A BreuerPress és a HetiTV hírei
Kétnapos üléssel folytatja rendkívüli nyári ülésszakát az Országgyűlés. A képviselők hétfőn a kormányt interpellálják, kedden pedig a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló, valamint a választási szabályokkal összefüggő törvénymódosító javaslatokat kezdik tárgyalni. A parlament honlapján elérhető napirendi javaslat alapján az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A Háznak elsőként az ittas vezetéssel gyanúsított Burány Sándor (Párbeszéd) mentelmi jogának felfüggesztéséről kell döntenie a legfőbb ügyész kezdeményezésére. Az ellenzéki politikus vállalta a felelősséget, amiért még januárban enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt vezette gépjárművét a fővárosban.
Rendkívüli jelentőségűnek nevezte Angela Merkel és Orbán Viktor közelgő találkozóját a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Németország első számú gazdasági partnere Magyarországnak, az itt lévő külföldi működő tőke 28 százaléka Németországból érkezett, a mintegy 6 ezer Magyarországon működő német vállalat összességében 300 ezer magyar munkavállalót foglalkoztat, Németországba irányul a teljes magyar export 27 százaléka. A magyar gazdaság teljesítményét alapvetően határozza meg a német kapcsolat, a migrációval összefüggő európai politikai helyzet pedig minden ilyen találkozó jelentőségét alapból is megnöveli – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Anela Merkel a tervek szerint július 5-én, jövő csütörtökön fogadja Berlinben Orbán Viktort.
A miniszterelnök szerint a magyar emberek azt várják a kormánytól és a rendőrségtől, hogy védjék meg az országot, a családokat, a közös értékeket és eredményeket a külső és belső veszélyektől. Orbán Viktor a budai Várban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztavatási ünnepségén kiemelte: Európában ma a rend, a béke és a biztonság már nem magától értetődő, egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tenni ezek fenntartásához.
Hatályba lépett az új büntetőeljárási törvény. Az újdonságok közé tartozik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata. A parlamentben tavaly nyáron megszavazott törvény egyik újdonsága az előkészítő eljárás, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót. A bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés eddig ágazati jogszabályokban lévő szabályait a büntetőeljárási törvénybe integrálták.
Több jogszabályváltozás lép életbe vasárnaptól: némileg drágább lesz a fővárosi taxizás, illetve mostantól ingyen tehetik le a KRESZ-vizsgát a 20 éven aluliak. E változások mellett Emellett elindul az online számlázás, s mostantól az étel- és italautomaták is be vannak kötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése nyomán a korábbi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő. A taxisok javaslatára módosított rendelet szerint a kilométerdíj 280-ról 300 forintra, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra emelkedik. A kormány mától megtéríti a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját a 20 évnél fiatalabbaknak. A tanfolyam és a vizsga díjának visszatérítése 25 ezer forintos értékhatárig jár, és abban az esetben is igényelhető, ha valaki a KRESZ-vizsga után nem vesz részt azonnal gyakorlati oktatáson. Az utólagos visszatérítést elektronikusan is lehet majd igényelni, az ezzel kapcsolatos teendőket a Magyar Államkincstár intézi.
Európai Magyarországot akarunk jelmondattal megkezdte a felkészülést az Európai Parlamenti választásra a MSZP. A párt közleménye szerint a mai helyzetben az az igazi magyar hazafi, aki bent tudja és akarja tartani Magyarországot az európai közösségben.
A Demokratikus Koalíció szerint újabb tízezrek megélhetését lehetetleníti el a kormány. Niedermüller Péter, az ellenzéki párt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy sajtóértesülések szerint július elsejével csaknem négyezer kulturális közmunkást tesz utcára a Belügyminisztérium. Közülük sokan aprófalvakban dolgoznak, ahol jellemzően nincs más munkalehetőség.
Az LMP felszólította a kormányt: foglalkozzon a nőügyekkel, és fogadja el a párt javaslatait. Az ellenzéki párt arra hívja fel a figyelmet, hogy a Világgazdasági Fórum női egyenjogúságot vizsgáló rangsorának adatai szerint 10 év alatt semmit sem fejlődött a magyar nők helyzete.
„Szeretnék mindenkit megnyugtatni: növekedni fog a zöldfelület” – szögezi le Dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a Mandinernek. Elmondja: Liget Projekt nem ingatlanfejlesztés, hanem hosszú távra szóló kultúrafejlesztés, és szerinte akik valóban ismerik a Liget Budapest terveit, azok körében megkérdőjelezhetetlen a projekt támogatottsága. A Városligetet évente 4 millióan látogatják, a látogatók száma a fejlesztések megvalósulása után másfél-két millióval nőhet.
A fasiszták által megölt, megkínzott és elüldözött honfitársaink emlékét méltó módon megőrizni szent, hazafias és alkotmányos kötelezettségünk – jelentette ki Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke Szegeden. A hajdani szegedi téglagyári gettó bejáratánál emelt Holokauszt-emlékoszlopnál rendezett megemlékezésen az Ab elnöke azt mondta, a szegediek soha nem feledhetik a jóvátehetetlen veszteséget, hogy a náci téboly tömeggyilkosai a város 2700 zsidó polgárát küldték a halálba. B. Nagy László (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette, Szeged zsidó közössége több száz éves múltra tekint vissza, mindig otthonának érezte a várost. B. Nagy László leszögezte, a magyar kormány elkötelezett a keresztény-zsidó örökség védelme mellett, és büszke az itt élő – Európában a második legnagyobb – zsidó közösségre, amely nagyban hozzájárul az ország fejlődéséhez. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke közölte, a deportálások borzalmaira már egyre kevesebb túlélő emlékezik, az országban ma már kevesebb, mint négyezren vannak. A zsidók 1944 Magyarországán nem voltak abban a helyzetben, hogy sorsukat követhessék vagy akár elkerülhessék, őket egy több évtizedes szegregációs folyamat ettől megfosztotta – mondta az elnök. A magyarországi holokauszt folyamata, majd Auschwitz borzalmai után nem lehetett újabb népirtásokat elképzelni sem, aztán mégis: Kambodzsa, a vörös khmerek rémuralma, Ruanda, a szomszédos srebrenicai mészárlás vagy a közelmúltból Alepó, Damaszkusz és a fundamentalista iszlám állam öldöklése – közölte az MAZSIHISZ elnöke.
Külpolitika:
Irán dollármilliárdokat fordít világszerte a terrorizmus támogatására, miközben ezeket a pénzeket inkább az iráni emberekre kellene fordítaniuk – minderről Benjamin Netanjahu beszélt a szokásos vasárnapi kormányülésen. A zsidó állam kormányfője közölte, örömteli az a változás az Egyesült Államok politikájában, ami Iránt érinti. Elmondta, hogy korábban Izrael volt az egyetlen ország a világon, amely határozottan ellenezte az úgynevezett atomalkut, de mostanra egyre többen ismerik fel, hogy Irán az alku ellenére továbbra is képes lehet atomfegyver kifejlesztésére. Netanjahu szerint az iráni gazdaság egyre rosszabb helyzetben van, amit erősíthet a szankciós politika. Mindezek pedig elvezethetnek ahhoz, hogy Teherán a későbbiekben felhagy a fenyegetés politikájával a térségben.
Az izraeli hadsereg megerősíti tüzérségi és páncélos erejét a Golán-fennsíkon, valamint az ország északi részén, mivel egyre intenzívebb harcok vannak a szíriai kormányerők és ellenzékiek között Szíria déli részén – írta az i24news.com. A portál összeállítása szerint a zsidó állam ismételten megerősítette, hogy nem avatkozik be a szíriai polgárháborúba, de minden, az ország szuverenitását érő kihívásra reagálni fog. Benjamin Netanjahu pedig azt mondta, hogy Izrael továbbra is tartja magát az 1974-es Golán-fennsíkról szóló szerződéshez, ami egy demilitarizált zónát hozott létre.
Az izraeli hadsereg hat sebesült szíriai állampolgárt, köztük négy állítólag újonnan lett árva gyermeket, hozott be az országba egy helyi kórházba, egy “egyedi és összetett orvosi akció” részeként, számolt be a hadsereg. A hat szíriai Bassár Aszad diktátor délnyugat-szíriai lázadók elleni ismételt támadása során sérült meg. A helyi vezetők péntek este léptek kapcsolatba Izraellel a sebesültek átadása érdekében, közölte az izraeli hadsereg szombat este. “A Bashan hadosztály egyedülálló és összetett orvosi akciójának eredményeként hat közepesen-súlyosan sérült szíriai érkezett és kapott kezelést múlt péntek este, beleértve négy gyermeket. A szíriai beszámolók szerint a gyermekek családjai a bombázások során haltak meg, és a gyerekeket sürgősen Izraelbe szállították kezelésre,”- nyilatkozta az izraeli hadsereg. Miután az izraeli csapatok kapcsolatba léptek a sérült szíriaiakkal elsősegélyben részesítették őket állapotuk stabilizálására, mielőtt Észak-Izraelben egy meg nem nevezett kórházba vitték őket.
Ismeretlen eredetű drónokat lőttek le a szíriai Hmejmímben található orosz katonai repülőtér közelében – közölték orosz internetes híroldalak a bázis parancsnokságára hivatkozva. Az orosz katonai objektumban kár nem keletkezett, a reptér működése zavartalan maradt. Az orosz légvédelem a tavasz folyamán április 24-én és május 22-én is lőtt le mini bombákkal felszerelt, kisméretű, pilóta nélküli repülő szerkezeteket, amelyet egy, a RIA Novosztyi hírügynökség által megszólaltatott orosz szakértő szerint az Idlíb tartományból bocsátottak fel. Január 6-án Hmejmím és a tartuszi orosz haditengerészeti műszaki bázis közelében 13 bombával felfegyverzett drónt tettek ártalmatlanná. A támadás akkor is az idlíbi feszültségcsökkentési övezetből, a „mérsékelt” ellenzék által ellenőrzött területről indult ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök „provokációnak” minősítette az incidenst akkor, amelynek célja szerinte az volt, hogy aláaknázza Oroszországnak a Törökországgal, illetve az Iránnal fennálló viszonyát.
A vízhiány miatt tüntető tömegbe lőttek bele az iráni biztonsági erők az ország délnyugati részén, de a hatóságok közlése szerint halálos áldozatok nem voltak, csak egy ember sebesült meg az összetűzésekben. A többségében arabok lakta Horramsár városban és környékén azért vonultak ki az emberek az utcákra, mert otthonaikban piszkos, sós víz folyik a csapból. Az iraki határhoz közeli Huzesztán tartomány településein pénteken kezdődtek az eleinte békés tüntetések, a tiltakozók arab és farszi nyelven skandálták követeléseiket. Szombat este és vasárnap kora reggel viszont Horramsár városban a demonstrálók már köveket hajigáltak a biztonsági erők felé, ablakokat törtek be, pénzkiadó automatákat rongáltak meg. Az internetre kikerült videófelvételeken fegyverropogás hallatszik, nők és gyerekek menekülnek az utcákon.
Donald Trump amerikai elnök nyitva hagyta a választ arra a kérdésre, amely azt firtatta, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó csúcstalálkozóján elismerné-e a Krím-félsziget bekebelezését. „Majd meglátjuk” – válaszolta az Air Force One elnöki különgépen, amellyel a New Jerseyben lévő bedminsteri golfklubjába utazott. Az elnök több fontos kérdésről nyilatkozott. Azt mondta: „mindent szóba hozok” a finn fővárosban, Helsinkiben július 16-ra tervezett amerikai-orosz csúcstalálkozón. Így megvitatni tervezi Vlagyimir Putyinnal a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozás ügyét is.
Vasárnaptól hat hónapon át Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az ország Bulgáriától vette át, majd januárban Romániának adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz 1995-ben csatlakozott Ausztria harmadjára látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Bécs már véglegesítette „Európa, amely védelmet nyújt” mottójú programját és annak prioritásait: az ország elsősorban a biztonság megerősítésére, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, a versenyképesség fokozására, a digitalizációra, illetve Európa szomszédságának stabilitására kíván fókuszálni. Ausztria emellett meg akarja erősíteni a szubszidiaritás elvét. Álláspontja szerint az EU-nak a nagyobb, közös fellépést igénylő kérdésekkel kellene foglalkoznia, míg a kevésbé jelentős ügyekben hátra kellene lépnie egyet, a tagállamokra vagy a régiókra hagyva a megoldást.
Tovább javulhatnak a magyar-osztrák kapcsolatok azt követően, hogy vasárnaptól fél éven át Ausztria tölti be az EU soros elnöki tisztét – mondta Kiss J. László egyetemi tanár. Megjegyezte, hogy a most kezdődő lesz az utolsó félév a 2019-es európai parlamenti választások előtt, ezért különösen jelentős az osztrák EU-elnökség. A szakértő kiemelte, hogy az ehhez kacsolódó feladatokban nemcsak a külügy, hanem a kancellári hivatal is illetékes. A szakértő felidézte, hogy a két ország kapcsolatai a jelenlegi kancellár hivatalba lépésével kerültek ki a mélypontról többek között annak köszönhetően, hogy Sebastian Kurz menekültügyben Orbán Viktoréhoz hasonló álláspontot képvisel.
A csütörtöki EU-csúcstalálkozó a francia elnök gyengülését mutatja, noha Emmanuel Macron diplomáciai sikereket akart felmutatni a belpolitikai bizonytalanságok ellensúlyozására – mondta a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója. Szabó Dávid szerint a francia államfő folyamatosan álláspontja megváltoztatására kényszerül, partnerei meggyengültek, az EU-csúcson pedig a visegrádi államok és Olaszország álláspontja érvényesült. Macron ezért csak annyit tehetett, hogy a belföldi nyilvánosság előtt a találkozón elért kompromisszum kialakításában a saját szerepét hangsúlyozta – tette hozzá.
Több halálos áldozatot is követelt, országutakat mosott el és egy vasúti hidat is tönkretett az árvíz Romániában, az ország csaknem száz településén keletkeztek jelentős károk – derült ki a bukaresti belügyminisztérium összesítéséből. Vasárnap a moldvai Karácsonkő (Piatra Neamt) határában holtan találták meg azt a 48 éves férfit, akit a hordalékfák kihalászása közben még szombaton sodort el a víz a több kilométernyire lévő Garnicea községben. Egy Arges megyei férfi akkor vesztette életét, amikor lóháton próbált átkelni a megáradt patakon, egy 81 éves Botosani megyei asszony pedig saját otthonában halt meg, amikor a zivatarok által megrongált házban rászakadt az átázott mennyezet. A hatóságok szerint vízbefulladt az a Vrancea megyei Poiana Cristei-en korábban eltűntnek nyilvánított 70 éves asszony is, akinek a holtestét szombat este találták meg. A hatóságok szombaton 760, vasárnapra virradó éjszaka pedig további 45 embert lakoltattak ki az árvíz elől, a legtöbbet – több mint hatszázat – Kovászna és Brassó megyében. A több napig tartó heves zivatarok következtében megáradt hegyi patakok több mint 250 házat és 14 főutat öntöttek el.
Az Egyesült Államok 11 amerikait szállított el Kínából az úgynevezett „akusztikus támadások” miatt – írta a The New York Times. A lap forrásainak tájékoztatása szerint nyolc amerikai az Egyesült Államok kantoni, egy a sanghaji konzulátusáról, és kettő a pekingi nagykövetségről tért vissza Kínából. Mindannyian orvosi vizsgálaton esnek át az Egyesült Államokban. Az újság közölte, hogy a szóban forgó amerikaiaknál ugyanazokat a tüneteket állapították meg, mint amelyekkel az Egyesült Államok havannai nagykövetségén tavaly megbetegedett diplomaták és családtagjaik küszködnek: fejfájás, szédülés, hallásvesztés, enyhébb agykárosodás, kognitív zavarok. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter korábban közölte, hogy a külügyminisztériumban – más tárcák szakembereivel közösen – munkacsoportot hoztak létre a külföldön történt rejtélyes megbetegedések kivizsgálására. A tárcavezető hangsúlyozta: még nem sikerült megállapítani a tünetek okát.
Gazdaság:
A szakszervezeti szövetségek egyetértenek azzal, hogy ésszerűsíteni kell a cafeteria-elemeket, a munkáért bér járjon, de a racionalizálás során a nettó tartalmak ne csökkenjenek – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke. Kifejtette: a cafeteria társadalmilag fontos célokat is támogat, ezért a munkavállalói oldal egység álláspont alapján a következő tárgyaláson javasolja egyes elemek megtartását. A közös álláspont alapján szeretnék megtartani még a családtámogatási rendszert, a lakhatási és a munkaerőpiaci elemeket, valamint a hosszú távú öngondoskodást jelentő pénztári befizetéseket – tette hozzá. Szerinte a SZÉP-kártya jelenlegi három eleme mellé egy negyediket is be lehetne vezetni az iskolakezdés támogatására.
Egy év alatt 78-ról 98 tévécsatornára, 70 helyett a másodpercenként 170 megabit (Mbps) sávszélességre nőtt a leadott távközlési megrendelésekben szereplő átlagos igény Magyarországon – közölte a Netrisk.hu távközlési szolgáltatásokat összehasonlító oldala, a Telenet.hu. A havonta mintegy 100 ezer látogatóval rendelkező összehasonlító oldal adataiból kitűnik, hogy míg 2017-ben a megrendelések 36 százaléka 20 Mbps alatti maximális sebességű internetre vonatkozott, ma már ezek aránya mindössze 20 százalék, miközben a legalább 100 Mbps sebességű előfizetések aránya 26-ról 39 százalékra emelkedett. Takács Roland, a Netrisk.hu üzletág-igazgatója ismertette: míg a fővárosban az internet megrendelések átlagosan 330 Mbps maximális átviteli sebességre vonatkoznak, addig a nagyobb városokban ez az érték 250 Mbps, a kisebb településeken pedig 150 Mbps körül mozog jelenleg.
Könnyű:
Két rendkívül értékes, 14. századi eredeti dokumentum birtokába jutott a prágai Károly Egyetem, ezek közvetlen összefüggésben vannak a világhírű alma mater megalapításával. Mindkét dokumentum 1347-ben keletkezett, egy évvel azelőtt, hogy IV. Károly német-római császár és cseh király megalapította a később róla elnevezett egyetemet. Az első dokumentum egy olaszországi pergamenre írt levél, amelyben VI. Kelemen pápa jóváhagyja IV. Károly egyetemalapítási kérelmét. A második dokumentum a pápai engedély prágai másolata a tanúk aláírásával. „Boldog vagyok, hogy az egyetem megalakulásának 670. és Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója alkalmával olyan dolgot sikerült megvalósítani, amiben már senki sem hitt. Ez nemcsak az egyetem, nemcsak Csehország, hanem az európai műveltség számára is történelmi pillanat” – mondta Tomás Zima, a Károly Egyetem rektora, amikor a történelmi dokumentumokat Prágában bemutatta. Zima szerint rendkívüli jelentőségű felfedezésről van szó, s a dokumentumok értéke felbecsülhetetlen.
