A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A bevándorlást tartja Magyarország szempontjából az európai uniós csúcstalálkozó legfontosabb témájának Orbán Viktor. A miniszterelnök a találkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban hangsúlyozta: érvényt szereznek Magyarország érdekének, nem fogják hagyni a kerítés lebontását, a migránsok beengedését.  Orbán Viktor a Brüsszelben rögzített üzenetében azt mondta, Magyarországon már lelepleződött „kétezer zsoldos, egy egész zsoldoshadsereg”, amely Soros Györgynek dolgozik a magyar kormány ellenében. Brüsszelben sincsenek kevesen – tette hozzá, rámutatva: céljuk ott is ugyanaz, Magyarországot bevándorlóországgá tenni, lebontani a kerítést és beengedni a migránsokat.

Korszak- és rendszerváltást ígértek választási győzelmük esetére a Friedrich Naumann Alapítvány és a Republikon intézet konferenciáján felszólaló ellenzéki politikusok. Az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt és a Momentum képviselői között arról bontakozott ki a legnagyobb vita, hogy be kell-e vonni az együttműködésbe a Jobbikot. Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője arról beszélt, hogy „az ideológiai távolság” miatt „irtózik” a Jobbik bevonásától, de nincs más megoldás a parlamenti többség megszerzésére. Erre Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője úgy reagált, „akarsz egy országot, ahol Vona Gábor a miniszterelnök? Hát ne vaduljunk meg!”. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt fővárosi elnöke az eseményen azt emelte ki: az utóbbi évek nyugat-európai választási eredményei azt mutatják, hogy a demokratáknak csak széles együttműködéssel sikerült megakadályozniuk a szélsőséges és újjobboldali erők előretörését, és ebben „most Magyarországon a sor”.

 

A Fidesz-KDNP kéri az izraeli nagykövettől, hogy a „Soros-hálózatot” leleplező felvételt adják át a kormánynak. A kormánypártok levelét Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő adta át az izraeli nagykövetnek. A Fidesz és a KDNP azt kéri: Jószéf Amrani járjon közbe, hogy a „Soros-hálózatot” leleplező, a The Jerusalem Postnál lévő hangfelvételt bocsássák a magyar kormány rendelkezésére. Hollik István újságírók előtt felidézte, szerdán kért találkozót az izraeli nagykövettől, hogy személyes közbenjárását kérje a The Jerusalem Post cikkével kapcsolatban.

 

Magyarországra akkreditált külföldi újságírókkal és diplomatákkal találkozott az LMP miniszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika miniszterelnök-jelöltje fogadta a Magyarországi Nemzetközi Sajtó Egyesület (HIPA) Budapestre akkreditált külföldi újságíróit, valamint budapesti nagykövetségek diplomatáit. A megbeszélésen Szél Bernadett a jelenlegi politikai helyzet bemutatásán túl arról beszélt, hogy az LMP szerinte új korszakot kínál alternatívaként Magyarországnak. Elmondta: az LMP az egyetlen oligarchamentes párt, ezért kormányon meg is tudja valósítani, amit ellenzékben kidolgozott és propaganda, illetve látszatintézkedések helyett valós megoldásokat kínál az emberek problémáira.

 

Külpolitika:

 

A magyar és a román hatóságok arról állapodtak meg, hogy április 8-án, a magyarországi országgyűlési választások napján is nyitva tart majd az a tíz ideiglenes határátkelőhely, amelyet jelenleg csak szombatonként használhatnak a két ország állampolgárai. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt Marosvásárhelyen, a magyar állam által finanszírozott Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány székházában. A miniszter elmondta: a választások napján közép-európai idő szerint 8 és 18 óra között tartanak nyitva az ideiglenes határátkelőhelyek, és ezzel könnyebbé válik a határ közelében élő magyarok számára a választásokon való részvétel.

 

Oroszország londoni nagykövete szerint a brit kormány az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet óta eltelt 18 napban semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adott Moszkvának, és mintát sem szolgáltatott Oroszországnak a felhasznált méreganyagból. Alekszandr Jakovenko, aki a mérgezéses támadás óta először állt a nyilvánosság elé, a londoni orosz nagykövetségen kijelentette: mivel Nagy-Britannia nem hajlandó együttműködni Oroszországgal az ügyben, „a brit nyilatkozatoknak sincs semmi értelmük”. Jakovenko elfogadhatatlannak és teljességgel felelőtlennek nevezte, hogy Boris Johnson brit külügyminiszter előző nap helyénvalónak nevezett egy olyan képviselői felvetést, amely párhuzamba állította a náci Németország fővárosában rendezett 1936-os olimpiát és a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokságot.

 

Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek Németországban egy afgán menedékkérőt egy német diáklány megerőszakolása és meggyilkolása miatt. A freiburgi tartományi bíróság bizonyítottnak találta, hogy a Husszein K. néven azonosított vádlott 2016 októberében különösen súlyos bűncselekményt követett el, áldozatát egy helyi parkban többször megerőszakolta, majd a park melletti folyóba dobta. Az igazságügyi orvosszakértői jelentés szerint a 19 éves lány haláltusája legalább egy óráig tartott a Dreisam folyó vizében – emelték ki az ítélet indoklásában. A bűncselekmény különösen súlyos, ezért az elkövetőnek életfogytig kiemelt biztonsági őrizetben kell maradnia. Helyszíni beszámolók szerint a teljesen megtelt tárgyalóteremben tapssal fogadták az ítéletet.

Egy Kijevben végrehajtandó terrortámadás kitervelésének gyanúja alapján felfüggesztette az ukrán parlament Nagyija Szavcsenko képviselő mentelmi jogát. A katonaként két éve orosz fogságból szabadult képviselőnő büntetőjogi felelősségre vonását a 450 fős ukrán törvényhozás 291 tagja támogatta. 277 képviselő szavazta meg őrizetbe vételének, 268 pedig letartóztatásba helyezésének engedélyezését. Az indítványokat előterjesztő Jurij Lucenko főügyész a plenáris ülésen kijelentette: a képviselőnő Volodimir Rubannal, a Tisztikar elnevezésű, állítólagosan a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok fogságába esettek kiszabadításával foglalkozó civil szervezet nemrég őrizetbe vett vezetőjével közösen tervelt ki az államrend megdöntésére irányuló terrortámadásokat.

 

Bár a lengyel miniszterelnök azt ígérte, hogy egyelőre nem alkalmazzák a közelmúltban elfogadott, nemzetközi felháborodást kiváltó törvényt, úgy tűnik, a gépezet mozgásba lendült. Egy Lengyelországba látogató izraeli delegációnak nem engedték, hogy megtartsa megemlékezését, mert a szónok által elmondani kívánt szöveget a lengyel cenzorok nem hagyták jóvá – írta az israelnationalnews.com. A Haifa mellett Kiriát Bialik városból érkezett diákok Eli Dukorszki polgármester vezetésével Radomskba, Kiriát Bialik testvérvárosába látogattak, ahol a két település vezetője együtt emlékezett volna meg a holokauszt áldozatiról. Nem sokkal a rendezvény kezdete előtt a lengyel hatóságok bekérették Dukorszki beszédét, majd közölték, hogy ebben a formában nem mondhatja el a szöveget, mert az törvénybe ütköző állításokat tartalmaz, hiszen említést tesz zsidókat feljelentő lengyelekről is. Amennyiben törli a kifogásolt mondatokat, megtarthatja beszédét. Miután Dukorszki tájékoztatta a radomski hatóságokat, hogy nem hajlandó alávetni magát a cenzúrának, közölték vele, hogy nem engedélyezik a helyi városvezetéssel közösen tervezett rendezvény megtartását. Az izraeli delegáció így egy zártkörű megemlékezést tartott, ahol természetesen az eredeti beszéd hangzott el.

 

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad kalandos úton megszerzett bizonyítéka vezetett a szíriai atomreaktor lebombázáshoz 2007-ben – jelentette a Haaretz. Tamír Pardo, aki a légicsapás idején a Moszad elnökhelyettese volt, egy konferencián szerdán rávilágított, hogy annak idején a Moszad értesülése igazolta és bizonyította be, hogy Damaszkusz észak-koreai segítséggel atomreaktort épít. Előzőleg Ámosz Jeldin, a katonai hírszerzés akkori főnöke a katonai rádióban szintén a maga szervezetének követelte a dicsőséget a sikeres akcióért, ugyanis szerinte a 2006 végén, 2007 elején általuk megszerzett értesülés volt döntő a kérdésben.

 

Gazdaság:

 

A kiskereskedelmi forgalom már 55 hónapja folyamatosan bővül – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. A KSH csütörtökön kiadott jelentése szerint januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adat 0,3 százalékponttal nagyobb a március 5-én kiadott első becslésnél.  A helyettes államtitkár hozzátette: az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 774,6 milliárd forint volt. Pomázi Gyula elmondta, a kiskereskedelemben és a digitális kereskedelemben az év további részében is növekedésre számítanak. A pozitív várakozások többek között a 6 éves bérmegállapodásnak köszönhetőek, hiszen ezáltal több pénzzel rendelkezik a lakosság.