DK: A Holokauszt Magyarországi Emléknapjára

DK: A Holokauszt Magyarországi Emléknapjára

„…mi, akik azt a nyelvet beszéljük, amelyen a Sorstalanság íródott,
nem végeztük el azt a szellemi, morális munkát, szembenézést,
amelyet a Sorstalanság tárgya minden emberre, minden emberi
közösségre rárótt. Evvel mi még tartozunk, nem a világnak, nem az
Európa Klubnak, hanem magunknak.” – írta volt Esterházy Péter
2002-ben.
Ez a szembenézés mindenekelőtt emlékezést jelent. Emlékezést nem
csak arra a 74 évvel ezelőtti napra, amikor az első gettók
létesültek Magyarországon, hanem az előzményekre is. Hogy akkor is
annak méricskélésével kezdődött, hogy ki a „magunkfajta” és ki a
„magukfajta”. Hogy akkor is a „magukfajták” listázásával és e listák
terjesztésével folytatódott. Hogy akkor is törvények születtek
arról, hogy a „magukfajták” kötelesek jól láthatóan megjelölni,
megkülönböztetni saját magukat a „magunkfajtáktól”. Hogy a
„magukfajták” közül nem kevesen szegődtek a „magunkfajták”
szolgálatába, azt remélve, hogy így megúszhatják. Hogy hiábavaló
volt az árulás, mert ugyanaz a sors várt rájuk is, mint a többiekre.
A Demokratikus Koalíció, amikor megrendülten hajt fejet több mint
félmillió zsidó vagy annak bélyegzett honfitársunk emléke előtt,
arra figyelmeztet, hogy máris túl messzire jutottunk azon az úton,
amelynek végen a gettók, vagonok és megsemmisítő táborok állnak.
Vissza kell fordulnunk, mielőbb.
Gyurcsány Ferenc
elnök
Niedermüller Péter
alelnök
Demokratikus Koalíció