A BreuerPress és a HetiTV hírei
Nagyon fölényes kormánypárti népszerűségről számol be a Medián legfrissebb felmérése. A HVG-nek készített anyag szerint a teljes népességen belül a Fidesz-KDNP támogatottsága 41, a Jobbiké 13 és az MSZP-é 8 százalék. Ha csak a biztos választókat nézzük, akkor egy most vasárnapi választáson az LMP már nem kerülne be. A Fidesz 59, a Jobbik 16, az MSZP-P 11, a DK 7, míg az LMP 3 százalékot kapna. A felmérés szerint a megkérdezettek 45 százaléka inkább reménykedve néz a jövőbe, és 38 százalékuk tekint inkább aggódva a következő időszakra.
Hét önkormányzati fenntartású egészségügyi gazdasági társulást vizsgált, és mindegyiküknél hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke elmondta, a 110 település 125 ezer lakosának egészségügyi ellátásáért felelős társaságok 2013-2016 közötti ellenőrzése során „aggasztó diagnózist” állított fel az ÁSZ: több társaságnál nem volt átlátható a működés, gazdálkodásuk és vagyongazdálkodásuk nem volt szabályszerű, a beszámolók hiánya miatt nem volt biztosított a vagyon védelme és annak megőrzése. Az alelnök kiemelte, hogy az ÁSZ-nak nem az egészségügyi szakellátás minősítése és értékelése volt a célja, ugyanakkor a közpénzek szabályszerű felhasználása az egészségügyi ellátás rendezettségének is alapja.
A Párbeszéd attól tart, hogy az alaptörvény módosítása miatt a jövőben a kilakoltatások ellen sem lehet majd tüntetni. Hegyesi Beáta azt mondta, a kormány a gyülekezési jog megváltoztatásával egyszerűen elhallgattathatja a demonstrálókat, hogy a közvélemény ne is értesüljön a problémáikról. A párt elnökségi tagja emlékeztetett rá, hogy áprilisban lejárt a kilakoltatási moratórium. Hangsúlyozta, hogy egy korábbi írásbeli kérdésükre kapott válasz szerint banki hiteltartozások miatt jelenleg 230 ezer végrehajtás zajlik Magyarországon.
Az MSZP tisztújítását előkészítő jelölőbizottság hétfőn és kedden ülésezik, ekkorra dől el, kik lesznek az ellenzéki párt elnökjelöltjei a június 17-i tisztújító kongresszuson – közölte a testület vezetője. Szabó Vilmos azt mondta, jelenleg öten (Bródy Gábor, Kunhalmi Ágnes, Mesterházy Attila, Szanyi Tibor és Tóth Bertalan) aspirálnak a pártelnöki posztra. Hozzátette: a pártelnökségre pályázóknak össze kell gyűjteniük 1500 párttag támogató aláírását és politikai programjukat tartalmazó pályázatot is be kell nyújtaniuk, valamint meghallgatja őket a jelölőbizottság. A bizottság tesz javaslatot a kongresszusnak arra, hány tagja legyen az országos elnökségnek (tizenegy-tizenöt fő lehet), hány elnökhelyettest, alelnököt válasszanak. Az MSZP jövő vasárnap tartja tisztújító kongresszusát. A párt elnöksége az áprilisi országgyűlési választás után lemondott, de ettől függetlenül is tisztújítást kellett volna tartani idén, mert legutóbb 2016-ban volt tisztújító kongresszus és a párt vezetőinek megbízatása két évre szól.
A Magyar Idők azt írja, hogy vizsgálatot kezdeményezett az MSZP országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsánál Havas Szófia, hogy kiderüljön, Molnár Gyula valóban egyedül kötött-e megállapodást a Liberálisok évi hatvanmilliós támogatásáról. Az MSZP központi tagozati szervezetének elnöke szerint Tóth Bertalannak tudnia kellett az ügyletről, ebben az esetben azonban hiteltelennek tartja a frakcióvezető pártelnöki ambícióit.
Az LMP azt követeli, hogy az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) szakértőinek vagy civil szervezeteknek a bevonásával vizsgálják ki a Paksi Atomerőműben történt meghibásodást. Ungár Péter, a párt országgyűlési képviselője felidézte, hogy szerdán műszaki hiba lépett fel az atomerőmű 1. blokkjának 4-es reaktorában. Emlékeztetett, hogy az előző kormányzati ciklusban a 4-es reaktor egyszer már meghibásodott, illetve a 3-as reaktorban is volt műszaki hiba. Írásbeli kérdésükre akkor a területet felügyelő miniszter, Süli János azt felelte, hogy csak a segédeszközök hibájáról van szó – ismertette, hozzátéve: ennek ellenére aggodalomra ad okot, hogy ezeket a blokkokat az üzemidő meghosszabbítása miatt nem sokkal a műszaki hibák bekövetkezte előtt vizsgáltak át.
Az eucharisztia lesz az idei Katolikus Kulturális Hetek témája – közölte Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület nyári ülése után. A szeptemberi programsorozattal a szervezők a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülnek. Mohos Gábor úgy fogalmazott: a rendezvénysorozat célja, hogy a katolikus kultúrán keresztül hívják fel az emberek figyelmét az egyház „legmélyebb titkára”, az oltáriszentségre, és „keresztény életünk csúcspontjára és forrására, a szentmisére”. Hozzátette: az egyházmegyék fotó- és rajzpályázatokat hirdetnek különböző korcsoportoknak, és a tervek szerint a legjobb alkotásokból kiállítást is szerveznek.
A Demokratikus Koalíció azt követeli a kormánytól, hogy az oktatási szakemberek véleményét figyelembe véve „rakja rendbe” a közoktatási rendszert. A párt frakcióvezető-helyettese teljes bukásnak nevezte a köznevelési rendszer eddigi átalakítását. Ezt mutatják az adatok, ahogy az is, hogy az emberek „menekülnek” a közoktatási rendszerből – jelentette ki Arató Gergely. A politikus úgy fogalmazott: miközben a kormány folyamatosan szűkíti a lehetőségeket és az állami támogatásokat, az alapítványi és a magániskolák zsúfolttá váltak és egyre több szülő dönt úgy, hogy gyermeke inkább magántanulóként folytassa tanulmányait.
Hajdu László (DK), Budapest XV. kerületének április 8-án országgyűlési képviselővé választott eddigi polgármestere Németh Angéla alpolgármestert ajánlja utódjának. Hajdu László emlékeztetett arra, hogy az összeférhetetlenségi törvény alapján automatikusan megszűnt polgármesteri tisztsége, a kerület irányítását az időközi önkormányzati választásig – amely várhatóan szeptember végén lesz – Németh Angélának adta át. Közölte, Németh Angéla a Rászorulókat Támogatók Egyesülete (RÁTE) és a Szolidaritás Mozgalom civil jelöltjeként indul, és remélik, hogy a helyi pártok is támogatni fogják.
Külpolitika:
Az izraeli miniszterelnök szerint korántsem nevezhetők békésnek a Gázai övezetben folyó tüntetések. Benjámin Netanjahu, aki Londonban Theresa May brit kormányfővel tárgyalt, kijelentette azt is, hogy Izrael a megmozdulásokra adott válaszlépései során minden tőle telhető módon igyekszik a minimálisra csökkenteni a sérülések számát, de az izraeliek életét is meg kell óvnia. Netanjahut munkavacsorán fogadta Boris Johnson brit külügyminiszter is, aki a tárca szóvivőjének tájékoztatása szerint kijelentette: Izraelnek átlátható és független vizsgálatot kell indítania, miután a demonstrációkat kísérő összecsapásokban több mint 120 palesztin meghalt, több mint 10 ezer megsérült, közülük hozzávetőleg négyezren éles lövedékektől. Johnson az izraeli miniszterelnöknek kijelentette azt is, hogy London szilárdan elkötelezett az Izrael és a majdani palesztin állam együttes létezését biztosító kétállami megoldás mellett, mivel megítélése szerint ez a legjobb módja a béke és a stabilitás megteremtésének a térségben. Theresa May miniszterelnök azonban, aki előzőleg a Downing Streeten fogadta Netanjahut, szintén azt mondta az izraeli kormányfőnek, hogy London, Párizs és Berlin változatlanul elkötelezett az iráni megállapodás fenntartása mellett, mindaddig, amíg az egyezményből eredő kötelezettségeihez Irán is tartja magát. A találkozón Theresa May is London mélységes aggályainak adott hangot a Gáza és Izrael határán zajló összecsapások áldozatainak magas száma miatt. Netanjahu a gázai demonstrációkról azt mondta: a tiltakozókat az övezetet irányító radikális iszlamista palesztin szervezet, a Hamász „fizeti és kényszeríti” arra, hogy próbáljanak áttörni a határon és izraelieket gyilkoljanak meg. „Ez nem erőszakmentes tiltakozás, hanem annak épp az ellenkezője” – mondta az izraeli miniszterelnök. Hozzátette: a probléma valós gyökere az, hogy a Hamász alapvető célja Izrael megsemmisítése.
Egy izraeli katona csütörtök hajnalban enyhén megsérült a Palesztin Hatóság irányítása alatt lévő Nábluszban, Szamáriában, amikor egy letartóztatás során összecsapások törtek ki. Az arabok kövekkel és betontömbökkel dobálták a katonákat, akik éles lőszerrel és tömegoszlató eszközökkel reagáltak, számolt be az Izraeli Védelmi Erők Twitteren. A sérült katonát, akit egy kő talált el, orvosi ellátásban részesítették a helyszínen. Az éjszaka folyamán végrehajtott rajtaütés során “erőszakos összecsapás tört ki, amely során több száz lázadó kövekkel és betontömbökkel dobálta erőinket,” – mondta a hadsereg. “A csapatok tömegoszlató eszközökkel és fegyverrel reagáltak, hogy véget vessenek a lázadásnak.” Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a katonák az összecsapás ellenére számos gyanúsítottat letartóztattak Nábluszban. A biztonsági erők Júdea és Szamária (Ciszjordánia) szerte összesen 11 terrorista tevékenységgel vagy erőszakos zavargásokban való részvétellel gyanúsított személyt tartóztattak le szerdáról csütörtökre virradóra.
Margot Wallstrom azt üzente a palesztinai araboknak, hogy hazája velük és értük harcol. Ez a kijelentés akkor hangzott el, amikor a Palesztin Autonómia stockholmi képviseletén vett részt egy kiállítás megnyitóján. Szavait sokan erőszakra buzdításnak értékelték az Izrael-párti táborban. Margot Wallstrom már többször egyértelművé tette, hogy nem lelkesedik Izraelért, és a két fél közötti vitában a palesztin fél narratíváját fogadja el- derült ki az israelnationalnews.com összeállításából. A “késes intifáda” idején azzal vádolta meg a terroristák ellen küzdő Izraelt, hogy tárgyalás nélkül végez ki palesztinokat, a radikális muszlimok Párizsban elkövetett merényleteivel kapcsolatban pedig közölte, hogy azok kiváltó oka az izraeli-arab konfliktus. “A párizsi merényletek okai a közel-keleti muszlimok, különösen a palesztinok “frusztrációjából” származnak” – jelentette ki akkor. Svédország az Európai Unió egyetlen olyan országa, amely elismerte a palesztin államiságot.
Új urándúsító létesítményt avatott fel a közép-iráni Natanz városban az iszlám köztársaság atomügynökségének vezetője, Ali Akbár Szálihi. Szálihi az állami televízióban sugárzott avató után elmondta, hogy az urándúsításhoz használt centrifugák építésére szolgáló létesítményt még az iráni atomprogram korlátozását célul tűző többhatalmi megállapodás 2015-ös létrejötte előtt kezdték el építeni. Az atomügynökség vezetője reményének adott hangot, hogy a natanzi létesítményben egy hónapon belül elkészülnek az első, legújabb centrifugák, amelyek a nukleáris egyezménybe foglalt iráni kötelezettségeknek megfelelően fognak működni. A Teherántól mintegy 250 kilométerre fekvő Natanzban olyan földalatti létesítmények vannak, melyeket majdnem 8 méter vastagságú beton körül ölel, védelmet biztosítva az esetleges légicsapásoktól – jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.
A labdarúgó-világbajnokság idején bekövetkező ukrán katonai „provokációknak” súlyos következményük lehet Ukrajna államiságára – figyelmeztette Kijevet Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Remélem, hogy ilyen provokációkig nem fajul el a dolog, de ha ez megtörténik, úgy gondolom, hogy annak nagyon komoly következménye lesz egészében véve az ukrán államiságra nézve” – jelentette ki Putyin Zahar Prilepin orosz író kérdésére válaszolva. Prilepin fegyverrel harcolt a Donyec-medencei szakadár köztársaságok oldalán.
A harmadik világháború a civilizáció végét jelentené – hangoztatta Vlagyimir Putyin. Mint mondta, a regionális háborúk az egymás kölcsönös megsemmisítésétől való félelemnek, hadászati paritásnak köszönhetően nem váltak globális konfliktussá. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak a fegyverzetkorlátozási egyezményekből történő kilépése veszélyezteti ezt az egyensúlyt. Az orosz elnök sürgette, hogy kezdődjenek tárgyalások egy, a mai követelményeknek megfelelő európai biztonsági rendszer kialakításáról.
Donald Trump amerikai elnök volt stratégiai főtanácsadója, Stephen Bannon cikkét közölte a The Spectator című konzervatív brit folyóirat, „Orbán és Salvini újraértelmezik az európai demokráciát” címmel. Bannon azt írja: az olaszországi választások idején Rómában volt, és találkozókat tartott mások mellett az Alternatíva Németországnak (AfD), az olasz Liga és az Öt Csillag Mozgalom, valamint az egykori francia Nemzeti Frontból alakult Nemzeti Összefogás képviselőivel. „Nehéz volt nem úgy érezni, hogy mi állunk a történelem jó oldalán. Ezek az emberek az Európa-szerte zajló változások tényleges hajtóerői” – áll Bannon cikkében, amely kiemeli Beatrix von Storch, az AfD parlamenti frakciójának helyettes vezetője és Alice Weidel, az AfD egy másik vezető parlamenti politikusa mellett Matteo Salvini olasz belügyminisztert, a kormányzó jobboldali Liga vezetőjét, valamint „Orbán Viktort és csapatát” mint olyan embereket, akik új meghatározást adnak a demokráciának Európában. Bannon szerint a magyar miniszterelnök „gyakorlatilag elzavarta” Soros Györgyöt és az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítványt Budapestről. Soros évekig rossz szándékú befolyást gyakorolt az európai és az amerikai politikára, de most mindez visszahullik rá, és „honnan lehetne ezt jobb helyről végignézni, mint Magyarországról, (Soros) szülőhazájából” – fogalmaz írásában Stephen Bannon, felidézve, hogy Budapesten találkozott Orbán Viktorral, és Schmidt Mária meghívására látogatást tett a Terror Háza múzeumban is.
Rugalmas szolidaritásra van szükség az Európai Unió (EU) új menekültügyi rendszerében – mondta Angela Merkel német kancellár Berlinben. A Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság Europaforum című rendezvényén kiemelte, hogy nem az európai szolidaritás megnyilvánulása, ha egy EU-tagország „soha, senkit” nem fogad be a közös menekültügyi rendszer keretében. Azonban „nagyon rugalmasan” el lehet osztani a feladatokat, és ki lehet építeni a „rugalmas szolidaritás rendszerét” – mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta: a legfőbb cél az illegális migráció visszaszorítása, mert megengedhetetlen, hogy az embercsempészek döntésék el, ki jöhet Európába, ezért gondoskodni kell a külső határ védelméről.
A „kevesebbet, de hatékonyabban” elvét kell érvényesíteni az Európai Unió (EU) fejlesztésében – hangsúlyozta az osztrák alkancellár egy berlini tanácskozáson hazája júliusban kezdődő soros EU-elnökségével kapcsolatban. Hans-Christian Strache kiemelte, hogy az EU nem alakulhat szövetségi állammá, takarékosabban kell működnie és csak azokra a területekre szabad összpontosítania, amelyeken leginkább szolgálja tagjait. Így a többi között el kell érni, hogy egy rotációs rendszer bevezetésével csökkenjék az Európai Bizottság létszáma, az Európai Parlament esetében meg kell szüntetni a testület két székhelye (Strasbourg, Brüsszel) közül az egyiket, a Frontex határ- és partvédelmi ügynökséget pedig az EU külső határát tízezer emberrel védelmező szervezetté kell fejleszteni – mondta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, aki arról is beszélt, hogy Ausztria elutasítja a menekültek tagországok közötti kötelező elosztását.
Az érintett országok együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a migrációs válság megoldódjon – hangsúlyozta Dragan Mektic boszniai belügyminiszter Szarajevóban a balkáni térség migrációjával foglalkozó konferencián. A találkozón Bosznia-Hercegovina belügyminisztere mellett Ausztria, Albánia, Görögország, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Montenegró és Szlovénia belügyi tárcavezetői vesznek részt. Dragan Mektic a konferencián felszólalva megállapította, hogy különbség van a 2014-es és a 2018-as migrációs hullám között. Mint mondta: 2014-ben tömegesen áramoltak az emberek Nyugat-Európába, és a határok is voltaképpen még nyitottak voltak. A mostani migrációban már nincsenek nyitott határok, vagyis ez egyértelműen illegális migráció. Senki nem akarja, hogy ezen az úton menjenek, senki nem akarja, hogy ez a migráció így történjen, és minden, ami történik, törvényellenes, egészen a Görögországba történő belépéstől Szlovéniáig, Ausztriáig és tovább – fogalmazott.
Egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik Horvátországra, a rendőrök pedig nem tudják hatékonyan védeni a horvát-boszniai határt – írta a Vecernji List. Horvátország azt állítja, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, akkor viszont mivel magyarázható, hogy a területén keresztül több tucat migráns érkezik naponta Szlovéniába – teszi fel a kérdést a lap. Az újság szerint egyre több incidensre is sor kerül. Szerdán egy rendőrnek figyelmeztető lövéseket kellett leadni, mert egy migráns karóval támadt rá. A múlt héten pedig egy furgonra lőttek rendőrök, amelyben migránsokat szállítottak. Két gyerek megsérült a lövésektől. A lap azt állítja, hogy nincs elég rendőr a határokon. Károlyváros tágabb körzetében, ahol a legkezelhetetlenebb a bevándorlási hullám, a rendőrök egyedül, egymástól egy kilométer távolságra járőröznek, ami veszélyezteti a biztonságukat, és választ ad arra is, miért jutnak át a migránsok a határon.
Benjamin Griveaux francia kormányszóvivő visszautasította azokat a vádakat, miszerint Emmanuel Macron rejtett módon kaphatott támogatásokat a tavalyi elnökválasztási kampányához azáltal, hogy kedvezményes áron kötött bérleti szerződéseket egyes rendezvényhelyszínekre. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kampányszámlákat ellenőrző bizottság (CNCCFP) jóváhagyta Emmanuel Macron kampányköltségeit. A Radio France közrádió, a Le Monde című balközép napilap és a Médiapart tényfeltáró portál értesülései szerint a 2017-es elnökválasztási kampányban Emmanuel Macron jelentős kedvezménnyel bérelte ki a párizsi Antoine színházat, a Bellevilloise nevű klubot vagy Lyonban egy hajót és más vidéki helyszíneket. A magánkézben lévő párizsi színházterem bérleti díjára például 75 százalékos kedvezményt kapott a Théatre Antoine tulajdonosától, Jean-Marc Dumontet-től, aki a kampányban nyíltan Macront támogatta. A Bellevilloise-nak 1200 euró bérleti díjat fizetett Macron kampánystábja, miközben a szocialista jelöltnek, Benoit Hamonnak ugyanitt 4800 euróba került egy este.
Kínai légitámadás visszaverését szimulálta a tajvani hadsereg a Tajcsung város közelében lévő Csing Csuan Kang légi támaszponton tartott hadgyakorlaton – jelentették hírügynökségek, és ezzel összefüggésben felhívták a figyelmet arra, hogy Peking egyre nagyobb katonai és diplomáciai nyomást gyakorol az általa sajátjának tekintett szigetre. A mintegy 4100 katona részvételével zajló katonai manőver az évente megrendezett ötnapos Han Kuang éleslövészeti gyakorlat része volt, és a légierő, a haditengerészet, továbbá a szárazföldi erők egységei vettek részt benne. Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy a hadsereg képes a védelmi feladatok hatékony ellátására. Egy erős hadsereg jelenti a nemzetbiztonság garanciáját, a társadalmi jólét alapját, valamint a demokrácia és a szabadság szilárd tartópillérét – mondta az elnök.
Beiktatták hivatalába az új spanyol kormányt; a szocialista kabinet 17 minisztere csütörtökön tette le hivatali esküjét VI. Fülöp király jelenlétében a Madrid melletti Zarzuela-palotában. A beiktatási ünnepségen elmaradtak a vallási jelképek, a Biblia és a feszület, ahogy Pedro Sánchez kormányfő eskütételekor is, először a spanyol demokrácia négy évtizedes történetében. A kormánytagok az alkotmányra tett kézzel mondták el fogadalmukat. A spanyol történelem során először alakult olyan kormány, amelyben többségben vannak a nők. Sánchez kormányában 11 minisztériumot irányítanak nők, köztük a legfontosabb gazdasági tárcákat. „Az új kormány elkötelezett az egyenlőség mellett” – fogalmazott Pedro Sánchez a kormányzati névsor szerdai bejelentésekor, hangsúlyozva kabinetje Európa-barát politikáját is.
Gazdaság:
A kormány jövő hét szerdán nyújtja be a „biztonságos növekedés költségvetését”, amely a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett a gazdasági növekedés, a biztonság, a családok megerősítését és a teljes foglalkoztatást célozza meg – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). A Költségvetési Tanács (KT) egyetértett azzal, hogy a jövő évi költségvetés a parlament elé kerülhessen. A KT véleményében rámutatott: „a tervezett 4,1 százalékos gazdasági bővülés és a GDP-arányában kitűzött 1,8 százalékos hiánycél elérhető, a különféle bevételi és kiadási előirányzatok pedig összhangban vannak a várható költségvetési és gazdasági folyamatokkal”.
A tavalyi utolsó negyedév után az idei első negyedévben is az EU-s növekedési rangsor élmezőnyében végzett Magyarország: a negyedéves adatok alapján mindössze kettő, az éves statisztika szerint három ország tudott megelőzni minket – írta a portfolio.hu. Az Eurostat a 28 EU-s tagországból 26 ország első negyedéves GDP-statisztikáját hozta nyilvánosságra, ez alapján pedig a portál felállított egy közel végleges növekedési rangsort: a negyedéves bázisú mutató szerint csak Lettország és Lengyelország tudott megelőzni minket.
Könnyű:
Az eddig ismert legősibb állatlábnyom-kövületet fedezték fel amerikai és kínai paleontológusok Kína déli részén. A paleontológusok által a Jangce folyó Három-szurdok elnevezésű vidékén felfedezett megkövesedett nyomok a földtörténeti ediakara időszakból, vagyis 635-541 millió évvel ezelőttről származnak. Nem tudni, milyen fajú volt az apró lény, amelyik a szürke mészkőben hagyta lába lenyomatait, melyek csupán pár milliméterre vannak egymástól, és úgy néznek ki, mint két sor kicsiny mélyedés. A tudósoknak könnyebb lett volna a dolga, ha a lábnyomai közelében pusztul el az állat és lábnyomaihoz hasonlóan jó minőségű kövület marad belőle, így azonban rejtély marad a kiléte. A kőzet korát a kutatók 551-541 millió évesnek határozták meg. A korábban legrégebbinek tartott állatlábnyomok 540-530 millió évesek voltak, a most azonosított kövületek valószínűleg akár 10 millió évvel idősebbek náluk – mondta el Csö Csen, a tanulmány vezető szerzője az AFP-nek.
