Jó érzéssel tudok visszatekinteni arra a teljesítményre, amit a kormány, az önkormányzat tett le.

Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere, a Fidesz-KDNP szövetség országgyűlési képviselőjelöltje beszélt az egyházakkal való együttműködésről, március 15-e üzenetéről, valamint az április 8-i választásról.

 

Ön Erzsébetváros alpolgármesterként egyházügyi kerekasztalt hívott össze. Kik voltak jelen, miről volt szó ezen a megbeszélésen?

A kerületben tevékenykedő összes egyházi vezetőnek küldtünk meghívást, szerencsére szinte mindenki eljött. Aki nem tudott megjelenni, az éppen valahol szolgálatot teljesített. Nem volt ez kivételes alkalom, hiszen már korábban is találkoztam az egyházi vezetőkkel, mondhatom,  kapcsolatunk folyamatos és állandó. Az ilyen alkalmak lehetőséget teremtenek arra, hogy beszélgessünk a minket foglalkoztató ügyekről, külön kitérjünk azokra, melyeket korábban nem tudtunk megtárgyalni, de fontosak az egyházi vezetők számára. A mostani találkozó aktualitását az adta, hogy igyekeztünk bemutatni a magyar kormány álláspontját, valamint megbeszéltük a kerület eddigi tevékenységét, meg- kérdeztük az egyházi vezetőket, mi a véleményük a kerület vezetésének a munkájáról, az erőfeszítésekről, melyeket a közös munka során igyekeztünk megtenni.

Mit mondtak az egyházi vezetők a kerület vezetéséről, valamint a megbeszélésen jelen lévő EMMI államtitkárnak, aki a kormányt képviselte?

Elfogultság nélkül mondhatom, minden egyházi vezető kiemelte, hogy nagyon jó az együttműködésünk, és kifejtették, hogy talán még soha nem volt ilyen jó a kapcsolat az egyházak és a kormány, a helyi önkormányzat között, mint most. Természetesen szóba kerültek azok a kérdések is, amelyeknél még további fejlesztéseket is tervezünk. Ez azt  jelenti, hogy egy jó együttműködés során lehet és kell is őszintén beszélni, amikor felvetünk  újabb és újabb kérdéseket,, ahol még tehetünk egymásért valami mást is.

Most, hogy beköszöntött a jó idő, fákat ültetett. Mi volt ennek a célja?

Szokták mondani, ha valaki egy fát ültet, az már nem élt hiába. A faültetés egyszerre emlékezés a múltra, de egyben a jövőbe vetett hitet is jelképezi, az utánunk következő nemzedékekről való gondoskodást. Civil szervezetekkel összefogva került sor a faültetésre, Ács János Károly volt a fő kezdeményező, aki minden évben szervez ilyen akciót. A mostani faültetés helyszínét, a Klauzál teret azért választottuk, mert itt van hely, de azért is, mert ezen a nagy téren a gyerekek nagyon jól érzik magukat. Az emlékezést illetően a faültetéssel szerettünk volna emlékezni az 1848-as forradalom, a Holokauszt és 1956 áldozataira is.

Izrael Állam megalakulásának 70. évfordulója alkalmából a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar zsidó közösség egyaránt 35-35 fát ültet el, hogy ezzel is kimutassa egységét. Várható, hogy a budapesti faültetésben Ön is szerepet vállal?

Ezt az akciót egyfajta szimbólumnak tekintem, egy olyan ünnepnek, ami kifejezi a magyarság és a zsidóság kapcsolatát, egymáshoz való tartozását. Én magam a legteljesebb természetességgel szeretnék ebben az akcióban szerepet vállalni

Március 15-re készül az ország, Önnek mit jelent ez az ünnep?

Nekem elsősorban azt jelenti, hogy 1848 márciusában az akkori fiatalok, a magyar nemzet politikusai egyformán úgy gondolták, hogy ezt a hazát magyarnak kell megtartani, Magyarországot kell építeni. Sokan adták az életüket a márciust követő forradalomban, sokan a szabadságukat adták azért, hogy mi most szabadságban élhessünk, magyarul beszéljünk, gondolkodjunk és magyar szokásainkat megtartsuk. 1848-49 hősei azért  fontosak számomra, mert őszintén, a nép nyelvén szóltak, és a nép akaratát fejezték ki. Teljes mértékben egybeesik az akkori politikai döntéshozatal, valamint az itt élő népek vágya. A magyarság akkor és most is úgy gondolja, mindenkinek meg kell adni a szabadságát, hogy teljes mértékben megélhesse a maga vallását, életét. Én  úgy gondolom, hogy 1848. márciusában olyan szabadságvágy fejeződött ki a magyarságban, ami azóta is példaértékű a nemzetünkk történelmében.

A mai demokráciánk alapja a szabad választás. április 8-án országgyűlési választás lesz, Ön Budapest 5. számú választókörzetében indul a Fidesz-KDNP színeiben. A lehetséges ellenfeleinél már megkezdődtek a visszalépések egymás javára, persze  még nem a teljes kép.

Az teljesen természetes folyamat egy választási kampány során, hogy egyes pártok mérlegelik a jelöltjeik esélyeit, a pártok tárgyalnak egymással. Egy biztos, én a magam részéről mindent megteszek azért, hogy a Fidesz-KDNP szövetséget sikerre juttassam ebben a választókörzetben, a választók április 8-án döntenek. Ha magamra nézek, akkor úgy érzem, jó érzéssel tudok visszatekinteni arra a teljesítményre, amit eddig a kormányzat, de akár Teréz- és Erzsébetváros önkormányzata tett. Bízom benne, hogy az emberek értékelik, amit tettünk, és mit szeretnénk még tenni.

Említette, hogy természetes dolog a pártok közti tárgyalás, de nem lehet ezt  úgy is felfogni, hogy a visszaléptetésekkel megtévesztik a választópolgárokat?

Valahol persze az is, amikor az egyes pártok valaki mögé bújnak, másokat meg előretolnak, nem hajlandók saját programjukat megvédeni. Egyébként meg szerintem szinte áthidalhatatlan különbségek vannak ezen pártok között. Ez az egész annak  a jele, mintha nem  lennének önállók és ezt mindenképpen figyelmeztető jelnek tartom.

Köszönöm a beszélgetést.