A BreuerPress és a HetiTV hírei
Belpolitika:
Vasárnap az országgyűlési képviselőválasztáson, a több mint 10 ezer magyarországi szavazókörbe valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak, míg a külképviseleteken további 58 ezren adhatják le szavazataikat 23 pártra és mintegy 1500 egyéni képviselőjelöltre. A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak az országgyűlési választáson két szavazatuk van: voksolhatnak arra, akit az egyéni választókerületükben képviselőnek szeretnének, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy az országos listáról melyik pártot támogatják. A 106 egyéni választókerületben azok a jelöltek indulhatnak, akiknek sikerült 500 érvényes ajánlást összegyűjteniük. A választáson 23 párt állított országos listát, valamint mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzatnak is van országos listája, ezekre a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok szavazhatnak. Az országgyűlési választáson az az egyéni jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, míg a pártok között a rájuk leadott szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. A külképviseleteken a szavazást – közép-európai idő szerint – ugyancsak reggel 6 és este 7 óra között tartják, az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton elkezdődött a szavazás.
A részvételi demokrácia bázisa 2002 óta folyamatosan csökken idehaza. Az alacsony részvétel eddig inkább a jobboldal számára tűnt előnyösnek, a magasabb aktivitásból pedig a baloldali pártok látszottak profitálni – írta a HVG. Magyarországon a harmadik köztársaság első általános választásán a 18 éven felüli népességnek csak a 65 százaléka ment el szavazni. A legutolsó, 2014-es voksoláskor ennél is kevesebben éltek jogaikkal: az emberek 61,8 százaléka döntött végül is arról, melyik párt alakítson kormányt. A fő kérdés, hogy megáll-e most ez a csökkenő tendencia.
A Fidesz-KDNP közös történetének legnagyobb győzelmét, kétharmadot is meghaladó parlamenti többséget jósolt a hét közepén a Medián. A cég ügyvezetője szerint ugyanis a mozgósítás a kormánypártoknak hozott többet. „Azt vártam, hogy a növekvő részvételi kedv az ellenzéknek kedvez, és nem ez következett be. A részvételi kedv növekedése elsősorban faluhelyen következett be. Ott egészen drámai, több mint 10 százalékpontos növekedés ment végbe három hét alatt” – magyarázta az ATV Egyenes Beszédben Hann Endre. A kormányközeli Nézőpont Intézet is biztos fideszes győzelmet prognosztizál, de a méréseik szerint nem lesz meg a kétharmados többsége a jelenlegi kormánykoalíciónak. A második legnagyobb frakciója a Jobbiknak lehet, míg az MSZP-Párbeszéd a harmadik helyen végezhet. Nagy Dániel kutatási igazgató szerint a közvélemény-kutatások eredményei közötti eltérést az különböző adatok súlyozása okozhatja. A Republikon Intézet is abszolút többséget mér a Fidesz-KDNP esetében, ám ott az MSZP és Karácsony Gergely szövetsége több mandátumot hozhat, mint amennyit a Jobbik szerezhet. A DK és az LMP bejutása mellett azonban nem zárnak ki egy meglepetést sem. „A Momentum leginkább a fiatalokat, a politika iránt kevésbé érdeklődő, kevésbé aktív választókat célozza. Elképzelhető, hogy ebben a szavazói rétegben a Momentumnak komoly tartalékai vannak. Ugye ott nagyon nehéz mérni, hogy végül ők tényleg elmennek-e és ha szavaznak, akkor a Momentumra szavaznak-e. De elképzelhető, hogy ennek köszönhetően a Momentum is be tud kerülni a parlamentbe” – fogalmazott Virág Andrea kutató. Abban mind a Republikon, mind a Nézőpont Intézet kutatói egyetértenek, hogy egy 70 százalék feletti részvétel esetén a DK parlamentbe jutása kerülhet veszélybe.
Magyarországot nyolc éve folyamatosan ellenállásra kényszerítik, egyebek között az illegális bevándorlás elleni fellépés területén – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjúban. „Úgy látszik, ez a sorsunk, ez a küldetésünk” – tette hozzá. „A történelem azért van, hogy ráismerjünk benne azokra a dilemmáinkra, amelyekkel korábban már szembesültünk, s tanuljunk az ezekre adott korábbi, jó vagy rossz döntéseink következményeiből. Nándorfehérvárnál pontosan ugyanaz történt, mint 1848-49-ben meg 1956-ban. Magyarország az európai változások frontvonalába került, nem önszántából” – fejtette ki. A vasárnapi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatban Kövér László úgy vélte, hogy a kormánypártokkal „szemben álló erőknek, itthon és nemzetközi szinten, lételemük, hogy polarizálni kell a társadalmakat”. A megosztottság fenntartásának célja szerinte „akkor is megmarad a részükről, ha nyer a Fidesz-KDNP. Nézzünk körbe a régió országaiban, mi következett a közelmúlt választásai után” – tette hozzá.
Külpolitika:
Heten meghaltak és mintegy ezren megsebesültek a Gázai övezet határán az izraeli hadsereg és a palesztinok között pénteken kiújult összecsapásokban. A Jediót Ahronót szerint ezúttal a kövek és gumiabroncsok mellett Molotov-koktélokat is dobtak az izraeli katonák felé a palesztinok. Az izraeli hadsereg a határ mentén öt helyen számolt be rendbontásról, s bejelentette, hogy tömegoszlató eszközöket, s ha szükséges, lőfegyvert is használni fog a határsértőkkel szemben. A palesztin tiltakozók gumiabroncsokat gyújtottak fel a határ mellett, ami miatt sűrű füst gomolygott a környéken. A füsttel – és tükrökkel – az izraeli mesterlövészeket igyekeztek megzavarni. Az izraeli biztonsági hatóságok pedig zárt katonai övezetté nyilvánították a határ környékét, ahová csak katonai engedéllyel lehet bemenni. A Jerussalemonline-.com összeállítása szerint most csak 15 tüntető érkezett a határhoz, szemben a múlt heti 30 ezerrel.
Donald Trump amerikai elnök utasítást adott ki, véget vetve az illegális bevándorlókra vonatkozó „fogd meg és engedd el” politikának, amely szerint az illegális migránsokat elfogásuk után szabadon bocsátották, és szabadlábon várhatták ki a sorsukról döntő bírósági tárgyalást. Az elnöki utasításban Donald Trump egyúttal megbízta James Mattis védelmi minisztert, hogy állítsa össze azoknak a katonai létesítményeknek a listáját, amelyek az illegális bevándorlók fogva tartására alkalmasak. Az elnök elrendelte, hogy a határnál elcsípett illegális bevándorlókat le kell tartóztatni, és a lehető leghosszabb ideig fogva kell tartani. Utasítást adott egyúttal arra is, hogy a menekültközpontokba az eddiginél jóval több, bevándorlással foglalkozó munkatársat küldjenek, hogy felgyorsuljon a menedékkérők ügyének elbírálása. A több menedékközpont kialakítása lehetővé teszi azt is, hogy a kitoloncolandókat azonnal a határhoz vigyék, anélkül, hogy előtte szabadon bocsátanák őket.
Az ENSZ szólás- és véleményszabadság előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges jelentéstevője azzal a kéréssel fordult a spanyol hatóságokhoz, hogy ne éljenek a lázadás vádjával katalóniai politikusok ellen. David Kaye Genfben nyilvánosságra hozott közleményében úgy vélekedik, hogy a lázadásra vonatkozó vádak olyan ítéletekhez vezethetnek, amelyek elbátortalaníthatják az amúgy teljesen jogszerű megnyilvánulásokat, olyanokat is, amelyek esetleg vitatottak és kényelmetlenek. A független szakértő szerint a szólásszabadság minden demokratikus és szabad társadalom sarokköve, és az is marad akkor is, amikor a jelenlegi politikai nézeteltérések megoldódnak majd Katalóniában. „Reményeim szerint Spanyolország a demokratikus intézményein keresztül ösztönözni fogja, hogy tere legyen a vitának, és megtalálja majd a kreatív eszközöket a párbeszédhez és a megbékéléshez a jelenlegi politikai helyzetben” – olvasható a közleményben.
Oroszország nem hagyja kemény válasz nélkül az új amerikai szankciókat, Washingtonnak ideje megszabadulnia attól az illúziótól, hogy Oroszországgal a szankciók nyelvén lehet beszélni – szögezte le állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium. A diplomáciai tárca emlékeztetett korábbi figyelmeztetéseire, amelyek szerint Oroszországot a nyomásgyakorlás semmilyen eszköze nem térítheti le az általa kijelölt útról. A közlemény szerint „azok csak azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok képtelen elérni kitűzött céljait, és konszolidálják az orosz társadalmat”. A minisztérium szerint „semmilyen mostani és semmilyen új oroszellenes támadás” nem marad „kemény válasz nélkül”. „Mindenekelőtt azonban azt szeretnénk javasolni Washingtonnak: gyorsan szabaduljon meg attól az illúziótól, hogy velünk a szankciók nyelvén lehet beszélni” – hangzott az állásfoglalás. Az orosz külügyi tárca emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok 2011 óta több mint ötven alkalommal próbált meg szankciók révén eredménytelenül nyomást gyakorolni Oroszországra. Ezek a vízumkiadás megtagadástól az orosz üzleti kintlévőségek befagyasztását kilátásba helyező fenyegetésekig terjedtek, „elfeledve, hogy a magántulajdon és az idegen pénz elvételét rablásnak nevezik”.
A Facebook a jövőben ellenőrzi majd a politikai hirdetések feladóinak és a jelentős témák felvetőinek személyazonosságát – jelentette a Facebook-profilján Mark Zuckerberg, a közösségi platform alapítója és elnök-vezérigazgatója. A Facebook átláthatóságot akar, és szigorúbb ellenőrzéseket vezet be – közölte Zuckerberg. Hozzátette, hogy ennek érdekében a politikai hirdetéseket közzétevők vagy politikai kampányokra felületet vásárlók és a bizonyos fontos témákat – például a fegyvervásárlás és -viselés korlátozását vagy a rasszizmust – felvető profilok tulajdonosainak nemcsak a személyazonosságukat, hanem a tartózkodási helyüket is igazolniuk kell, ellenkező esetben kitiltják őket a közösségi oldalról.
Irán szégyenfoltnak tartja Szaúd-Arábia számára a szaúdi trónörökös Izrael-politikáját. „Ez a politika szomorú tragédia, amely szégyenfoltként fog bevonulni a történelembe” – mondta az iráni külügyminisztérium szóvivője arra reagálva, hogy Mohamed bin Szalmán trónörökös a napokban Izrael létjogosultsága mellett foglalt állást egy lapinterjúban. Szaúd-Arábia és Izrael nem ápol egymással diplomáciai kapcsolatokat, Mohamed bin Szalmán azonban a The Atlantic című amerikai folyóiratnak nagy meglepetésre azt mondta, hiszi, hogy a palesztinoknak és az izraelieknek joguk van saját földhöz. Bahram Hasemi iráni külügyi szóvivő szerint ezzel a „cionista rezsim (Izrael) hódolójává tett egy olyan muszlim országot, mint Szaúd-Arábia”.
Már nem annyira befogadó a svéd társadalom a migránsokkal szemben, így szembe került a kormánnyal – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. Mostanra világossá vált, a szervezett bűnözés és a terrorizmus összefonódik Svédországban. A nagyobb városokban elszaporodtak a „leszámolásos bűncselekmények”, amelyekhez gyakran gépkarabélyt vagy – ami eddig nem igazán fordult elő az országban – kézigránátot használnak. Hozzátette, a svéd hatóságok büntetlenséget ígérnek annak, aki leadja a fegyverét, de erre csak kevés példa van. Kis-Benedek József szerint a hatóságok mára nem képesek elválasztani egymástól a terrorizmust és a szervezett bűnözést.
Gazdaság:
Bár az európai lízingpiacon is jelentős, 9,6 százalékos volt a növekedés 2017-ben, a magyar ágazati szereplők ennél jóval nagyobb, 18 százalékos bővülést értek el tavaly – írta a Magyar Nemzet, a Magyar Lízingszövetség közlésére hivatkozva. Az európai társszervezet (Leaseurope) adataira is támaszkodó beszámoló szerint a növekedés a gépjárművek esetében volt a legnagyobb, de nőtt a gépek és berendezések finanszírozása is. Magyarországon 613 milliárd forintra emelkedett a lízing-finanszírozásban megvalósuló beszerzések összértéke. A Magyar Nemzet emlékeztetett arra, hogy tavaly jelentős mértékben bővült a magyar autópiac. Az év egészében 116 265 új autó kelt el, ez 20,4 százalékos emelkedést jelent. Idén pedig tovább nőttek az eladások.
Könnyű:
Több mint ötven, korábban ismeretlen ábrát, geoglifát fedeztek fel helyi régészek a perui Nazca-sivatagban, a világhírű Nazca-vonalak feltérképezése közben. A szakemberek szerint az újonnan felfedezett vonalak egy része még a Nazca kultúra (i. sz. 200-700) előtt, a paracas és a topara kultúrák idején, i.e. 500 és i. sz. 200 között keletkezhetett – írja a National Geographic. Az eddig ismert Nazca-vonalak csupán felülről láthatóak, a paracas nép azonban a hegyoldalakba véste műveit – sok emberi alakzatokat készített -, hogy a lenti falvakból is látni lehessen őket. „A figurák többsége harcos” – mondta Luis Jaime Castillo Butters perui régész, aki maga is részt vett az ábrák felfedezésében. Hozzátette: „ezek a vonalak egy bizonyos távolságból már észrevehetőek voltak, vagyis az emberek látták őket, ám idővel teljesen eltűntek”. A Nazca-vonalak a világ egyik nagy régészeti rejtélyének számítanak. A gigantikus mértani alakzatok, monumentális állatfigurák és nyílegyenes vonalak Peru egy félreeső vidékén, Limától nagyjából 400 kilométerre délre, a Pampas de Jumana nevű fennsíkon terülnek el 750 négyzetkilométeren.
