-Afrikából induló migránsokat még a Földközi-tengeren feltartóztassák és visszafordítsák.
Észak-Korea vezetése további engedményeket szeretne kicsikarni az Egyesült Államoktól, ezért végeznek továbbra is fejlesztési munkálatokat a jongbjoni atomerőműben – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. Háda Béla úgy látja, Észak-Korea diplomáciai nyomást próbál gyakorolni az USA-ra. „Az észak-koreaiak nagyon jól tudják, hogy ezeknek az építkezéseknek a híre be fogja járni a világot, hiszen a jongbjoni központot folyamatosan figyelik műholdon keresztül. Egy nyomásgyakorlás is megfigyelhető emögött, hogy az Egyesült Államokat minél hamarabb tárgyalóasztalhoz ültessék újra, és a részleteket is napirendre vehessék” – mondta a szakértő. Háda Béla szerint, amíg Phenjan nem kap nagyon komoly biztosítékokat és amíg nem állapodnak meg, addig a nukleáris kártyát nem fogja eldobni a kezéből. „Észak-Koreának rengeteg törekvése lehet, amit az USA segítségével, vagy együttműködésével valósíthatna meg. Észak-Korea számára a nemzetközi szankciók kellemetlenek voltak, a szankciók felfüggesztése, vagy megszüntetése célkitűzéssé fog válni” – tette hozzá. Észak-Korea azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciákat adjon neki, amelynek része lehet az esetleges amerikai-észak-koreai békeszerződés – vélte a szakértő.
Noha tavaly augusztus óta 58-ról 48 százalékra csökkent a támogatottsága, most is Vlagyimir Putyin elnök Oroszország legnépszerűbb politikusa – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont nyilvánosságra hozott felméréséből. Az államfőt a politikusi toplistán Szergej Sojgu védelmi miniszter követi 19 százalékkal (tavaly 30 százalékot mértek nála). Az élmezőnyben a sort Szergej Lavrov külügyminiszter folytatja 14 (2017-ben: 28), Vlagyimir Zsirinovszkij, a – valójában nacionalista-konzervatív irányzatú – liberális demokrata párt vezetője 14 (13), és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök 9 (11) százalékkal. Az intézet szakértői szerint a kormánypolitikusok támogatottságbeli visszaesését a tervezett nyugdíjreform okozta. A felmérést június végén egy 1600 fős mintán végezték el, 136 oroszországi településen.
Gazdaság:
Meghaladta az elemzői várakozásokat a kiskereskedelmi forgalom májusi bővülése. Szakértők további növekedésre számítanak, ami az év második felében lassulhat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint egyelőre nincs ok azt gondolni, hogy a fogyasztás lendületét bármi megtörhetné. A munkaerőpiac erősödik, így a szakértő az idei év egészében a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 7 százalék feletti bővülésére számít. Horváth András, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy a tavalyi növekedést az idén gyorsabb, 6,2 százalékos bővülés követheti, ami érdemben hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – tette hozzá.
A Világgazdaság arról közölt cikket, hogy a júniusi hideg miatt a budapesti strandokat a tavalyinál 60 százalékkal kevesebb vendég kereste fel. A forgalom visszaesése ellenére a júniusi összbevétel nem csökkent. Máris látszik, milyen fontosak voltak a fürdőfejlesztések, mivel a négy évszakos üzeművé tett Palatinus és a Paskál esetében a tavalyinál csak 17-18 százalékkal kevesebb, míg a Római-parti strandra és Pünkösdfürdőre 58-62 százalékkal kevesebb vendég váltott jegyet az elmúlt hónapban.
Könnyű:
Berendezték és hamarosan a közönség előtt is megnyitják Marosvásárhelyen a zsidó múzeumot, ahol elsősorban az erdélyi város történelmének egy szeletével, a zsidó közösség múltjával ismerkedhetnek meg a látogatók – írta a Krónika című erdélyi magyar napilap. A múzeumot az egykori Iskola, ma Aurel Filimon utcában, a zsinagóga melletti, a zsidó hitközségnek is otthont adó földszintes épületben rendezték be. A közgyűjtemény egyebek mellett tóratekercseket, könyveket, rabbiviseletet, családi fényképalbumokat, lakberendezési tárgyakat, marosvásárhelyi hírességek portréit sorakoztatja fel. Dub László hitközségi elnök a lapnak elmondta: július 15-től lesz látogatható a múzeum, amelynek berendezését Karácsony István történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa tervezte meg.
