A BreuerPress és a HetiTV hírei
Erkölcsi kötelességnek nevezte „végigvinni” a migrációellenes alkotmánymódosítást Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő elmondta: három miniszterelnök-helyettese lesz az új kormányban. Semjén Zsolt KDNP-elnök általános helyettes lesz – aki a nemzetpolitikáért, az egyházakért és a magyarországi kisebbségekért felel majd -, Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonságért felelős, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig egyúttal gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettesként dolgozik majd. A nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot a biztonság fontosságával indokolta, valamint azzal, hogy a következő időszakban a bevándorlásügy lesz Európa legfontosabb kérdése. Varga Mihályról pedig úgy fogalmazott: a gazdaság világában kiszámíthatóságot, nyugalmat, pénzügyi stabilitást testesít meg.
Orbán Viktor miniszterelnök nem támogat olyan európai uniós költségvetést, amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat. A következő EU-s költségvetésre vonatkozó tervekről szólva azt mondta: a legfontosabb tanács az, hogy „csigavér”, hosszú lesz ugyanis a vita. Kiemelte: a hét évre szóló közös költségvetést egyhangúlag kell megalkotni. És „amíg a magyarok azt nem mondják, hogy mehet, addig nincs költségvetés” – hívta fel a figyelmet.
Alakuló ülést tart kedden az Országgyűlés, a mandátumot szerzett képviselőket Áder János köztársasági elnök köszönti, aki – Orbán Viktor személyében – javaslatot tesz az új miniszterelnökre. Az ülés – a parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint – az államfő köszöntőjével kezdődik; ezt követően Áder János megnyitja az ülést és bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről. A Himnusz után a köztársasági elnök felkéri a korelnököt és a korjegyzőket az ülés vezetésére, majd a megválasztott képviselők döntenek az alakuló ülés napirendjéről. A javaslat szerint a Ház meghallgatja Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolóját az országgyűlési választásról. A mandátumvizsgálat eredményét – amely tanácskozási szünetben zajlik -, valamint az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók névsorát a plenáris ülésen ismertetik. A 199 fős parlamentben a Fidesz-KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8, az Együtt 1 mandátumot szerzett, további 1 képviselő függetlenként dolgozik és ugyancsak 1 képviselője lesz a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.
A Magyar Idők úgy tudja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda várhatóan csak jövő héten reagál Gyárfás Tamás ügyében a védelem múlt csütörtöki indítványára. A gyanúsított és védője szeretné megismerni azokat a hangfelvételeket, amelyekről a sajtó mint bizonyítékokról írt. A vélhetően Portik Tamás által rögzített beszélgetések az olajmaffiózó és a sportvezető között zajlottak, és egyebek mellett Fenyő János meggyilkolása is szóba kerülhetett.
Több mint 4,5 Celsius-fokkal volt melegebb az idei április a szokásosnál, sok helyen több évtizedes melegrekordok dőltek meg; 1901 óta ez volt a legmelegebb április – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán. Kifejtették, a „januári tavasz és a márciusi tél után áprilisban beköszöntött a nyár”. Az idei április azért is tűnik különösen melegnek, mert az enyhe január után a február és a március az átlagosnál lényegesen hidegebb volt, és nagyon gyorsan jött a felmelegedés – írták, megjegyezve: a növények fejlődése robbanásszerűen indult meg. Az április havi középhőmérséklet országos átlagban több mint 15,6 fok volt. Ez az 1981-2010-es sokévi átlagnál mintegy 4,6 fokkal magasabb. A havi maximumhőmérséklet pedig több mint 5 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A hónap során csupán egy rövid időszakban süllyedt az átlag alá a középhőmérséklet, április 1-jén és 2-án. Országos átlagban április 29-én volt a legmelegebb, a középhőmérséklet ekkor 21,4 fok volt.
Külpolitika:
Mahmúd Abbász palesztin elnököt újra megválasztották a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottsága elnökének a Palesztin Nemzeti Tanács négynapos rámalláhi ülése végeztével. Abbász újraválasztását egyik leghűségesebb szövetségese, Azzám el-Ahmad jelentette be. A nemzeti tanács egyúttal kilenc új tagot jelölt ki a 15 fős végrehajtó bizottságba, egyikük Azzám el-Ahmad. A nemzeti tanács ülését részben azért hívta össze Abbász, hogy stratégiát dolgozzanak ki Donald Trump amerikai elnök döntései ellen, miszerint elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és hogy oda költöztetik az amerikai nagykövetséget. Elemzők szerint Abbász az üléssel elérte legtöbb célját, köztük néhány riválisának eltávolítását a végrehajtó bizottságból. Ilyen tag volt például Jasszer Abed Rabbo, valamint Ahmed Korei volt palesztin miniszterelnök. Az ülést bojkottálta a PFSZ több frakciója, a Gázai övezetet irányító Hamász, valamint az Iszlám Dzsihád radikális szervezetek.
Az ülést beárnyékolta Abbász hétfői nyitó beszéde, amely miatt antiszemitizmussal vádolta meg őt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, az Egyesült Államok és az Európai Unió.
Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió növelje a közép-ázsiai országoknak eddig juttatott támogatást, hogy meg tudják védeni saját határaikat, és ne váljanak az Európa irányában meginduló, alapvetően afgán migrációs folyamat tranzitországaivá – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dusanbéban, a terrorizmus és a szélsőséges eszmék visszaszorításáról szóló nemzetközi konferencián. Szijjártó Péter elmondta, hogy az ENSZ, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezett, illetve a tádzsik kormány által közösen szervezet konferencián felszólalva arról beszélt, ma már egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy az európai biztonság Közép-Ázsiában kezdődik. Ha az afgánok megindulnak migrációs céllal, akkor leginkább Európa felé indulnak meg. Azért is kiemelten fontos Európa együttműködése Közép-Ázsiával, hogy elejét vegyük egy onnan kiinduló, Európába tartó, alapvetően afgán migrációs hullámnak – mondta Szijjártó Péter.
Helyes eljárás feltételekhez kötni az Európai Unió (EU) közös költségvetéséből a tagországoknak megítélt összegek kifizetését – mondta az Európai Parlament (EP) elnöke egy német lapinterjúban az Európai Bizottság következő hétéves (2021-2027) költségvetési tervében rögzített jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Antonio Tajani a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban kiemelte, hogy a tagállamok közötti szolidaritás nem lehet mindig nyugat-keleti irányú, hanem fordított irányban is érvényre kell jutnia. „Vegyük a menekülteket: miért vannak főleg Németországban, Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban? A keleti tagországok sok pénzt kapnak az EU-tól. Cserébe nekik is szolidárisnak kellene lenniük” – mondta az olasz politikus. Arra a felvetésre, hogy nem úgy tűnik, mintha a keleti tagállamok változtatni akarnának álláspontjukon, a Hajrá Olaszország nevű jobbközép párt politikusa azt mondta, hogy meg kell győzni ezeket a tagországokat arról, hogy „a menekültek nem jelentenek veszélyt”.
Egye jobban körvonalazódnak a brit kormány csalásai – írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, miután Milos Zeman cseh elnök elismerte, hogy Csehország, ha kis mennyiségben is, de állított elő és tárolt a Novicsok osztályú idegbénító hatóanyagból. „A köd oszladozik, és Theresa May kormányának számos csalása egyre jobban körvonalazódik” – írta. Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a May-kormány „hazugságát”, miszerint a brit szakemberek megállapították, mely országban állították elő a Szkripalék megmérgezéséhez felhasznált vegyi anyagot, éppen a Porton Down-i brit katonai laboratórium vezetője cáfolta. Az szóvivő hazugságnak nevezte azokat a brit állításokat is, amelyek szerint Moszkvának, rossz történelmi magatartásából kiindulva, indítéka volt Szkripalék megmérgezésére. Zaharova azt állította, hogy London a saját nemzeti érdekeinek kielégítése érdekében „rendszeresen megsérti a nemzetközi jogot, az etikát és az erkölcsöt”. Mint írta, Oroszország korábban felsorolt több okot is, amely a brit „provokáció” indokául szolgálhattak.
Gazdaság:
Kormányzati intézkedések is segítették a lakásépítés és a kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedését – hangsúlyozta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva. Kiemelte, 2017 egészében több mint 20 százalékkal nőtt az új lakások száma az előző évhez képest, 2018 első negyedévében a bővülés folytatódott, ez időszak alatt rekord mértékben, 65 százalékkal emelkedett az új lakások építése, január-március között 3400 új lakást vettek használatban. Az államtitkár szerint a lakásépítés növekedése egyebek közt annak tudható be, hogy tavaly, és az idei év elején is jelentősen nőtt a kiadott építési engedélyek száma, közel 10 ezer építési engedélyt regisztráltak március végéig. Az NGM államtitkár szólt arról, hogy a márciusi kiskereskedelmi forgalom rekord értékű növekedése mögött is húzódnak meg kormányzati intézkedések, a hat éves bérmegállapodás révén nőttek a bérek, jóval több jövedelem maradt a lakosságnál.
A magyar gazdaság növekedésének mértéke lényegesen magasabb az eurózónán belülinek – mondta Pesuth Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok igazgatója. Elemzésében rámutatott arra, hogy Magyarországon jelentős gazdasági szerkezetváltás történt. Pesuth Tamás kifejtette, a magyar kormány előrejelzésében lévő GDP-számok magas gazdaságpolitikai várakozásokat jeleznek, és fontos szempont, hogy a gazdasági növekedésből a lakosság és a vállalatok mit éreznek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság növekedése belső és külső egyensúly mellett történik, a 2010-es kormányzati ciklus óta költségvetési egyensúly van, és szerinte a GDP-arányos államadósság csökkenési tendenciáját tartani lehet.
Könnyű:
A közelmúlt botrányai nyomán hitelességét vesztő és szinte működésképtelenné vált Svéd Akadémia bejelentette, hogy idén nem osztja ki az irodalmi Nobel-díjat, annak odaítélését 2019-re halasztják, amikor egyidejűleg két díjat adnak át. A halasztást a díjat odaítélő Svéd Akadémia és a Nobel-díjakat alapító és finanszírozó Nobel Alapítvány jelentette be péntek reggel arra hivatkozva, hogy megrendült a közbizalom a szexuális zaklatási és összeférhetetlenségi botrányba keveredett testület iránt, amelynek munkáját a tagok jó része bojkottálja. A döntést a Svéd Akadémia hozta csütörtök esti ülésén, és a közlemények szerint azt támogatja a Nobel Alapítvány is. A közlemények hangsúlyozzák, az 1901 óta odaítélt díj történetében már többször is előfordult, hogy nem ítélték oda a díjat, legutóbb 1943-ban, a második világháború forrpontján, azt megelőzően pedig hatszor: 1942-ben, 1941-ben, 1940-ben, 1935-ben, 1918-ban és 1914-ben. A hétből öt alkalommal a rákövetkező évben hirdettek győztest.
Roman Polanski ügyvédje szerint nem volt fair az amerikai filmakadémiától, hogy a rendezőt a meghallgatása nélkül zárta ki a testületből decemberben elfogadott új viselkedési szabályzatára hivatkozva. Az Oscar-díjat odaítélő Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) igazgatósága kedd este szavazott a szexuális erőszakban bűnösnek talált tagjai, Bill Cosby 80 éves komikus és Roman Polanski 84 éves filmrendező kizárásáról. Cosbyt a múlt héten ítélték szexuális erőszak miatt életfogytiglanra. Polanski már 40 éve elismerte, hogy 1977-ben megerőszakolt egy 13 éves lányt. Emiatt börtönben is töltött 42 napot, de végül megszökött az Egyesült Államokból. A Franciaországban élő Oscar-díjas Polanski ügyvédje, Harland Braun kifogásolta, hogy a rendező nem kapott rá lehetőséget, hogy ügyét előadja az akadémiának. „Ez nagyon elkeserítő. Megdöbbentő, hogy a filmakadémia tisztességes meghallgatás nélkül kizárhat valakit” – közölte Braun. Braun kijelentette, hogy maga és Polanski ügynöke kérvényezni fogják a jövő héten a filmakadémiától a rendező visszavételét, és azt akarják, hogy a testület hallgassa meg Polanski ügyét, mielőtt tagságáról szavaznának. Polanski 1969 óta volt tagja a filmakadémiának.
