A BreuerPress és  a HetiTV hírei 

A BreuerPress és  a HetiTV hírei 

Várhatóan összegyűlik a szükséges egymillió aláírás az őshonos európai kisebbségek érdekében indított Minority SafePack kezdeményezés keretében – mondta Potápi Árpád János. Az államtitkár felidézte: 2017 májusában a FUEN 15. kongresszusán indult el az akció, amelynek lényege, hogy hét uniós tagállamban egymillió aláírást kell gyűjteni április 3-ig, hogy az unió érdemben foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Felhívta a figyelmet: 60-70 millió embert érint ez a kérdés Európa-szerte. A kezdeményezéshez Magyarország is kapcsolódott, s mostanra mindenhol felgyorsult az akció. Úgy fogalmazott: „jó biztonsággal” lehet mondani, meglesz a szükséges számú aláírás, de ezért meg is kell tenni mindent.

 

Az MSZP elnöke szerint teljesíthetetlen feltételek hangzottak el a vasárnapi, a választási együttműködésről tartott ellenzéki megbeszélésen. Molnár Gyula álláspontja átgondolására kéri az LMP-t és azt mondta, ezeken a mindenkinek feltételeket szabó tárgyalásokon „nem nagyon” kívánnak részt venni, nyitottak ugyan, de bizonyos határokat nem tudnak átlépni. Molnár Gyula értékelése szerint az elmúlt napok politikai egyeztetései elkeserítőek, nagyon színvonaltalanok és a magyar emberek szempontjából sértőek is. Azt kérte, az LMP gondolja át álláspontját, miszerint csak a teljes körű együttműködés jelenthet megoldást. Úgy folytatta: megvárják az LMP keddi elnökségi ülését, de az egyeztetéseket nagyon hosszan nem kívánják húzni.

 

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hétfőn megkezdte a levélcsomagok postázását a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar választópolgároknak – jelentette be az iroda elnöke. Pálffy Ilona közölte, csaknem 366 ezren regisztráltak eddig és még ötezer regisztrációs kérelem érkezett az NVI-hez. A napokban majdnem 316 ezer levélcsomagot adnak postára, mintegy 48 ezret vasárnap szállítanak ki arra a 12 külképviseletre, amelyen személyesen vehetik át a választók. Az újabb jelentkezőknek folyamatosan gyártják a csomagokat. A regisztrációs határidő március 24-én délután jár le, így az addig jelentkezők később még kiküldik a csomagokat. Négy éve sokkal kevesebb, 192 ezer regisztrációs kérelem érkezett – emlékeztetett. A levélcsomagok kiküldésével meg kellett várni az országos pártlista – melyen végül 23 párt szerepel – jogerőre emelkedését.

 

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja arra szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy azonnal állapodjanak meg az egyéni választókerületi koordinációról. Juhász bejelentette, hogy ennek érdekében személyesen keresik fel az ellenzéki pártok vezetőit. Az Együtt elnöke azt mondta, hogy hihetetlen felelősség terheli az ellenzéket abban az esetben, ha nem váltják le a kormányt az áprilisi választáson. Véleménye szerint nemcsak a kormányváltás lehetséges, hanem ha a teljes ellenzék összefog, akkor akár kétharmados többséget is elérhetnek. Megismételte: ennek érdekében az Együtt továbbra is nyitott az együttműködésre.

 

Újabb mérföldkőhöz ért a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program – közölte Simicskó István honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség anyagellátó raktárbázisán, ahol ismét nagy értékű eszközöket adtak át. Benkő Tibor vezérkari főnök elmondta: a mostani, csaknem 3 milliárd forint értékű beszerzés nyomán 27 Rába tehergépjárművel, 8 készlet mobil ellenőrző-áteresztő ponttal, négy készlet drótakadály gyors telepítésére szolgáló utánfutóval és egy emelővillás targoncával bővül a honvédség szárazföldi eszközparkja. Simicskó István honvédelmi miniszter kiemelte: bár „sokan kétkedve fogadták”, látható, hogy lépésről lépésre haladnak a Zrínyi 2026 program megvalósításában, amelynek fő célja Magyarország biztonságának erősítése. A program fontos része a technikai modernizáció – mondta a miniszter, hozzátéve: a következő napokban és hetekben még számos eszköz átadására készülnek.

 

Külföld:

 

Számos fontos kérdésben megállapodásra jutottak a felek az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokon, például a tervezett kilépést követő átmeneti időszakról, az egyeztetések azonban tovább folytatódnak a végleges egyezmény elérése érdekében – jelentette be Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója. Barnier elmondta, hogy az utóbbi napokban rendkívül intenzív tárgyalásokat folytattak, és hétfő reggel közös jogi tervezetet fogadtak el a brit féllel. Leszögezte: ez döntő fontosságú lépés a folyamat szempontjából, de sok munka van még hátra, például az ír-északír határellenőrzés ügyében.

 

A németek többsége egyetért Horst Seehofer belügyminiszterrel abban, hogy az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz. A Die Welt című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint 76 százalék egyetért a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének kijelentésével, miszerint az iszlám ugyan nem tartozik hozzá Németországhoz, de az országban élő muzulmán vallású emberek igen.  A megkérdezettek 61 százaléka teljes mértékben, további 15 százalék többnyire egyetért ezzel. A Civey közvélemény-kutató cég felmérése szerint 20 százalék nem ért egyet Horst Seehofer véleményével, 4 százalék pedig nem tudott dönteni. Vidéken az országos szintet meghaladó, 79 százalékos a belügyminiszter véleményével egyetértők aránya, a városi lakosság körében pedig elmarad az országos szinttől, 67 százalékos. A kelet-nyugati megosztottság nem jelentős, a keleti tartományokban – a volt NDK területén – az egyetértők aránya 79 százalékos, a nyugati tartományokban 76 százalékos.

 

Románia szégyenének nevezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt, hogy a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette egy kisebbségi iskola, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapításáról rendelkező törvényt. „Az alkotmánybíróság döntése felháborító. Csalódottak vagyunk, közösségünk is csalódott. Nem demokratikus jogállam az, ahol a parlament sem tudja az alkotmány biztosította kisebbségi jogokat érvényesíteni” – mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva úgy értékelte: az állam egyik alapvető intézményének döntése azt üzeni a magyar közösségnek, hogy sem az önkormányzat, sem a parlament nem képes, nem akarja, vagy nem tudja érvényesíteni az alkotmányban előírt kisebbségi jogokat.

 

Feltétel nélküli támogatásukról biztosították az európai uniós tagállamok külügyminiszterei az Egyesült Királyságot Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya megmérgezésének ügyében. A hétfői brüsszeli tanácsülésen elfogadott közös nyilatkozatban határozottan elítélték a Szkripal és lánya ellen idegméreggel elkövetett, március eleji támadást, amely miatt egy brit rendőrt is kórházba kellett szállítani súlyos mérgezéses tünetekkel. „Ezen meggondolatlan és törvénytelen cselekedet veszélybe sodorta számos állampolgár életét. Az Európai Unió rendkívül komolyan veszi a brit kormány értékelését, miszerint valószínűleg Oroszország felelős a történtekért” – hangsúlyozták.

Csehország vizsgálja, hogy átköltöztesse-e nagykövetségét Jeruzsálembe. Az ország államfője támogatja a tervet, a miniszterelnök hezitál. Daniel Meron, Izrael prágai nagykövetétől származó információk szerint az Egyesült Államok és Guatemala döntése után, valamint az izraeli nyomás hatására a cseheknél is vizsgálják a költözés lehetőségét – olvasható a timesofisrael.com cikkében. A végső döntés Andrej Babis miniszterelnök kezében van, akinek vannak fenntartásai – derül ki az elemzésből. Ugyanakkor a miniszterelnököt jelentősen befolyásolja az izrael-barát közvélemény – véli az izraeli nagykövet. Daniel Meron szerint az Izraellel jó viszonyt ápoló Milos Zeman államfő – bár hatásköre korlátozott – komoly támogatója lehet az ügynek.

 

Elengedik a palesztin késelőt lelövő izraeli katona büntetésének utolsó harmadát – jelentette a Jediót Ahronót. A hadsereg kegyelmi bizottsága elengedte Elor Azaria büntetésének utolsó harmadát, és ezért várhatóan már május tizedikén kiszabadul, miután a katonai börtönben példásan viselkedett. A jelenlegi harmadolás előtt Gadi Ejzenkot altábornagy, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke már mérsékelte tavaly szeptemberben az emberölésért Azariára kiszabott másfél éves börtönbüntetést négy hónappal.

 

Gazdaság:


Magyarország fejlődik, ezt még a vak is látja – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tiszaújvárosban, a Mol-csoport és a japán JSR Corporation szintetikus gumit gyártó üzemének ünnepélyes avatásán, hozzátéve, hogy Magyarország azért fejlődik, mert biztonságos. A kormányfő a közelgő parlamenti választással kapcsolatban kiemelte: fontos döntés előtt áll az ország. Ugyanis „beruházások és fejlesztések csak olyan országban vannak, amely biztonságos, amelynek biztonságos a jogrendszere, amelyben kiszámítható politikai viszonyok vannak, ahol nem rángatják a kormányrudat jobbra-balra” – fejtette ki. Azt is mondta, hogy csak olyan országban vannak beruházások, ahol „a fizikai biztonság is rendelkezésre áll”, vagyis nincs terrorveszély, és a közbiztonságot sem fenyegeti komolyabb kihívás. Magyarországon nem lesz bevándorlás, Magyarország nem lesz bevándorlóország, nem lesznek terrorcselekmények, továbbra is jöhetnek a nagybefektetők – hangsúlyozta a miniszterelnök.