A BreuerPress és a HetiTV hírei
Egyszerre okoz drámainak mondható gondokat a világ számos pontján fellépő vízhiány és a hatalmas mennyiségben hirtelen lezúduló esőzések, illetve a vizek szennyezése – hívta fel a figyelmet Áder János Kapuváron, ahol a víz világnapja alkalmából a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium diákjainak tartott előadást. A köztársasági elnök hangsúlyozta a klímaváltozás nem csupán fenyeget, a klímaválság a mindennapok részévé vált, számolnunk kell annak következményeivel. Áder János vetített képekkel, filmrészletekkel színesített, egyéb szemléltetőeszközöket is felvonultató előadásában arra is felhívta a fiatalok figyelmét, hogy mindenkinek személyes feladata és felelőssége van a védekezésben. Szavai szerint sokszor az olyan egyszerű dolgokkal is sokat lehet tenni, mint a fűtést és hűtést szabályzó termosztát egy-két fokkal való letekerése vagy a takarékosabb vízfelhasználás, illetve a szelektív hulladékgyűjtés.
Izrael és a magyar zsidók szoros kapcsolatának jelképeként hetven fát ültet a Mazsihisz Izrael állam kikiáltásának hetvenedik évfordulója alkalmából, harmincötöt már el is ültettek egy Jeruzsálem melletti erdőben, további harmincötöt pedig Budapesten fognak. A mesterségesen létrehozott erdő melletti ünnepségen a Mazsihisz Heisler András elnök vezette delegáció, a helyi magyarok képviselői, valamint a Zsidó Nemzeti Alapítvány (Keren Kajemet Liszrael, KKL) küldöttsége vett részt. Az Izrael erdősítési programját végző KKL nevében Dani Atar, a szervezet vezetője köszöntötte a vendégeket. Szívélyesen üdvözölte a magyar zsidó vezető kezdeményezését, s elmondta, hogy fontos céljuknak tekinti a kötelék erősítését mind a magyar zsidók közösségével, mind a két ország között. Méltatta Heisler András ötletét, hogy a két országban fele-fele arányban ültessék el az Izrael eddig eltelt hetven évét jelképező hetven facsemetét. „Hetven év múlva ismét itt találkozunk – mi vagy az unokáink” – zárta szavait. Itt mondjuk el, hogy Heisler András hétfőn a reggeli Pirkadat című műsorunkban számol be az eseményről.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint csak Magyarország fékezi a migrációt és parancsol megálljt az ENSZ és az Európai Unió illegális bevándorlást támogató törekvéseinek. Szijjártó Péter azt mondta, az április 8-ai országgyűlési választás tétje, hogy Magyarország tovább vívja vagy feladja a migráció megfékezésére irányuló harcot. A magyar kormány szerint az illegális bevándorlást nem ösztönözni, hanem megállítani kell. Ezért óriási a vita New Yorkkal, Genffel és Brüsszellel, az álláspontok pedig nem közelednek – jelentette ki a miniszter. Szijjártó Péter az ENSZ migrációs csomagjáról azt mondta, jogilag ugyan nem kötelező, de ha elfogadják, hivatkozási alappá válik, mint a fenntartható fejlődési célok.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra kéri Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, hogy vizsgálja ki, hogyan juthatott hozzá választók e-mail címeihez a Fidesz. A DK alelnöke, Varju László arról beszélt, hogy sok választó kapott egy Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó nevében írt, a Fidesz mellett kampányoló e-mailt, „özönlenek” a panaszok az olyan emberektől, akik nem adták meg erre a célra az adataikat. Az e-mailt például már a DK egyik Brüsszelben dolgozó munkatársa is megkapta – jegyezte meg. A politikus azt mondta, úgy tűnik, hogy az ügyfélkapun megadott személyes adatok valahogy eljutnak a Fideszhez.
Külpolitika:
A rágalom poklának nevezte kihallgatásán Nicolas Sarkozy volt francia államfő a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatásról szóló vádakat a Le Figaro című napilap értesülése szerint. Az exelnök ellen passzív korrupció, törvénytelen kampányfinanszírozás és líbiai közpénzzel történő csalás gyanúja miatt eljárás indult szerda este, miután befejeződött az őrizetbe vétel alatti – 25 óráig tartó – kihallgatása. Nicolas Sarkozy szabadon távozhatott otthonába, de rendőri felügyelet alá került. „2011. március 11. óta ennek a rágalomnak a poklát élem” – idézte csütörtökön a konzervatív napilap Nicolas Sarkozynak a vizsgálóbíróknak tett vallomását. Moammer Kadhafi ezen a napon állította először egy francia újságírónőnek adott interjúban, hogy ő támogatta a francia politikus választási kampányát. A volt államfő szerint nincsen semmilyen „tárgyi bizonyítéka” az ellene felhozott vádaknak.
Oroszország „meggondolatlan és arcátlan” támadást intézett az Egyesült Királyság ellen Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésével – jelentette ki a brit miniszterelnök. Rövid nyilatkozatában Theresa May arról számolt be, hogy a munkavacsorán fel fogja vetni a kérdést a kollégáinak, közeli szövetségesekként és barátokként ugyanis hasonló kihívásokkal néznek szembe az európai országok. „Világos, hogy az orosz fenyegetés nem ismer határokat” – hangoztatta. Hozzátette, a történtek „az Európa és közeli szomszédai, például a nyugat-balkáni és a közel-keleti államok elleni orosz agresszió mintájába illeszkednek”. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő aláhúzta: az egység a legerősebb politikai jelzés, amit küldhet az EU.
Kinevezte az új szlovák miniszterelnököt, Peter Pellegrinit Andrej Kiska államfő, aki ezt követően sorra kinevezi a megújult összetételű kabinet többi tagját is. Peter Pellegrinit a múlt héten jelölte az új kormány élére a hárompárti kormánykoalíció legerősebb pártja, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD), miután elődje, Robert Fico egy szlovák tényfeltáró újságíró meggyilkolása miatt kirobbant belpolitikai válság következményeként lemondott a kormányfői posztról. Az új szlovák kormány névsora, amelyben Fico kabinetjéhez képest a miniszterelnök személyén túl négy poszton történt változás, kedden vált véglegessé. Pellegrini és a kabinet tagjainak eskütétele után mondott beszédében az államfő megismételte azt a szerdán tett kijelentését, hogy az új kormánynak nemcsak a parlament bizalmát kell majd megszereznie, hanem „a nyilvánosságét is”.
Az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvények módosítását jelentette be a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), a párt képviselői kétféle változást ismertettek. A módosításokat a bíróságok szervezetéről szóló, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényben hajtanák végre – közölte Marek Ast képviselő. Az elsőként említett jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a legfelsőbb bíróság esetében pedig egyaránt 65 évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát. Keddi válaszlevelében Varsó elutasította azokat a fenntartásokat, amelyeket az Európai Bizottság többek között a bírósági reform ügyében elindított, 7. cikk szerinti eljárás keretében megfogalmazott.
Belehalt sérüléseibe az a férfi, akit csütörtökön vettek őrizetbe a palesztin hatóságok a Gázai övezetben annak gyanújával, hogy ő kísérelte meg a múlt héten meggyilkolni Rámi Hamdalláh palesztin kormányfőt. Elfogásakor tűzharc tört ki, melyben a Hamász biztonsági erőinek két tagja is meghalt. A gyanúsított személyazonosságáról egyelőre nem közöltek részleteket. Az akcióban egy másik fegyveres is meghalt. Március 13-án robbant pokolgép a Gázai övezetbe látogató palesztin miniszterelnök konvoja mellett. Többen könnyebben megsebesültek, de Rámi Hamdalláhnak nem esett bántódása. A palesztin kormányfő a két legnagyobb palesztin politikai frakció, a Ciszjordániát irányító, mérsékeltnek tekintett Fatah és a Gázai övezetet kormányzó radikális iszlamista Hamász megbékélési folyamatának jegyében látogatott a Gázai övezetbe. Mahmúd Abbász palesztin elnök hétfőn a Hamászt tette felelőssé a merényletkísérletért. Konkrét bizonyítékkal ugyan nem állt elő, de kijelentette, nem bízik abban, hogy a Hamász tisztességgel ki fogja vizsgálni az ügyet.
Gazdaság:
A hazai építőipar legnagyobb problémája a hatékonyság, hiszen Ausztria ugyanannyi foglalkoztatottal közel hatszor több termelési értéket tud előállítani, mint Magyarország – emelte ki előadásában Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Világgazdaság ingatlanpiaci konferenciáján. Koji László szerint most olyan piaci helyzet állt elő, ami ki fogja kényszeríteni a magyar építőipartól azt a javulást a hatékonyságban, amire szükség van – a KSH adatai szerint folyamatosan, hónapról hónapra nő az ágazat hatékonysága. Az építőipar értéke mintegy 2500 milliárd forintot tett ki tavaly, ami közel 30 százalékos növekedést jelent éves szinten. Ilyen körülmények között különböző árindex változások vannak: a múlt évben az építőipar árai összességében 5,2 százalékkal nőttek, míg a lakásépítéseknél 10-12 százalékkal nőttek. Hozzátette, hogy a négyzetméterárak ennél nagyobb mértékű emelkedésért viszont már nem az építőipar a felelős.
